A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
.svg)
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
A Balkánon fekvő ország északon Magyarországgal, keleten Romániával és Bulgáriával, délen Észak-Macedóniával és Albániával, délnyugaton Montenegróval, nyugaton Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal határos. Az önmagát 2008-ban függetlenné nyilvánító, zömmel albánok lakta Koszovó jogállása vitatott.
Szerbia közelmúltbeli történelmét Jugoszlávia legnagyobb államaként betöltött szerepe jellemzi. Jugoszlávia végleges felbomlása óta az 1992-ben alapított Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia és Montenegró államszövetségének "egyedüli jogutódja".[6][7]
Tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésnek (BSEC) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA), és más szabadkereskedelmi megállapodásokat is fenntart. Az ország gazdasági teljesítménye a délszláv háború következtében jelentősen visszaesett; de a 21. század elején valamelyest helyreállt.[8]
2009 végén nyújtotta be európai uniós csatlakozási kérelmét [9] és 2012 tavaszán megkapta a tagjelölt ország státuszát.[10]
Fekvése, határai
A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Albánia vagy Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró, nyugatról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határolja. Szerbia egy tengerparttal nem rendelkező ország.
Történelem
Szerbiát a görög időkben a trákok lakták. Az első állam ezen a területen a Római Birodalom volt, amelynek több provinciája is osztozott az ország mai területén: Moesia az ország keleti részén, Dalmácia az ország keleti és középső vidékein, Pannonia a Duna és Száva közötti területeken, Dacia pedig a Temesköz vidékén terült el.
Az ország mai lakosai, a szerbek a 7. század második felében foglalták el a területet, valószínűleg bizánci hívásra. Ekkor még laza törzsszövetségben, transzhumáló pásztorkodókként együtt éltek a vlachokkal (a románok feltételezett őseivel). A bolgárok 986-ban meghódították ezt a területet, ám az ekkor megerősödő Bizánci Birodalom 1018-ban megszüntette az Első dunai bolgár birodalmat, ezzel Szerbia területe bizánci fennhatóság alá került.
A szerb törzseket Nemanja István szerb fejedelem (Stefan Nemanja) nagyzsupán egyesítette, létrehozva 1190-ben a Szerb Fejedelemséget, amely 1217-ben Szerb Királyság néven függetlenedett Bizánctól, és megkezdődött Szerbia virágkora. A Nemanjićok 1166-1371-ig voltak Szerbia uralkodói.
Az ország legnagyobb kiterjedését Dusán a hatalmas (IV. István Uroš; ur.: 1331–1355) alatt érte el, amikor is Szerbia fennhatósága egészen az Égei-tengerig elért, illetve Albánia és Görögország északi része is hozzátartozott. Azonban az 1389-es rigómezei csata után a középkori szerb állam, különböző tartományurak vezetése alatt, török vazallus területekre bomlott. 1402-ben létrejött a szerb despoták állama, amely a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom állandó nyomásának volt kitéve. 1459-ben Szendrő eleste után Szerbia egész területe végleg török fennhatóság alá került. A szerb despotai cím Magyarországon élt tovább egészen 1537-ig.
Az 1699-es karlócai béke során Magyarország visszakapta a török által meghódított területeit. Ezen területek rendkívül gyéren lakottak voltak, így sok szerb a magas török adóktól menekülve északra, azaz Magyarországra vándorolt. Részben ekkor népesült be szerbekkel a Délvidék, illetve északabbra a Duna menti területek. Ráckeve, Szentendre tipikusan ilyen város, valamint Szeged környékén Deszk, Újszentiván, Magyarcsanád.
1804. február 14-én Đorđe Petrović (avagy Karađorđe) vezetésével felkelés tört ki a janicsár hatalom és a vallási elnyomás ellen. A felkelés egész Šumadijára (mai Közép-Szerbia) kiterjedt. Harcukat Oroszország anyagilag és katonailag is támogatta – 1807 júniusában orosz-szerb szövetséget kötöttek –, de a későbbi orosz-török harcok befejezésekor ezt Oroszország beszüntette. 1813 októberében elesett Belgrád, decemberre összeomlott a felkelés, vezetői Ausztriába menekültek.
A megtorlások miatt 1815 áprilisában Takovóból újabb felkelés indult ki Miloš Obrenović vezetésével, gyors sikerekkel. Orosz nyomásra az Oszmán Birodalomnak el kellett ismernie Szerbia széles autonómiáját (fennhatóság fejében), és Obrenović főkenézi méltóságát utódlási joggal.
Az 1826-os akkermani orosz-török szerződéssel Szerbia hűbéres fejedelemség lett, amit a drinápolyi béke (1829), majd a szultán (1830) megerősített. A Porta lekötöttségét kihasználva 1833-ban annektálta az első felkelés során elfoglalt, de akkor nem csatolt hat nahijét, amit szultán orosz nyomásra elismert.
1878-ban, az orosz–török háború után sikerült orosz támogatással teljesen függetlenednie, amikor is a törököket Koszovó és a novi pazari szandzsák kivételével az egész országból sikerült kiszorítani.
Az első Balkán-háború során (1913-ban) Szerbia megszerezte mai területét (a Vajdaságot leszámítva) és Észak-Macedónia területét.
A boszniai szerb nemzetiségű Gavrilo Princip által elkövetett szarajevói merénylet adta a közvetlen okot az első világháború kirobbantására. Az Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott Szerbia végül az Antant segítségével a nyertesek között szerepelt az I. világháborúban, ezért Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és az Ausztria területétől elcsatolt Szlovénia (addigi nevén Krajna) egyesüléséből létrejövő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a trianoni békekonferencián a Magyarországtól elcsatolt Délvidéket is megkapta. Az itt kialakított a Vajdaság területén jelentős német, magyar és egyéb nemzetiségű lakosság került kisebbségi sorba. Az ország déli tartományát, Koszovót ugyanakkor albán többség lakta.
