Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek

Évek: 2018 – 2019 – 2020 – 2021 – 2022 – 2023 – 2024 – 2025 – 2026 – 2027 – 2028

A 2023-as évben folytatódott a háború Ukrajnában Oroszország 2022-es invázióját követően, illetve Szudánban súlyos összecsapások, Izraelben pedig zavargások robbantak ki. Törökországot és Szíriát 7,8-as erősségű földrengés rázta meg februárban, amiben több, mint 57 ezer ember vesztette életét. Romániát és dél–délkelet Magyarországot is érték kisebb rengések a hónapban.

Ebben az évben csatlakozott Finnország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, illetve Oroszország visszalépett az Új START nukleáris fegyverkezést korlátozó szerződéstől. Vlagyimir Putyin ellen háború bűncselekményekért elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Mindezek mellett májusban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy már nem tekinti vészhelyzetnek a Covid19-pandémiát.

Események

Január

• január 1.
  • Horvátország bevezeti az eurót és az eurózóna 20. tagállama lesz.^[1]
  • Horvátország a schengeni övezet része lesz.^[2]
  • Beiktatják hivatalába a 2022. októberi brazil elnökválasztáson győzedelmeskedő, 77 éves Luiz Inácio Lula da Silvát.^[3]
  • Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében Magyarországon a megyék elnevezései vármegyékre módosulnak.^[4]
  • Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól.^[5]
  • Veszprém közösen a Bakony-Balaton régió településeivel, Temesvárral és a görögországi Elefszínával egy időben lesz a 2023-as év Európa kulturális fővárosa.^[6]
• január 3. – megkezdődik az Egyesült Államok Képviselőháza történetének egyik leghosszabb házelnök-választása. Az 1859–1860-as választás óta a leghosszabb és 100 éve az első, ami nem dőlt el az első forduló után.^[7]
• január 5. – XVI. Benedek emeritus pápa temetése a római Szent Péter téren. (A szertartást Ferenc pápa vezeti.)^[8]
• január 8.
  • Jair Bolsonaro volt brazil elnök követői megostromolják a Nemzeti Kongresszus, az elnöki palota, és a Legfelsőbb Bíróság épületeit.^[9]
  • Kína a Covid19-pandémia kezdete óta először megnyitja határait.^[10][11]
  • Beninben parlamenti választást tartanak.^[12]
• január 9. – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelenti, hogy a magyar állam megvásárolja a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 49%-os tulajdonrészét.^[13]
• január 12. – Újbudai rendőrgyilkosság.^[14]
• január 13–14. – Elnökválasztás Csehországban.^[15] (A győzelemhez szükséges szavazatot egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie, így a második fordulóba a nyolc jelölt közül Petr Pavel nyugalmazott tábornok és Andrej Babiš volt kormányfő került be.)^[16]
• január 19. – Jacinda Ardern lemond, mint az Új-zélandi Munkáspárt vezetője és Új-Zéland miniszterelnöke.^[17][18]
• január 20. – Trinidad és Tobago parlamentje Christine Kangaloo-t választja az ország elnökének.^[19]
• január 25. – Chris Hipkins lesz Új-Zéland új miniszterelnöke, hat nappal azt követően, hogy Jacinda Ardern lemondott.^[20]
• január 26. – A mátészalkai köztemetőben végső nyugalomra helyezték a két héttel korábban Újbudán megölt Baumann Péter főtörzsőrmestert.
• január 27.
  • A kaliforniai Disneylandben kezdetét veszi az az ünnepségsorozat, amellyel arra emlékeznek, hogy a szórakoztatóipari birodalommá nőtt céget száz éve alapították. (A vállalat ősét Disney Brothers Cartoon Studio néven, 1923. október 16-án hozta létre Hollywoodban Walt és Roy Disney.)^[15]
  • Zavargások törnek ki Izraelben, miután egy katonasági razziát követően kilenc palesztin személy életét vesztette a dzseníni menekülttáborban, minek következtében Palesztina tűzballonnal, Izrael pedig rakétákkal lő egymásra. Még ugyanezen a napon hét zsidót meggyilkolnak egy zsinagógában megtorlásként.^[21][22]
• január 27–28. – A cseh elnökválasztás második fordulója,^[23] amit Petr Pavel nyert meg. (A nyugalmazott tábornok a voksok 58,3%-át kapta meg, míg populista ellenfelére, Andrej Babišra a választók 41,7%-a szavazott.)^[24]
• január 31. – Öngyilkos merénylet egy pakisztáni mecsetben (Pesavar, Haibar-Pahtúnhva), amiben legalább 101 ember meghalt és több, mint 220-an megsérültek.^[25][26][27]

