Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A jogutódlás (latinul successio) egy jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd)^[1] helyébe más (a jogutód) lép. A jogelőd és a jogutód egymást feltételező jogi fogalmak. A jogutódlásról számos törvény és alsóbb szintű egyéb jogszabály rendelkezik Magyarországon.

A jogutódlás államokra, természetes személyekre, illetve jogi személyekre (pl. vállalatokra) egyaránt vonatkozhat. Előfordul, hogy egyetlen jogelődnek több jogutódja van, illetve az is, hogy több jogelődnek egyetlen jogutódja.

Fajtái

• szerződéses jogutódlás,
• jogutódlás jogszabály alapján,
• jogutódlás hatósági határozat alapján,
• jogutódlás bírósági ítélettel.

Formái

A jogutódlás lehet általános vagy részleges, aszerint, hogy a jogutód a jogelőd összes jogaiba vagy csak azok egy részébe lép.

Jellemzői

A jogutódlás által a jogosított és kötelezett személyében áll be változás. Ez a változás beállhat a jogelőd halála miatt, amikor is vagyoni természetű jogosítványai vagy a végrendelet értelmében vagy ennek hiányában a törvény alapján szállnak a jogutódra; a jogelőd életében a jogutódlás jogátruházás következtében állhat elő, ami ismét egy vagy kétoldalú jogügylettel, ingyenesen vagy ellenérték mellett történhet. Az ingyenes jogutód a jogelőd tartozásaiért is felel.^[2]

Mindenki csak annyi jogot ruházhat át, amennyi őt megillette.^[3]

Az ítélt dolog (res iudicata) csak illető peres felek s jogutódaik között alkot jogot, vagyis „jus facit inter partes”.^[4] (A Pallas nagy lexikona)

Eltérés a névváltozáshoz képest

A jogutódlást meg kell különböztetni a névváltozástól, mert ennek során a változás alanyának jogi helyzete nem változik. (Senki nem lehet önmaga jogutódja.)

Egy példa: a magyar védjegytörvényben

A magyar védjegytörvény^[5] 19. §-a szerint:

• A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.^[6]
• A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.^[7]
• A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.^[8]
• A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.^[9]
• Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.^[10]

Források

• Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Öröklés

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!