Az egységes állam 1929-ben a Jugoszlávia (jugoszláv = „délszláv”) nevet vette fel. A második világháborúban az állam megszűnt és Szerbia a Harmadik Birodalom illetve a Magyar Királyság (Bácska) megszállása alá került. A megszállt területeken a német és a magyar megszállók számos kegyetlenkedést követtek el a szerb lakosság ellen, a zsidó lakosságot pedig koncentrációs táborokba hurcolták. (Lásd: Újvidéki vérengzés (1942)). A horvát usztasák a szerbek ellen valóságos népirtást folytattak. (lásd: Ante Pavelić) Szerbiában a német megszállók ellen elsőként Draža Mihailović vezetésével a királyhoz hű szerb csetnikek kezdték meg a harcot. Valamivel később Josip Broz Tito marsall vezetésével nagyszabású partizánmozgalom bontakozott ki a német csapatok ellen. 1944 őszén a partizánok tömeges népirtást követtek el a német és magyar polgári lakosság ellen. (Lásd: Délvidéki vérengzések.)
1945-ben újra egyesültek a délszláv területek. Az új alkotmány elfogadásával Jugoszlávia „népi demokrácia” lett, de 1948-ban sikerült szakítania a sztálinista Szovjetunió által vezérelt szocialista blokkal. 1961-től kezdve Tito marsall vezetésével Jugoszlávia nyugatias jellegű állammá vált, amely egészen a legutóbbi délszláv háború kitöréséig (1991) a térségben viszonylag fejlett államnak számított.
A délszláv háború során, 1992-re a korábbi szocialista Jugoszlávia felbomlott, a tagköztársaságokból független államok jöttek létre. Jugoszlávia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Horvátország és Szlovénia teljesen önállóan működtek tovább.
Horvátországhoz és Bosznia-Hercegovinához hasonlóan Jugoszlávia is menedéket nyújtott a délszláv háborús bűnösöknek, ezért nemzetközi helyzete a 90-es évek során fokozatosan romlott, amit az országot sújtó gazdasági válság is tetézett. Végül, 1999-ben, a koszovói etnikai tisztogatásokat követően a NATO légi csapásokat mért az országra. 2000 októberében a Slobodan Milošević vezette rezsim megbukott. Slobodan Milosevićet mint háborús bűnöst letartóztatták, és kiadták Hágának. Milosević 2006-ban cellájában keringési elégtelenségben elhunyt.
Jugoszláviában jelentős demokratikus átalakulás zajlott. Politikai életében azonban továbbra is kísértenek a múlt árnyai. Erre példa Zoran Đinđić, volt miniszterelnök meggyilkolása.
Az utóbbi száz év során Szerbia határai többször és jelentősen változtak, és számos államalakulatnak volt a tagja: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-1941-ig, 1941 és 1944 között német megszállás alatt, 1945 és 1992 között Szerbia újra Jugoszlávia része (egyike a délszláv államot alkotó hat köztársaságnak a két autonóm tartománnyal, a Vajdasággal és Koszovóval együtt). 1992 és 2003 között Szerbia és Montenegró közösen alkotta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. A 2003. február 4-én létrejött megegyezés alapján ez az államalakulat Szerbia és Montenegró néven államszövetséggé alakult.
2006. május 21-én Montenegró lakosai megszavazták az elszakadást az államszövetségtől, Montenegró pedig június 3-án hivatalosan is kikiáltotta függetlenségét, ezáltal az államszövetség felbomlott. A nagyobb rész Szerbia Köztársaság néven létezik tovább.
2008. február 17-én kiáltották ki Koszovó függetlenségét. „Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad” - jelentette ki Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén. Szerbia visszautasítja a függetlenséget. 2011. áprilisi adatok alapján 75 ország ismerte el Koszovót.
2012-ben az Európai Tanács hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia megkapja az EU tagjelölti státuszt.[11] de az ország csatlakozása az Európai Unióhoz 2025-nél hamarabb nem valószínű.
- Lásd még: Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz
- Lásd még: Szerbia uralkodóinak listája
- Lásd még: Koszovó függetlenségét elismerő országok
Földrajz
(Koszovóval együtt)
.svg)
 |
| Szerbia ENSZ által elismert határai (Koszovó ENSZ-irányítás alatt) |
Domborzat
Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-érchegység emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszovó területén, a Prokletije hegységben található 2656 m magas Đeravica. Központi részének legmagasabb csúcsa pedig a Balkán-hegységben található 2169 m magas Midžor.
Vízrajz
Legjelentősebb folyói: Duna, Tisza, Nagy-Morava, Száva, Drina és Temes.
A Tisza itt ömlik bele a Dunába, Titeltől 10 km-re délre. A Száva Belgrádnál ömlik a Dunába, a Morava pedig Szendrőnél.
Éghajlat
Éghajlatát Eurázsia szárazföldi részei, valamint az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger befolyásolja. Északon az éghajlat inkább kontinentális, hideg telekkel, forró, párás nyarakkal, valamint viszonylag egyenletesen eloszló csapadékkal. Délen a nyár és az ősz szárazabb, a telek viszonylag hidegek, a hegyekben erős havazással.
Növény- és állatvilág
Szerbia flórája és faunája igen gazdag a változatos éghajlatnak köszönhetően. Északon az Alföldet sztyeppe fedi. Mára nagy részét feltörték a mezőgazdasági művelés számára. Kevés erdő maradt, főleg a folyók és csatornák mellett. A művelt területek erdőfoltjai apróbb állatoknak, valamint szarvasoknak és őzeknek nyújtanak menedéket. Gyümölcsösök és művelt erdők is találhatók. Az vadállatok között fellelhető a vaddisznó, a farkas, a róka és (Bánságban, a Kárpátok lábainál) egy-két eltévedt medve is.
A középső és a déli régiókban és a hegyekben lombhullató (például tölgy) és tűlevelű fák egyaránt megtalálhatóak. A fauna a Balkán-félsziget többi országára jellemző.
- Lombhullató erdők: tölgy, bükk, szil, nyárfa, nyír, juhar, fűzfa, akác, stb.
- Örökzöld erdők: különféle fenyőfajták, tiszafa.
- Gyümölcsösök: alma, körte, szilva, dió, eperfa, kajszibarack, cseresznye, berkenye, stb.
- Vadállatok: szarvasfélék, mezei nyúl, mókus, róka, vaddisznó, farkas, medve, stb.
- Madarak : vízimadarak, fecskefélék, cinegefélék, veréb, rigó, pacsirta, sas, bagoly, karvaly, galamb, stb.
- A folyókban, mocsarakban és tavakban sokféle halfaj megtalálható.