Február

• február 4. – Az Egyesült Államok bejelenti, hogy lelőttek egy kínai kémléggömbot Dél-Karolina partjainál. Az előző napokban több ilyen eszközt is felfedeztek Latin-Amerika, Kanada és az Egyesült Államok fölött.^[28][29][30]

A törökországi földrengések okozta károk Kahramanmaraş városában

• február 6. – 7,8-as erősségű földrengés rázza meg Törökországot és Szíriát, aminek következtében legalább 57 000-en életüket vesztik.^[31]
• február 11. – Natalia Gavrilița előző napi lemondása után Dorin Recean volt belügyminisztert jelölik Moldova új miniszterelnökének, február 16-án lép hivatalba.^[32][33]
• február 12. – Níkosz Hrisztodulídisz nyeri a ciprusi elnökválasztást.^[34]
• február 13. – Romániát 5,2-es erősségű földrengés rázza meg, amit Magyarország déli–délkeleti részén is érezni lehetett.^[35]
• február 21. – Vlagyimir Putyin bejelenti, hogy Oroszország visszalép az Új START nukleáris fegyverkezést korlátozó szerződéstől.^[36]
• február 25. – Nigériában új elnököt és parlamentet választanak. (Muhammadu Buhari hivatalban lévő államfő nem indulhatott harmadik mandátumért.^[15] Az elnökválasztás győztese, a kormányzó Haladó Erők Kongresszusa (APC) jelöltje, Bola Tinubu lett.)^[37]
• február 28. – 57 ember életét veszti egy vonatbalesetben a görögországi Thesszáliában.^[38]

Március

• március 5.
  • Pekingben megkezdődik a parlament éves ülésszaka,^[15] amelyen egyhangú voksolással újra államfővé választják Hszi Csin-pinget (március 10.). (A parlament (Országos Népi Kongresszus, NPC) a 63 éves Li Csiangot nevezi ki miniszterelnöknek.)^[39]
  • Parlamenti választás Észtországban, ahol ismét Kaja Kallas alakít kormányt, miután az általa vezetett jobbközép Észt Reformpárt – amely a szavazatok 31,2%-ával az első helyen végez – koalícióra lép a centralista Észtország 200 nevű párttal és a szociáldemokratákkal.^[40]
• március 9. – Beiktatják hivatalába Petr Pavel cseh köztársasági elnököt.^[41]
• március 11. – 19 autó kiégésével járó tömegbaleset az M1-es autópályán.^[42]
• március 17. – A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen háborús bűnök elkövetésének vádjával. (Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik tagja ellen ilyen intézkedést végeztek.)^[43][44]
• március 21. – Kína és Oroszország, majd néhány nappal később Brazília is megállapodik a zsenminpi széleskörű használatában.^[45][46][47]
• március 26. – Tordai Bence országgyűlési képviselő a Párbeszéddel a Zöld Magyarországért! elnevezésű rendezvényén bejelenti, hogy a a Párbeszéd Magyarországért (PM) párt Párbeszéd – A Zöldek Pártja néven folytatja tovább tevékenységét.^[48]
• március 27.
  • 182 igen és 6 nem szavazattal a magyar parlament elfogadja Finnország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO),^[49] az Észak-atlanti Szerződéshez való finn Csatlakozási Jegyzőkönyvet másnap törvényben kihirdeti.^[50]
  • A salvadori parlament, Nayib Bukele elnök kezdeményezésére megszavazza a rendkívüli állapotot, és háborút hirdet az utca bandák ellen.^[51] (Mindezt az váltotta ki, hogy az egyik hírhedt utcai banda, a Mara Salvatrucha két nap leforgása alatt 76 embert ölt meg. A megszavazott intézkedések értelmében 30 napig nem lehetet élni a gyülekezési joggal, a letartóztatás feltételei is „lazábbak lettek”, valamint könnyebbé tették a lehallgatást és a levelekben zajló kommunikációhoz való hozzáférést.)^[52]
• március 30. – Donald Trump volt amerikai elnök ellen vádat emel egy manhattani vádesküdtszék.^[53]
• március 31. – A magyar Országgyűlés – figyelemmel az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójára – egy békepárti határozatot fogad el.^[54] (Az országgyűlési határozat tartalmazza többek között a béke melletti elkötelezettséget, elitélve Oroszország katonai agresszióját, továbbá Ukrajna jogát az önvédelemhez.)^[55]

