A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Slobodan Milošević | |
Született | 1941. augusztus 20.[1][2][3][4][5] Pozsarevác |
Elhunyt | 2006. március 11. (64 évesen)[6][1][2][3][4] Scheveningen |
Állampolgársága |
|
Házastársa | Mira Marković (1965. március – 2006. március 11.) |
Gyermekei | Marko Milošević |
Szülei | Svetozar Milošević |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | Szerbia elnöke (1989. május 8. – 1997. július 23.) |
Iskolái |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Pozsarevác |
Jugoszlávia elnöke | |
Hivatali idő 1997 – 2000 | |
Slobodan Milošević aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Milošević témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, ⓘ IPA , Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Fiatalkora
Milosević montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Stambolićcsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markovićcsal, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást, 1965-ben házasodtak össze. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolić segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.
Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a következő évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosević teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerb Kommunisták Szövetségének (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Külügyi Bizottsága elnökségének.
Hatalomra jutása
1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.
A jugoszláv polgárháború
Bukás
A per
2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:
- etnikai tisztogatás Horvátország területén
- népirtás Bosznia-Hercegovina területén
- terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen
A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelességét gyakran megkérdőjelezték. Ítélet végül nem született. Milosevicset 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívinfarktus okozta.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Milosevic found dead in his cell, 2006. március 11.
További információk
Magyarul
- Slobodan Milošević – lap.hu
- Szlavoljub Gyukics: A Milosevics-klán; ford., az Utóirat és Névmagyarázat c. részeket írta Kovács László; Athenaeum 2000, Bp., 2001
- Juan Gasparini: Diktátorok asszonyai. Fidel Castro, Augusto Pinochet, Ferdinand Marcos, Alberto Fujimori, Jorge Rafael Videla, Szlobodan Milosevics; ford. Dornbach Mária, Csikós Zsuzsa; Gabo, Bp., 2003
Szerb, horvát nyelven
- Moljac.hr – Slobodan Milošević
- A politikai élete
- www.hlc.org.yu
- Beograd káfé – Bibliográfia Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ѕerbian planet – Bibliográfia
- Sloboda
- Politika című lap[halott link]
Angol nyelven
- Еmperors Сlothes – 1989. június 28-i beszéde Kosovóról
- JURIST
- JURIST
- emperors-clothes.com
- Slobodan Milošević www.un.org
- fmc.dotnet-services.nl
- emperors-clothes.com
- www.icdsmireland.org Archiválva 2007. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.