Nemzeti parkok
Szerbia területén öt nemzeti park van:[12]
- Kopaonik-hegység Nemzeti Park (12 000 ha)
- Tara Nemzeti Park (19 200 ha)
- Fruška gora (Tarcal-hegység) Nemzeti Park (22 000 ha)
- Šar-hegység Nemzeti Park(39 000 ha)
- Đerdap (Vaskapu-szoros) Nemzeti Park (64 000 ha)
Meg kell jegyezni, hogy ezek közül a Šar-hegység a bizonytalan státusú Koszovó területén van.
Környezetszennyezés
- Háború
Az 1999-es NATO-bombázás és a koszovói háború súlyos környezeti károkat okozott. A lebombázott ipari létesítményekből, vegyi üzemekből toxikus anyagok tömege került a környezetbe. A bombázások során használt grafit szálak súlyos károkat okoztak az élővilágban. A becsapódáskor elporló szegényített urán lőszerek bizonyos területeken komoly nehézfém szennyezést okoztak.[13] Szerbia jelentős Európai Uniós támogatással több rehabilitációs programot is indított.
- Légszennyezés
A gyárakból és üzemekből kibocsátott levegőszennyezés jelentős probléma, főleg Bor térségében a rézbányászati és olvasztó komplexum munkája miatt, valamint Pancsován, ahol petrolkémiai ipar működik.[14]
Belgrádot a 2010-es évek végén a légszennyezés tekintetében a világ legrosszabb öt nagyvárosa közé sorolták.[15] Egy 2019. végi jelentés alapján Európában Szerbiában a legrosszabb a helyzet, a szennyezéssel összefüggő halálesetek számát tekintve.[16] A fővárost szénerőművek és az azokat tápláló lignitbányák veszik körül. A szennyezés nagy része a téli félév fűtéséből, továbbá a járművek kipufogógázából származik.[15]
Az országot azzal vádolják, hogy adatok manipulálásával próbálja kisebbíteni légszennyezési problémáját.[15]
- Vízszennyezés
Egyes városok vízellátási problémákkal küzdenek a rossz gazdálkodás és a múltbeli alacsony beruházások, valamint a vízszennyezés miatt,[17] ami Kraljevot és az arzén jelenléte miatt Zrenjanin városát is érinti.[18]
2020 táján Belgrád szennyvizének jó része tisztítatlanul kerül a Dunába és a mellékfolyóiba. A város kb. egyharmadának szennyvize nem kapcsolódik semmilyen szennyvízkezelő rendszerhez, hanem tartályos teherautók szállítják el azt, majd közvetlenül a folyóba ürítik a tartalmukat.[19][20] A szennyvízcsatornába kerülő fekália zöme is tisztítatlanul a folyóba kerül.[20]
- Hulladékgazdálkodás
Az egyik legfontosabb környezeti problémaként azonosították a nem megfelelő hulladékgazdálkodást.[21] 2022-ben az országban csak tizenegy egészségügyi hulladéklerakó van, míg 138 nem egészségügyi, a környezetet mérgező hulladéklerakó, amelyek be vannak tiltva az Európai Unióban.[22] Ezeken túl több ezer illegális szemétlerakó van.[22] A rossz hulladékgazdálkodás és a hanyag emberi hozzáállás már régóta gondokat okoz; a fákon sok helyen műanyag zacskók lógnak, szemétszigetek úsznak lefelé a régió folyóin, időnként egész folyók és tavak válnak „szemétdombbá”.[23][24]
Politika és közigazgatás
Államforma, alkotmány
Az ország egy unitárius parlamentáris köztársaság. Alkotmányát 2006-ban hozták.
A törvényhozást a parlament (narodna skupština) gyakorolja, mely 250 tagból áll. A képviselőket részarányos (proporcionális) rendszerben választják meg. Az általános választási küszöb 5 százalékos, míg a kisebbségi pártokra a természetes bejutási küszöb vonatkozik. A törvényhozás menete teljes mértékben egyezik bármely más európai parlament döntéshozatali rendszerével.
A végrehajtó hatalmat a kormány (vlada) gyakorolja, melynek élén a miniszterelnök áll. Mint minden parlamentáris demokráciában a parlament nevezi ki a kormány tagjait.
Belpolitika
2006-ban új alkotmányt fogadtak el. A parlamenti választásokon 2007-ben a Szerb Radikális Párt kapta a legtöbb szavazatot. Összesen 81 mandátumot szerzett a Szerb Radikális Párt, a Demokrata Párt 64 mandátumot,a Szerbia Demokrata Párt-Új Szerbia koalíció 47 mandátumot, a G17 Plusz 19 mandátumot, a Szerb Szocialista Párt 16 mandátumot, Liberális Demokrata Párt-Szerb Polgári Szövetség-Szociáldemokrata Unió-Vajdasági Szociáldemokrata Liga koalíció 15 mandátumot, a Vajdasági Magyar Szövetség 3 mandátumot, a bosnyák Szandzsáki Koalíció 2 mandátumot, az Albán koalíció 1 mandátumot, a Szerbiai Romák Uniója 1 mandátumot és a Roma Párt 1 mandátumot szerzett.
A Demokrata Párt a Szerbiai Demokrata Párt-Új Szerbia és a G17 Plusz alkottak kormányt. A kormányfő Vojislav Koštunica maradt a Szerbiai Demokrata Párt vezetője. A kormány jövője megalakulása óta bizonytalan. A Demokrata Párt és a G17 Plusz az európai integrációkat helyezik előtérbe míg a Szerbiai Demokrata Párt a koalíciós partnereivel együtt oroszbarát politikát folytat. A 2008-as elnöki választásokat Boris Tadić nyerte aki ezzel megvédte mandátumát. Legnagyobb ellenfele a radikális Tomislav Nikolić volt. Tadić győzelmét főleg a kisebbségeknek és a polgári lakosságnak köszönheti.
Koštunica miniszterelnök 2008. március 8-án lemondott. Az ezt követő parlamenti választásokon a Demokrata Párt győzött, s sokat vitatott koalíciót hozott létre a Szerbiai Szocialista Párttal. Az előbb említett koalíció, a G17 Plusz és kisebb képviselőcsoportok alakítottak kormányt, melynek elnökévé Mirko Cvetkovićot választották.
2008-ban belső viták következtében, melyek elsősorban Tomislav Nikolić személye körül forogtak, felbomlott az addig igen erős ám egyre gyengülő tendenciát mutató Szerb Radikális Párt, s Nikolić csakhamar megalakítja új pártját, a Szerb Haladó Pártot, mely a radikális szavazótábor nagy részét magával látszik vonni.
