A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Ratko Mladić | |
 | |
| Mladić 1993-ban | |
| Született | 1943. március 12. (81 éves) Božanovići |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | katona |
| Kitüntetései |
|
| Katonai pályafutása | |
| Szolgálati ideje | 1965–1996 |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Háborúi, csatái | horvátországi háború boszniai háború |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ratko Mladić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, 1943. március 12.[1] –) boszniai szerb katonatiszt, háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse. 2017-ben a Nemzetközi Törvényszék népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért és más bűncselekményeiért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.[2]
Származása és katonai karrierjének kezdete
Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.
Szerepe a délszláv háborúkban
1991 júniusában érkezett Kninbe, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA, Jugoslovenska narodna armija) 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.
A srebrenicai tömeggyilkosság
1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.[3] Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videófelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.
Bujkálás
1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bujkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.
Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt feleljen tetteiért. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videófelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.
Elfogása
2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.[4][5][6] Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.[7] Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.[8]
Ítélet
2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.[9] Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.[2]
Jegyzetek
- ↑ ICTY-ENSZ
- ↑ a b Telex, 2021.06.08.
- ↑ Srebrenica: dömperekkel vitték a hullákat
- ↑ BBC
- ↑ Index/MTI
- ↑ Reuters. . (Hozzáférés: 2011. május 26.)
- ↑ A B92 belgrádi rádió-televízió angol nyelvű összefoglalója Archiválva 2011. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2011. május 26.
- ↑ Mladic útban van Hága felé – Infostart.hu, 2011. május 31.
- ↑ Életfogytiglani börtönre ítélték Mladic-ot Hágában (Euronews.com, 2017-11-22)
Források
- ↑ Telex, 2021.06.08.: Világi Máté: Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić, a „srebrenicai mészáros”. Telex.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
Külső hivatkozások
- Már csak egy maradt – Index-cikk, 2008. július 22.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.