Április

• április 2.
  • Parlamenti választás Finnországban, a Petteri Orpo vezette Nemzeti Koalíció kapja a legtöbb szavazatot.^[56][57]
  • Parlamenti választás Bulgáriában, a GERB—SDS kapta a legtöbb szavazatot.^[58]
  • Elnökválasztás második fordulója Montenegróban, amit Jakov Milatović nyer meg.^[59][60]
  • Parlamenti választás Andorrában, amin a Demokraták Andorráért párt többséget nyert el.^[61]
• április 4. – Finnország csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, annak 31. tagjaként.^[62]
• április 14. – Kína és Brazília megállapodik abban, hogy a továbbiakban az egymás közötti kereskedelemben saját valutáikat használják.^[63]
• április 15.
  • A budapesti nyitóünnepséggel kezdetét veszi a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia. (A július 1-jéig országszerte csaknem 100 helyszínen megvalósuló rendezvényen 58 ország – 400 társulata 750 produkcióval – 7 500 fellépőjével képviseltette magát.)^[64]
  • Súlyos összecsapások robbannak ki Szudán-szerte az Abd el-Fattáh el-Burhán tábornok által vezetett hadsereg és a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok által irányított félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Erők (RSF) között.^[65]
• április 19. – A China Construction Bank (Kínai Építési Bank, CCB), a világ második legnagyobb hitelintézete fióktelepet nyit Magyarországon. ^[66]
• április 20.
  • Hibrid napfogyatkozás Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland felett.^[67][68]
  • Elindítják a világ valaha épített legnagyobb hordozórakétáját, a SpaceX Starshipjét, ami négy perccel felemelkedése után felrobban.^[69]
• április 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással elfogadott határozatban szólítja fel az Afganisztánt irányító tálibokat, hogy biztosítsák „a nők és lányok teljes, egyenlő, érdemi és biztonságos” részvételi lehetőségeit.^[70]
• április 28–30. – Magyarországra látogat Ferenc pápa.
• április 30.
  • Elnökválasztás Paraguayban,^[71] mely a 44 éves Santiago Peña közgazdász győzelmével zárul, akinek a szavazatok csaknem 43%-a is elég volt, mert két legnagyobb riválisa megosztotta az ellenzéki tábort. (Ezzel megőrizte a hatalmat a – hétmilliós latin-amerikai országot 1974 óta, mindössze öt évet leszámítva vezető – jobboldali Colorado Párt.)^[72]
  • Az Üzbegisztánban megtartott népszavazáson részt vevők több mint 90%-a jóváhagyja azt az alkotmánymódosítást, amely szerint ötről hét évre emelik az államfő mandátumát, és ezzel együtt „lenullázzák” a 2016-ban hatalomra jutott Savkat Mirzijojev által betöltött, 2026-ban lejáró két elnöki időszakot.^[73]