A 2012. május 6-án megtartott általános választásokon (elnökválasztás, parlamenti és helyhatósági választások) a Tomislav Nikolić vezette Szerb Haladó Párt aratott győzelmet megelőzve a Boris Tadić vezette Demokrata Pártot. Az elnökválasztáson is Nikolić győzött, aki választási ígéretét betartva lemondott pártelnöki tisztségéről elnöki tisztségébe lépését megelőzően. Az új kormányt a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerbiai Egyesült Régiók, a Demokrata Párt frakciójából kivált Rasim Ljaljić vezette Szerbiai Szociáldemokrata Párt és a Szandzsáki Demokratikus Akciópárt alakították meg. Ivica Dačićot, a szocialisták vezetőjét választották a kormány elnökévé.
2020 júniusában a populista Haladó Párt (SNS) szerzett elsöprő győzelmet.
2020-ban az Economist Intelligence Unit az országot a "hibás demokráciák" közé sorolta.[25]
Államfők
Kormányfők
Főbb pártok
Bár Szerbia a többpártrendszert alkalmazza, számos politikai párttal, 2012 óta a populista Szerb Haladó Párt (SNS) meghatározó hatalmat szerzett a szerb politikában, beleértve a tekintélyelvűségre való átállást és a szerb ellenzék elnyomását.[26][27]
- Szerb Haladó Párt (SNS)
- Demokrata Párt (Szerbia)
- Szerb Radikális Párt
- Liberális Demokrata Párt (Szerbia)
- Szerbiai Demokrata Párt
- Szerbiai Egyesült Régiók
- Szerbiai Szocialista Párt
- Magyar Remény Mozgalom (MRM)
- Vajdasági Magyar Szövetség
- Magyar Polgári Szövetség (MPSZ)
Jogállamiság és korrupció
A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta.[28] A jelentés alapján a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) folyamatosan nyirbálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorolva a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil társadalmi szervezetekre.[28] A megfigyelők számos szabálytalanságról számoltak be a politikai kampány során és a választás során.[28]
Az alkotmány és a jogszabályi keret a hatalmi ágak szétválasztását írja elő, a törvényhozó, az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom között. Valójában a végrehajtó hatalom dominál a törvényhozó felett.[29] A végrehajtó hatalom parlamenti felügyelete továbbra is tisztán formális marad, és nem biztosítja a végrehajtó hatalom demokratikus elszámoltathatóságát.[29]
Magyarországhoz hasonlóan [30] magas rangú köztisztviselőket ritkán találnak bűnösnek korrupcióban vagy más bűncselekményekben,[31] ugyanakkor a kormány és a hozzá lojális médiaorgánumok korrupciós vádakat alkalmaznak a kormány bírálói ellen.[31] A 2020-as évek elején a médiaszabadság és a pluralizmus továbbra is komoly és egyre növekvő kihívásokkal néz szembe.[31]
Az oknyomozó újságírók nagy horderejű leleplezései, amelyek a kormány tagjait korrupcióval vádolják, a szilárd bizonyítékok ellenére sem keltik fel az ügyészség figyelmét.[31] Az igazságszolgáltatás és az ügyészség nem mentes a politikai befolyástól, a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll, számos korrupciós botrány elkerüli a nyomozást és tovább sújtja az eredménytelenség, a nepotizmus és a korrupció.[31] A belügyminiszter (Vulin) például nem tudta megmagyarázni a lakásvásárláshoz használt 200 ezer euró forrását,[31] míg másokat a Panama-akták említenek, és bűnbandákkal folytatott üzleti tranzakciókkal vádolnak.[31]
Közigazgatási beosztás
A Szerb Köztársaság a következő közigazgatási egységekre bontható fel: autonóm tartományok, körzetek, községek.
Két autonóm tartománya a Vajdaság és Koszovó. 2008. február 17-én Koszovó albán vezetése egyoldalúan kikiáltotta a tartomány függetlenségét, jelenleg az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziójának (UNMIK) közigazgatása alatt van.
Szerbia kormánya a területén 29 körzetet (és Belgrád főváros, amely egymagában régió, körzet és főváros) ismer el.[32]
Védelmi rendszer
A Szerb Haderő még ma is meghatározó a Balkánon. Az egykori Nagy-Jugoszláviának (JSZSZK) nagy és erős hadserege volt, amitől még a nyugat is rettegett. A délszláv háborúban súlyos veszteségek érték a haderőt, főleg a légierőben, ugyanis a repülőgépek nagy részét a NATO bombázások alatt a repülőtéren megsemmisítették. A tönkrement eszközök pótlását 2000 óta megkezdték, azóta folyamatos az újítás. A Szerb Hadsereg (Vojske srbije - Војске Србије) főleg keleti, és szovjet eszközökkel dolgozik, de manapság érdeklődnek a nyugati eszközök iránt is, és van saját gyártású vadászgépük, a Galeb.
Állami jelképek
- Lásd még: Szerbia címere, Szerbia himnusza, Szerbia zászlaja
A jelenleg hatályban lévő nemzeti szimbólumokat, a zászlót, címert és himnuszt a szerb parlament 2004. augusztus 17-én egyhangúlag megszavazta.[33]
A címer bevezetése a szerb királyi címer visszaállítását jelentette, szimbólumai a kétfejű sas, a kereszt és rajta a Nemanjić-dinasztia koronájával.
Szerbia nemzeti himnusza a 19. században keletkezett Bože pravde (Igazság Istene), melynek zenéjét Davorin Jenko szerezte, szövegét Jovan Đorđević írta.
Az ajánlás alapján a szerb parlament kétféle zászlót fogadott el, egy nemzeti és egy állami zászlót.
Szerbia nemzeti zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek az orosz zászló fordítottjaként rendre piros, kék és fehér színűek. Az állami zászló ezzel megegyező, Szerbia nemzeti címerével kiegészítve.
Népesség
Szerbia az 1990-es évek eleje óta demográfiai válságot él át, a halálozási arány folyamatosan meghaladja a születési arányt.[34][35] Nagyon sokan elhagyták az országot és népessége világszinten is gyors ütemben fogy.[36]
Becsült népessége 2022-ben, Koszovó nélkül: 6,8 millió fő.[37]
Népességének változása
Legnépesebb települések
Szerbia legnépesebb városai:
Etnikai megoszlás
Szerbia többnemzetiségű ország, amelynek egyes területein, a szerbek aránya nem éri el az abszolút többséget.
