A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bittó István | |
Magyar Királyság 6. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1874. március 21. – 1875. március 2. | |
Uralkodó | I. Ferenc József |
Előd | Szlávy József |
Utód | Wenckheim Béla |
Képviselőház 7. elnöke | |
Hivatali idő 1872. szeptember 10. – 1874. március 23. | |
Előd | Somssich Pál |
Utód | Perczel Béla |
Magyar Királyság 4. igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1871. június 5. – 1872. szeptember 4. | |
Kormányfő | Id. Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért |
Előd | Horvát Boldizsár |
Utód | Pauler Tivadar |
Született | Sárosfa 1822. május 3. |
Elhunyt | Budapest 1903. március 7. (80 évesen) |
Párt | Deák-párt () Mérsékelt Ellenzék () |
Szülei | Bittó Benjámin Nagy Júlia |
Házastársa | Bittó Irma |
Foglalkozás | képviselő, miniszter |
Vallás | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bittó István témájú médiaállományokat. |
Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa (Pozsony vármegye), 1822. május 3. – Budapest, 1903. március 8.),[1] magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, az Andrássy- majd Lónyay-kormányok igazságügy-minisztere, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1874 és 1875 között.
Életpályája
Sárosfán, Pozsony vármegyében született sárosfai Bittó Benjámin (1786–1844), Pozsony vármegye alispánja, és lidértejedi Nagy Júlia (1795–1868) fiaként.[2] Hivatalnoki pályafutását Moson megyében kezdte. 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották, emiatt a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült. 1851-ben tért haza, és Somogy megyébe költözött, ahol visszavonultan élt. 1865-ben a szigetvári kerület képviselője lett, majd 1869-ben Abrudbányán választották meg. Elnyerte Deák Ferenc bizalmát is.
1871 és 1872 között az Andrássy-kormány, majd a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere volt. Még ez utóbbi bukása előtt lemondott, és 1872-től 1874-ig a képviselőházi elnök tisztségét töltötte be. 1874. március 24-én kapott megbízatást kormányalakításra. Ez volt az utolsó kísérlet a Deák-párt alapján való kormányalakításra. Mivel a párton belül Lónyay és Sennyey voltak a legnépszerűbbek, Bittó helyzete nem volt könnyű. Amikor azután Tisza Kálmán 1875. február 3-án bejelentette, hogy pártok alakulásának van közjogi alapja, megkezdődött ez a folyamat, – másrészt véget ért Bittó István kormányzati szerepe. Ő az egyetlen volt miniszterelnök, aki nyíltan az ellenzékhez csatlakozott. 1884-ig volt képviselő a Mérsékelt Ellenzék színeiben, majd átmenetileg visszavonult a politikától. 1899-ben kinevezték a főrendiház tagjává, ahol haláláig aktív maradt.
Bittó István feleségül vette nádasdi és sárosfalvi Bittó Irmát (1839–1921), nádasdi és sárosfalvi Bittó Ferenc (1812–1866)[3] és zsénai Markovits Mária (1820–1903)[4] lányát.
Barabás Miklós 1874-ben megfestette Bittó Istvánné méltán nagy sikert aratott arcképét, amely a magyar festészet egyik legszebb-legismertebb portréja, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.[5] A művész 1875-ben megfestette Bittó István arcképét is.
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 443/1903 folyószáma alatt.
- ↑ macse.hu - Bittóné Nagy Júlia adatlapja
- ↑ familysearch.org - Bittó Ferenc gyászjelentése
- ↑ familysearch.org - Bittó Ferencné gyászjelentése
- ↑ http://www.jagbp.hu/JegyzetBox/Muvtori/romantik/bitto.html Archiválva 2021. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Bittó Istvánné híres portréja
Források
- Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 101-104. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
- Rövid életrajza A Pallas nagy lexikonában
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1901–1906-ban
- Rövid életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Életrajza a Parlament honlapján
További információ
- Eötvös Károly: Bittó István a főrendiházban. In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 187-194. old. Online
- Végh Magdolna 2018: Bittó István - Egy csallóközi származású magyar miniszterelnök történelmi portréja. Eruditio - Educatio 13/4, 33-54.
Elődje: Szlávy József |
|
Utódja: Wenckheim Béla |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.