Május

• május 3. – A magyar Országgyűlés egy politikai nyilatkozatot ad ki, mely többek között kimondja, hogy Magyarország „alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme érdekében a migrációt meg kell állítani, a határokat meg kell védeni és a kibocsátó országoknak helyben kell segítséget nyújtani”.^[74]
• május 4.–5. – Magyarországon rendezik meg a Konzervatív Politikai Akció Konferenciát (CPAC).^[75]
• május 5. – Az Egészségügyi Világszervezet bejelenti, hogy már nem tekinti vészhelyzetnek a Covid19-pandémiát, de továbbra is járványként kezeli.^[76][77]
• május 6. – III. Károly brit király és feleségének, Kamillának az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség többi birodalma királyává és királynéjává koronázása.^[78][79]

Határozatlan dátumú események

• március – Honduras megszakítja diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és elismeri a Kínai Népköztársaság kormányát „az egyetlen olyan legitim kormánynak, amely egész Kínát képviseli”.^[80] (A pekingi vezetésnek 2016-tól kezdődően kilenc országot sikerült magához csábítania, így Tajvan diplomáciai partnereinek száma 13-ra csökkent.)^[81]
• április – Németország bezárja az utolsó három atomerőművét is. (A bezárásra 2022 végén került volna sor, ám az ukrajnai háború keltette energiakrízis miatt elhalasztották.)^[82]

Várható események

Határozott dátumú események

• május 14. – Elnök- és parlamenti választás Törökországban.^[83]
• május 21. – Parlamenti választás Görögországban.^[84]
• június 11. – Parlamenti választás Montenegróban.^[85]
• szeptember 24. – A tervek szerint visszatér a Földre, és az USA Utah államában landol a NASA OSIRIS-REx nevű szondája, amely első alkalommal hoz mintát aszteroidáról. (A szondát 2016. szeptember 8-án indították útnak, és még azon év december 3-án elérte a Bennu aszteroidát.)^[15]
• szeptember 30.
  • Lejár a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a megbízatása a főtitkári poszton.^[86]
  • Parlamenti választás Szlovákiában.^[87]
• október 8. – Parlamenti választás Luxemburgban.
• október 14.
  • Gyűrűs napfogyatkozás Észak-Amerika, Közép-Amerika és Dél-Amerika felett.
  • Parlamenti választás Új-Zélandon.
• október 23. – Parlamenti választás Svájcban.
• október 29. – Parlamenti képviselőket, kormányzókat és elnököt is választ Argentína.^[15]
• november 11. – Parlamenti választás Lengyelországban.^[15]
• december 10. – Parlamenti választás Spanyolországban.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – Parlamenti választás Ukrajnában.^[88]
• az év folyamán – Parlamenti választás Pakisztánban.^[89]
• az év folyamán – Parlamenti választás Szudánban, amivel az ország hivatalosan is demokrácia lesz. (A választások előtt fognak tartani egy alkotmánygyűlést, amin eldöntik a választás folyamatát.)^[90]
• az év folyamán – Paul Walker csillagot kap a Hírességek Sétányán.^[91][92][93]
• az év folyamán – India lesz a világ legnépesebb országa, Kínát megelőzve^[94] (valószínűleg már áprilisban, kicsit nagyobb biztonsággal április–július között^[95]).
• az év folyamán – megkezdődik az Európai Neutronkutató Központ felhasználói programja.^[96][97]
• az év első négy hónapjában – Törökország a SpaceX céggel együttműködve világűrbe küldi első műholdját, a Türksat 6A-t.^[98]
• augusztus – Parlamenti választás Mianmarban.^[99]

Az év témái

Kiemelt témák és évfordulós emlékévek 2023-ban

Kiemelt témák

• 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
• Covid19-pandémia

Kiemelt emlékévek

• A köles nemzetközi éve.