A szerbek a teljes lakosság 83%-át teszik ki (Koszovó nélkül).[39][40] A hivatalos adatok alapján a magyarok az ország legnagyobb etnikai kisebbsége, és túlnyomórészt az Észak-Vajdaságban koncentrálódnak, de az ország lakosságának csak 3,5%-át képviselik. A 2011-es népszámlálás szerint a romák összlétszáma 147 ezer fő, de nem hivatalos becslések szerint a tényleges számuk 400 és 500 ezer fő közé esik,[41] így számuk és arányuk meghaladja a magyarokét.
| Etnikai táblázat (2011-es népsz.) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Legutóbb 2011-ben tartottak hivatalos népszámlálást, de ezek az adatok nem tartalmazzák a nemzetközi felügyelet alatt álló Koszovó lakosságának számát. A 2011-es népszámlálási adatok a nemzetközi felügyelet alatt álló Koszovó tartomány nélkül: [42]
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyelvszerkesztés
A hivatalos nyelv a szerb, amely a lakosság 88%-ának anyanyelve.[43] A szerb az egyetlen európai nyelv, amely cirill és latin ábécét egyaránt használ.
A Vajdaságban a közigazgatási szerb mellett még öt nyelvet használnak (magyar, szlovák, horvát, román és ruszin).
.jpg)
Vallási megoszlásszerkesztés
Vallás szerinti megoszlás (Koszovó nélkül):[44]
- szerb ortodox: 6 555 931 hívő (84,59%),
- katolikus 356 957 hívő (4,97%),
- iszlám 222 828 hívő (3,1%),
- ateista 80 053 személy (1,11%),
- protestáns 71 284 hívő (0,99%).
Szerb diaszpórákszerkesztés
| Európai szerb diaszpórák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szociális rendszerszerkesztés
Gazdaságszerkesztés
| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 51,4 mrd $ (2019) | [63] |
| GDP növekedési ráta | - 1,3% (2020 Q4) | [64] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 18 989 $ (2019) | [65] |
| Államadósság | 24,3 mrd € (2019) | [66] |
| Államadóssági ráta | 52,8% (2019) | [66] |
| Infláció | 1,2% (2021. február) | [67] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 49,7% (2020 Q4) | [68] |
| Munkanélküliségi ráta | 9,9% (2020 Q4) | [69] |
| Minimálbér | 366 € (2021) | [70] |
| Bérnövekedés üteme | 8,2% (2020. november) | [71] |
| Jegybanki alapkamat | 1% (2021. március) | [72] |
| SZJA | 10% (2020) | [72] |
| ÁFA (általános) | 24% (2020) | [73] |
| TAO | 20% (2020) | [72] |
Az 1991 és 1995 között fennálló háború teljes gazdasági összeomlást eredményezett, ezt pedig növelték 1999-ben a NATO bombázásai és az ENSZ gazdasági szankcióinak köszönhetően Szerbia teljesen elszakadt a világgazdaságtól. 2001-ben a Világbank megszavazott 1,3 milliárd USD-t az ország újjáépítésére. A 21. század elején a keresők 7%-a a mezőgazdaságban, 34%-a az iparban, 59%-a a harmadik szektorban dolgozott. 2004-ben a hivatalos munkanélküliség: 16% , a külföldi államadósság 16 milliárd amerikai dollár (a GDP 2/3-a) volt.[74]
Az ország az egy főre jutó GDP alapján a közepes jövedelmű országok felső kategóriájába tartozik.[75] Az emberi fejlettségi indexet tekintve Szerbia 2019-ben a 64. helyet foglalta el a világon, ami lejjebb van, mint a legtöbb európai országé, kivéve Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Ukrajnát, Észak-Macedóniát és Moldovát.[75]
Az állami tulajdonú vállalatok továbbra is (2020 táján) számos iparágban jelen vannak, beleértve azokat is, ahol Európában általában elkerülik az állami beavatkozást (pl. bányászat, mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és távközlés).[75] A hálózati iparágak és közművek teljes mértékben az állam ellenőrzése alatt állnak.[75] Sok állami vállalat továbbra is kiváltságos piaci státusszal vagy akár egyenesen monopóliummal rendelkezik. A közfeladatot ellátó (amelyek nem menhetnek csődbe, mivel a kormány törvényileg köteles fenntartani szolgáltatásaikat) összesített száma 2019-ben elérte az 549-et.[75]
A szerkezetátalakítás alatt álló vállalatok már jó ideje privatizáción vagy felszámolás alatt állnak, de ez a folyamat nagyon lassú. Gyenge teljesítményük, magas adósságuk és jelentéktelen vagyonuk miatt korlátozott a befektetők érdeklődése irántuk, de a kormány továbbra is támogatja őket politikai támogatás fejében.[75] A privatizáció nem átlátható, sok szerződést elrejtenek a nyilvánosság elől, még akkor is, ha a közérdekű információkért felelős biztos előírta, hogy a jelentéseket közzé kell tenni.[75]
Szerbia 2020 táján továbbra is Európa egyik legszegényebb országa az egy főre jutó GDP-t (PPP) tekintve [75] (→ országok listája GDP (PPP) alapján). A befektetések is alacsonyak a többi átalakuló országhoz képest.[75]
Gazdasági ágazatokszerkesztés
Mezőgazdaságszerkesztés
Termelési értéke 1990-2003 között 20%-kal csökkent. Fontosabb termesztett növények: búza, kukorica, árpa, cukorrépa, burgonya, napraforgó, zab, hagyma, szőlő, paradicsom. Állatállománya (2006-ig) jelentős mértékben csökkent.
Iparszerkesztés
Fontosabb ipari termékek (2003-ban): acél, alumínium, finomított réz, személyautó, hűtőgép, gumiabroncs, cement, cukor.
Külkereskedelemszerkesztés
Fő termékek :[76]
- Export: gépjárművek, vas és acél, gumi, ruházat, búza, gyümölcs és zöldség, színesfém, elektromos készülékek, fémtermékek, fegyverek és lőszerek
- Import: gépek és szállítóeszközök, üzemanyag és kenőanyagok, ipari termékek, vegyszerek, élelmiszerek és élő állatok, alapanyagok
Legfőbb kereskedelmi partnerei 2019-ben :[76]
- Export:
Németország 12%, 
Olaszország 10%, Bosznia-Hercegovina 7%, Románia 6%, Oroszország 5% - Import: Németország 13%,
Oroszország 9%, Olaszország 8%, Magyarország 6%, Kína 5%, Törökország 5%
Energiagazdálkodásszerkesztés
Több hőerőmű, vízerőmű található az országban, továbbá 2 kőolajfinomító. Szerbia gazdag alacsony hőértékű lignitben és vízenergiában, viszont szegényebb kőolajban és földgázban, ami csak a Vajdaságban található. Kőszén nagy mennyiségben található Kelet-Szerbiában. A bányászatban a legfontosabb energiahordozója a barnakőszén. 2003-ban ennek kitermelésében 10. a világon. A szerbiai bányászat nagy része elavult. Ettől függetlenül folyik a kitermelés, mivel Szerbia gazdag kis fémtartalmú ércekben. Szerbiában bányásznak még: vasat, nikkelt, krómot, rezet, ólmot, aranyt, ezüstöt, ónt, bórt, és vörös bauxitot.
Életszínvonalszerkesztés
2019-ben a lakosság 31,7%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés, ami jóval magasabb, mint az EU-27 átlaga.[75] 2018-ban összességében a lakosság 7,1%-a élt abszolút szegénységben, vidéken ez az arány lényegesen magasabb.[77]. A jövedelmi egyenlőtlenség itt az egyik legmagasabb Európában.[75] A Gini-együttható 33,3 volt 2019-ben, ami alacsonyabb, mint az előző években, de még mindig a legmagasabbak között van Európában. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a COVID-19 világjárvány súlyosbította az egyenlőtlenségeket, és jelentősen megnövelte a szegénységet, a kirekesztést, a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot.[78]. A becslések szerint különösen nehéz a roma lakosság helyzete.[75]
Bár a kormány 2014 óta több fontos gazdasági és fiskális reformot vezetett be, a lassú gazdasági növekedés komoly probléma a társadalom számára, a jövedelmek nem közelítenek az uniós átlaghoz.[75]
Munkanélküliségszerkesztés
A munkanélküliség 2020 táján továbbra is magas, jelentős számú ember dolgozik az árnyékgazdaságban.[75]
| Munkanélküliségi térkép | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szerbia hivatalos munkanélküliségi adatai 2019-ben [79] | ||||||
Fizetésekszerkesztés
A nettó medián fizetés 2020 szeptemberében 45 800 dinár körül volt, a magyarországi fizetéseknél kb. 50%-al alacsonyabb.[80]
Országosan 2019 végén lásd a kinyitható térképet:
| Nettó havi fizetések | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Nettó havi átlagfizetések 2019. dec.-ben [79] | ||||||
Közlekedésszerkesztés
Közútszerkesztés
Vasútszerkesztés
Víziszerkesztés
1716 km hajózható belvízi út található az országban (folyók és hajózható csatornák). A legfontosabb belvízi út a Duna (a Páneurópai VII. folyosó része). Egyéb hajózható folyók közé tartozik a Száva, a Tisza, a Béga és a Temes-folyó.
Légiszerkesztés
A 2010-es években 39 repülőtér található Szerbiában. Az egyetlen jelentősebb repülőtér a belgrádi Nikola Tesla repülőtér. Ezen kívül megemlítendő Niši nemzetközi repülőtér (amely főként fapados légitársaságokkal foglalkozik) [81] és a moravai repülőtér Dél-Szerbiában.
Kultúraszerkesztés
| A sorozat témája a Szerb kultúra |
|---|
 |
| Történelem |
|
Híres szerbek
|
Kulturális világörökségszerkesztés
Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:
- Sztari-Rasz városa és a Szopocsani-kolostor;
- Sztudenica-kolostor;
- Galerius palotája Gamzigrad-Romulianában;
- Stećak középkori sírkövei
Turizmus, látnivalókszerkesztés
Sportszerkesztés
Tömegsportok Szerbiában: labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, tenisz, röplabda.
Belgrádban tartották a 2009-es Univerziádét és a belgrádi maratont.
A legismertebb sportegyesület a JSD Partizan és a SD Crvena zvezda. A legnagyobb sikere Szerbiának a labdarúgás terén 1991-ben volt, amikor Crvena Zvezda az európai kupát megszerezte és az interkontinentális kupát is. 1992-ben Partizan kosárcsapata Európa első helyzetje lett.
Kosárlabdaszerkesztés
Szerbia kosárlabdában 1998-ban és 2002-ben világbajnok lett.
A legismertebb szerb kosárlabdázók Vlade Divać, Zarko Paspalj, Dejan Bodiroga, Aleksandar Djordjević, Predrag Stojaković, Predrag Danilovíć, Dejan Tomasević, Milan Gurović, Milos Teodosić, Bodgan Bogdanović, Miroslav Raduljica, Boban Marjanović, Sasa Obdradović.
Vízilabdaszerkesztés
A vízilabdások 1991-ben, 2005-ben és 2015-ben világbajnokok voltak, 1991-ben, 2001-ben, 2003-ban és 2006-ban pedig európai bajnokok.
Kézilabdaszerkesztés
Teniszszerkesztés
A legismertebb szerb teniszezőnők Ana Ivanović és Jelena Janković, a férfiak közül pedig Novak Đoković.