Évszázados évfordulók

• január 1. – Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár születésének 200. évfordulója.
• január 7. – Jean Lucienbonnet francia autóversenyző születésének 100. évfordulója.
• január 11. – Carroll Shelby amerikai autótervező, autóversenyző születésének 100. évfordulója.
• január 20. – Madách Imre magyar költő, drámaíró, jogász, politikus születésének 200. évfordulója.
• január 22. – A Himnusz végleges szövegváltozata elkészültének 200. évfordulója.
• február 10. – Theo Fitzau német autóversenyző születésének 100. évfordulója.
• február 12. – Franco Zeffirelli olasz filmrendező, forgatókönyvíró születésének 100. évfordulója.
• február 18. – Rátonyi Róbert kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész születésének 100. évfordulója.
• február 19. – Giulio Cabianca olasz autóversenyző születésének 100. évfordulója.
• március 24. – Brian Naylor brit autóversenyző születésének 100. évfordulója.
• május 26. – Horst Tappert német színész születésének 100. évfordulója.
• május 27. – Henry Kissinger amerikai diplomata, politikus, politológus, író és történész születésének 100. évfordulója.
• július 2. – Melis György Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes születésének 100. évfordulója.
• augusztus 2. – Simón Peresz izraeli politikus születésének 100. évfordulója.
• augusztus 19. – Gera Zoltán Kossuth-díjas magyar színész születésének 100. évfordulója.
• augusztus 31. – Guckler Károly erdőmérnök halálának 100. évfordulója.
• szeptember 15. – Fejes Endre Kossuth-díjas magyar író születésének 100. évfordulója.
• szeptember 28. – Kabos László Jászai Mari-díjas magyar színművész születésének 100. évfordulója.
• október 4. – Charlton Heston Oscar-díjas amerikai színész születésének 100. évfordulója.
• október 16. – A The Walt Disney Company megalapításának 100. évfordulója.
• október 29. – A Török Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulója.
• december 2. – Maria Callas görög opera-énekesnő születésének 100. évfordulója.

Államok vezetőinek listája 2023-ban

2023 a sportban

• május 12–28. – A finnországi Tampere és a lettországi Riga rendezik a férfi jégkorong-világbajnokságot. (A magyar válogatott harmadik alkalommal játszhat a jégkorongelitben.)^[15]
• július 20.–augusztus 20. – Első alkalommal rendezik 32 csapat részvételével a női labdarúgó-világbajnokságot. (A nyitómérkőzést az új-zélandi Aucklandban, a döntőt az ausztráliai Sydney-ben tartják.)^[15]
• augusztus 19–27. – A 19. szabadtéri atlétikai világbajnokságot Budapesten tartják. (A magyar főváros 2018-ban kapta meg a rendezési jogot. Ez lesz az első közép-európai szabadtéri atlétikai világbajnokság.)^[15]
• augusztus 25.–szeptember 10. – Férfi kosárlabda-világbajnokság a Fülöp-szigeteken, Japánban és Indonéziában.^[100]
• november 16–18. – A Formula–1 gyorsaságiautóverseny-sorozatban 1982 után visszatér a Las Vegas-i Nagydíj.^{[101][102][103][104]}

2023 a légi közlekedésben

• január 15. – Nepálban lezuhan a Yeti Airlines légitársaság 691-es járata.^[105]
• január 18. – A Kijev melletti Brovariban lezuhan az Ukrán Katasztrófavédelmi Szolgálat EC225 Super Puma típusú helikoptere. (A balesetben tizenhatan – köztük az ország belügyminisztere és más magas rangú minisztériumi tisztviselők is – meghaltak.)^[106]

2023 az irodalomban

2023 a filmművészetben

• január 10. - A kaliforniai Beverly Hillsben megrendezik a 80. Golden Globe-gálát.
• március 12. – Megrendezik a 95. Oscar-gálát Los Angelesben, a Dolby Színházban.^[107]

2023 a televízióban

• január 7. – Bemutatkozik a Gólkirályság című sorozat az RTL-en, Lovas Rozi főszereplésével.^[108]
• január 23. – A TV2 bemutatja a Hazatalálsz című, új magyar napi sorozatot.
• február 1. – Hivatalosan is megkezdi az adását a Max4, a Network4 hetedik csatornája.^[109]
• február 3. – Kolosi Péter, az RTL programigazgatója a Fókusz című közszolgálati magazinműsorban bejelenti, hogy 2023 őszén a kereskedelmi csatorna képernyőre tűzi a 2012-ben a TV2 által bemutatott The Voice – Magyarország hangja című énekes tehetségkutató show-műsor második évadát, egyúttal elkezdődik a jelentkezők toborzása is.
• március 18. – Átnevezéssel megszűnik a Bommerang, és Cartoonito néven folytatja tovább a működését.

2023 a zenében

• február 5. – 65. Grammy-gála
• február 11. – 43. Brit Awards-gála
• május 9–13. – 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál^[15]

Halálozások 2023-ban

• január 2. – Ken Block, amerikai autó- és motorversenyző (* 1967)
• január 3. – Walter Cunningham, amerikai űrhajós (* 1932)
• január 4. – Morcsányi Géza, Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, műfordító, egyetemi tanár (* 1952)
• január 6. – Gianluca Vialli, olasz labdarúgó, edző (* 1964)
• január 9. – Mészáros Ferenc, magyar válogatott labdarúgó, edző (* 1950)
• január 10.
  • Jeff Beck, angol rockgitáros (* 1944)
  • Gerő András, Széchenyi-díjas magyar történész (* 1952)
  • II. Konstantin görög király (* 1940)
• január 12. – Lisa Marie Presley, amerikai énekesnő, Elvis Presley lánya (* 1968)
• január 15. – Tamás Gáspár Miklós, magyar filozófus, politikus, közíró (* 1948)
• január 16. – Gina Lollobrigida, olasz színésznő, énekesnő (* 1927)
• január 18. – David Crosby, amerikai énekes, gitáros, dalszerző (* 1941)
• január 19. – Mécs Imre, magyar villamosmérnök, politikus, szabadságharcos (* 1933)
• január 29. – Annie Wersching, amerikai színésznő (* 1977)
• január 31. – Schmidt Egon, Kossuth-díjas magyar író, ornitológus (* 1931)
• február 2. – Jean-Pierre Jabouille, francia autóversenyző (* 1942)
• február 4. – Saríf Iszmáíl, egyiptomi politikus, miniszterelnök (*1955)
• február 5. – Pervez Musarraf, Pakisztán tizedik elnöke (* 1943)
• február 8.
  • Burt Bacharach, Oscar-díjas amerikai zeneszerző, zongorista, producer (* 1928)
  • Miroslav Blažević, boszniai horvát labdarúgó, edző (* 1935)
• február 15. – Paul Berg, amerikai Nobel-díjas biokémikus (* 1926)
• február 17. – Gráf László, Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (* 1942)
• február 20. – Lendvai Miklós, magyar válogatott labdarúgó, edző (* 1975)
• február 22. – Dunai Tamás, Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész (* 1949)
• március 3.
  • Tom Sizemore, amerikai színész (* 1961)
  • Óe Kenzaburó irodalmi Nobel-díjas japán író (* 1935)
• március 8. – Hajím Topól, kétszeres Golden Globe-díjas izraeli színész (* 1935)
• március 17. – Párkai István Kossuth-díjas magyar karmester, a nemzet művésze (* 1928)
• március 30. – Ragályi Elemér Kossuth-díjas magyar operatőr (* 1939)
• április 3. – Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő (* 1931)
• április 8. – Kenneth McAlpine brit autóversenyző (* 1920)
• április 18. – Török Ádám Máté Péter-díjas magyar énekes, fuvolista, dalszövegíró (* 1948)
• április 23. – Cs. Németh Lajos Aase-díjas magyar színész, szinkronszínész (* 1940)
• április 25.
  • Harry Belafonte Grammy-díjas amerikai énekes, színész, producer (* 1927)
  • Szélyes Imre Jászai Mari-díjas, erdélyi születésű magyar színművész, rendező, szinkronszínész (* 1944)
• április 29. – Vágó István magyar műsorvezető, politikus (* 1949)
• május 1. – Pomogáts Béla Széchenyi-díjas magyar kritikus, irodalomtörténész, tanár (* 1934)
• május 8. – Máthé Erzsi Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze (* 1927)

Jegyzetekszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 2023 témájú médiaállományokat.