Röplabdaszerkesztés
A legismertebb szerb férfi és női röplabdázók Ivan Milijković, Nikola Grbić, Brankica Mihajlović, Tijana Bośković
Labdarúgásszerkesztés
Olimpiaszerkesztés
Ünnepekszerkesztés
| 2008[82] | Megnevezés | Munkaszüneti nap |
|---|---|---|
| január 1. január 2. |
Újév
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbia A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Szerbia
Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 2015-ben befejezett televíziós sorozatok Álmos magyar fejedelem Árpád-kor Árpád magyar fejedelem Ázsia Édes dundi Valentina Édes kis semmiség (film, 2002) Éghajlat Életem értelmei Észak-Európa Észtek Észt nyelv Íj Ókor Ószláv nyelv Újlatin nyelvek Újoncok napja Úzok Üstökös (Transformers) Üzbég nyelv 10. század 1241 1348 1349 15. század 16. század 17. század 18. század 19. század 19. századi magyar történelem 1900 1918 1920 1950-es évek 1956-os forradalom 1960-as évek 1971 1980 1980-as évek 1990-es évek 20. századi magyar történelem 200 első randi 2015 24 (televíziós sorozat) 300: A birodalom hajnala 6. század 670 895 9. század 90210 955 Adaline varázslatos élete Afrika Agora (film) Alánok Albert Péter Alejandro de la Madrid Ally McBeal Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról Amerikai Egyesült Államok Amerikai pite: Az esküvő Amerikai pite: A találkozó Andrés García jr. Andy Samberg Andy Serkis Angol nyelv Angry Birds – A film Angyalok és démonok (film) Anonymus Antal Nimród Antonio Garrido Antropológia Arab nyelv Arany János (költő) Arisztophanész Asszimiláció (szociológia) Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés Asterix – Az istenek otthona Atlantisz – Az elveszett birodalom Augsburgi csata Ausztrália (ország) Ausztria Autókereskedők Avarok Azeri nyelv Az élet könyve (film, 2014) Az én kis Bushom Az új fiú Az előléptetés Az elnök végveszélyben Az Igazság Ligája: Két Földi válság Az Igazság Ligája – Az új küldetés Az ismeretlen Drakula Az utolsó év A „magyar” szó etimológiája A betolakodó A bolondos, bolondos, bolondos Tapsi Hapsi mozifilm A bosszú álarca A bosszú (televíziós sorozat, 2002) A Bourne-hagyaték A férjem védelmében A fiúk a klubból A Grace klinika A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (film) A Gyűrűk Ura: A két torony (film) A Gyűrűk Ura: A király visszatér (film) A Gyűrűk Ura (filmsorozat) A háború császára A hét vezér A hobbit: Váratlan utazás A hobbit (filmsorozat) A középkori Magyar Királyság története A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse A liliomlány A médium A magyar nép kialakulása A majmok bolygója: Forradalom A majmok bolygója: Háború A majmok bolygója: Lázadás A mostoha A narancsvidék (televíziós sorozat) A pletykafészek A Sólyom végveszélyben A semmi közepén (televíziós sorozat) A szökés (televíziós sorozat) A szellemlovas A sziget (film, 2005) A Szomszédok mellékszereplőinek listája#Bakonyi Géza A túlélő (film, 2013) A zsidóság Magyarországon Börzsöny (hegység) Böszörmények Bűbájos boszorkák Bűnös szerelem B.D. Wong Balaton Baltikum Baráth István Barátok és szerelmek Barbinek Péter Bartók Béla (zeneszerző) Baskírok Baskír nyelv Baywatch Benedek András (író) Ben Stiller Berkes Bence Besenyők Bethlen Gábor Biutiful Bizánci Birodalom BM Duna Palota Bolgárok Bolgár nyelv Bolyai János Bordertown – Átkelő a halálba Bosszúállók újra együtt Bostoni halottkémek Botrány (televíziós sorozat) Box Office Mojo Brian Stepanek Bulgária Carlo Collodi Castle CGI (film) Chad Michael Murray Charles Adler Chester Bennington Christoph Bach Chris Kattan Chuck Cigányok CM Punk Copperfield Dávid (film, 1993) Craig Robinson Csárdáskirálynő Császár András Csacska angyal Család csak egy van Csehország Cseh nyelv Csontváry Kosztka Tivadar Csuvasok Csuvas nyelv Dányi Krisztián Dán nyelv Dél-Amerika Dél királynője (teleregény) Dallas (televíziós sorozat, 2012) Damon Wayans Daniel Faraday Dario Fo David Hyde Pierce David Oyelowo Dawson és a haverok Demográfia Derült égből szerelem District 9 Dokik Doktor Balaton Domonkos Zsuzsa Dom DeLuise Don Drága örökösök Dráva Dredd Dulo nemzetség Dunántúl Duna Dunai svábok Eötvös József (író) Eötvös Loránd Eddie Griffin (színművész) Egyesült Királyság Egyszer volt, hol nem volt Egy troll New Yorkban Elhajlási engedély Első világháború Elvált Gary Elvitte a víz Emese (Álmos anyja) Emlékezz, Reina! Ernesto Laguardia Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály Etelköz Etnikum Eurázsiai nyelvcsalád Európa Eva Luna Ezequiel Montalt Fájl:A magyar nép.jpg Fájl:Bikkessy Heinbucher Táncoló magyarok.jpg Fájl:Die Ungarn 1686.jpg Fájl:Disambig.svg Fájl:Flag of Germany.svg Fájl:Flag of Spain.svg Fájl:Hng2 2.jpg Fájl:Hun bow.jpg Fájl:Láng Balázs színész 2016.png Fájl:LocationAfrica.png Fájl:LocationAsia.png Fájl:LocationSouthAmerica.png Fájl:Magyars 900-1980.png Fájl:Magyar vandorlas.gif Fájl:Northern-Europe-map.png Fájl:Question book-new.svg Fájl:Searchtool right.svg Fájl:Soomeugri lipp.png Fájl:Western-Europe-map.png Fájl:Wiki letter w.svg Fűrész 3D Fűrész IV. Fűrész VI. Fanboys – Rajongók háborúja Fapad Fekete-tenger Finnek Finnugor nyelvek Finnugor nyelvrokonság Finn nyelv Focus – A látszat csal Frédi, a csempész-rendész Frédi, Béni és a pankrátorok: Leszámolás a kőkorban Francia nyelv Frank Grillo Géppisztolyos prédikátor Göncz Árpád Görög nyelv Gabriel Iglesias Galbenisz Tomasz Garfield a természet lágy ölén Garfield kilenc élete Genetika Gepidák Germánok Germán nyelvek Gollam Grimm (televíziós sorozat) Guillermo Capetillo Győri Nemzeti Színház GYES Háda János Héber nyelv Habsburg-ház Hantik Harry Geithner Harry Potter és a Halál ereklyéi 1. Hattyúhercegnő 3. – A kastély titka Hattyúhercegnő karácsonya Haven Hazárd megye lordjai HDTV Holland nyelv Honfoglalás Horrorra akadva 3. Horvátok Horvátország Horvát nyelv Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak Hotel Transylvania 2. – Ahol még mindig szörnyen jó Hugonnai Vilma Hun–magyar rokonság Hunok Hunor és Magor Hupikék törpikék – A Törpösvölgy legendája Hupikék törpikék – Karácsonyi ének I. István magyar király I. Mátyás magyar király II. Rákóczi Ferenc Imre István (színművész) Indoiráni nyelvek Internátus (televíziós sorozat) Internet Movie Database Iordanes Iván Sánchez Izrael Jászai Mari Színház Jászok Játékszín (Budapest) Jégkorszak (film) J. Eddie Peck James Marsters James Van Der Beek James Woods Japán nyelv Jason Schwartzman Jenbach Béla Joe Lewis John Hawkes (színművész) John Oliver Joker (DC Comics) Jon Cryer Juan Soler Julián Gil Justin, a hős lovag Káma (folyó) Kárpát-medence Kárpátok Kék lagúna: Ébredés Kézai Simon Kínai nyelv Kökényessy Ági Közép-Ázsia Közép-Európa Középkor Kabarok Kaland Kanada Kapácsy Miklós Kapás Dezső Karinthy Ferenc Karinthy Színház Kaszpi-tenger Katalán nyelv Katona Zoltán Kazárok Kelet-Európa Keleti katolikus egyházak Kemény motorosok Kemény zsaruk Kereszténység Kettős honfoglalás Kicsi kocsi – Tele a tank Kiegyezés Kirgiz nyelv Kivándorlás Ki a faszagyerek? Ki nevel a végén? Kodály Zoltán Koffler Gizi Komédia Komik Kora újkori magyar történelem Korhatár-besorolás#6 Kovács Dániel Krími tatárok Krími tatár nyelv Krónika (műfaj) Krakatau Kung Fu Panda – A rendkívüliség legendája Kunok Kuvrat Kyle, a rejtélyes idegen Láng Balázs (színművész) L’ecsó Laborfalvi Róza Lalola Lambert Wilson Latin nyelv Lengyel nyelv Lett nyelv Levédia Lex Barker Lilo és Stitch – A csillagkutya Litván nyelv Lola (televíziós sorozat) London Boulevard Lope de Vega Lost – Eltűntek Május 1. Márai Sándor Második világháború Mézengúz Machete Madagaszkár (film) Maday Gábor Magyarok Magyarország Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Református Egyház Magyar őstörténet Magyar kalandozások Magyar Királyság Magyar nép (egyértelműsítő lap) Magyar nemesség Magyar nyelv Magyar Rádió
Magyar történelem Magyar törzsek Magyar Tudományos Akadémia Manysik Marcelo Buquet Maricruz Marik Markovics Tamás Martín Karpan Mathieu Kassovitz Medicopter 117 – Légimentők Megaagy Mezei Kitty Michael Emerson Miguel Augusto Rodríguez Miguel Ferrer Mindörökké szerelem Minimax Molnár Ferenc (író) Mordvinok Moser Károly Munkaügyek Négy és fél barát Német-római Birodalom Németek Németh Gábor (színművész) Németország Német nyelv Nógrád (település) Nagymenők Narnia Krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (film) NCIS Nemzetiség Neparáczki Endre Neveletlen hercegnő 2.: Eljegyzés a kastélyban Norvég nyelv November 1. November 10. November 11. November 12. November 13. November 2. November 3. November 4. November 5. November 6. November 7. November 8. November 9. Nyugat-Európa Ogurok Október 10. Október 11. Október 17. Október 19. Október 20. Október 21. Október 22. Október 23. Október 24. Október 25. Október 26. Október 27. Október 28. Október 29. Október 3. Október 30. Október 31. Október 4. Olaszok Olasz nyelv Onogur-bolgárok Orczy Emma Oroszok Oroszország Orosz nyelv Országúti bosszú Oszétek Oszmán Birodalom Osztrák–Magyar Monarchia Pápa (egyházfő) Pannónia Filmstúdió Pekár Adrienn Penke Bence Perzsa nyelv Pestis Peter Dinklage Peter MacNicol Philomena – Határtalan szeretet Pilis-kutatás#Arvisura Pinokkió kalandjai (könyv) Pixel (film) PORT.hu Portugál nyelv Q25455988#345 Q25455988#P345 Q25455988#P905 Római Birodalom Római katolikus egyház Radiotelevisión Española Ratkó-korszak Rejtély Románia Románok Román nyelv Rubí, az elbűvölő szörnyeteg Rupert Everett Ruszinok Ruttkai Éva Színház Sławomir Mrożek Saint Kitts és Nevis Sarah Jane kalandjai Sarokba szorítva SEAL Team Seder Gábor Seherezádé (televíziós sorozat) Shaun Sipos Smallville Spanyolország Spanyol nyelv Sulihuligánok Svéd nyelv Számos pasas Széchenyi István Székelyek Színházi adattár Szívek iskolája Szórádi Erika Szabó Gertrúd Szabó Zselyke Szakonyi Károly Szatmári Attila Szegedi Tudományegyetem Szellemekkel suttogó Szeptember 19. Szeptember 20. Szeptember 26. Szeptember 27. Szerémség Szerbek Szerbia Szerb nyelv Szeretők és riválisok Szex és New York Szigligeti Színház (Szolnok) Szikora János Szkíták Szláv népek Szláv nyelvek Szlovákia Szlovákok Szlovák nyelv Szlovénia Szlovén nyelv Szokol Péter Szomszédok Tádzsik nyelv Tótok Több mint testőr (teleregény) Török háborúk Magyarországon Török hódoltság Török nyelv Török nyelvek Törköly Levente Törvénytisztelő polgár Tűzhányó Tatárjárás Tatárjárás Magyarországon Tatár nyelv Teen Wolf – Farkasbőrben Testvérek (televíziós sorozat) Timothy Green különös élete Tisza Tommy Lee Trónok harca (televíziós sorozat) Transformers: A bukottak bosszúja Transformers 3. Trianoni békeszerződés Turul (madár) Tuti gimi TV3 Tyler Hoechlin Tyrion Lannister Udmurtok Ugor nyelvek Ukránok Ukrán nyelv Ukrajna Ung Vári Attila (színművész) Végső állomás 2. Vérszerződés Vészi Endre Vadász Bea Varga Tamás (színművész, 1946) Verbotene Liebe Victor Hugo Volga Volgai Bolgárország Wikimédia Commons William Shakespeare Zárt ajtók mögött ZDF Zsidók Zsidó vallás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |
