Major Tamás -

	Major Tamás
	A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában; Csigó László felvétele
Született	1910. január 26.; Újpest
Elhunyt	1986. április 13. (76 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Beck Judit
Foglalkozása	színész; politikus; színházi rendező; filmszínész; televíziós színész;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948); Magyarország Kiváló Művésze díj (1950); Kossuth-díj (1955); SZOT-díj (1969);
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1930–1986
Híres szerepei	Tartuffe; Molière - Tartuffe; Albert; A tizedes meg a többiek; Boguslawski; Spiró György - Az imposztor; Moór; Csurka István - Döglött aknák;
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26.^[3] – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Családja

Tévesen elterjedt róla, hogy zsidó származású, valójában római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.^[4] Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, keramikus, textil- és bábtervező volt, Beck Ö. Fülöp szobrász lánya.

Életpályája

A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.

Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949–1953 és 1958–1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957–1966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.

Utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták pályafutását. Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)

Politikai szerepe

A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.

Főbb szerepei

Molière: Tartuffe (Tartuffe)
Leonyid Rahmanov: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor)
Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer)
Shakespeare: Othello (Jago)
Shakespeare: A vihar (Caliban)
Shakespeare: A velencei kalmár (Shylock)
Shakespeare: Hamlet (Hamlet)
Shakespeare: III. Richárd (III. Richárd)
Shakespeare: Macbeth (Macbeth)
Shakespeare: Lear király (Lear király)
Jonson: Volpone (Volpone)
Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki)
Ibsen: Nóra (Krogstad)
Németh László: II. József (II. József)
Shaw: A szerelem ára (Cocane)
Marin Držić: Dundo Moraje (Dundo Moraje)
Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr)
John Osborne: A komédiás (Archie Rice)
Csurka István: Döglött aknák (Moór)
Spiró György: Az imposztor (Wojciech Bogusławski)
Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs)
Bulgakov: Iván, a rettentő (Rettegett Iván)
Bulgakov: Menekülés (Fehér főparancsnok)^{[Mj. 1]}

Főbb rendezései

Jean Racine: Andromaque^{[Mj. 2]}
Molière: Tartuffe
Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
Shakespeare: A windsori víg nők
Shakespeare: Hamlet
Shakespeare: Szeget szeggel
Shakespeare: Rómeó és Júlia
Shakespeare: Téli rege
Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek
Brecht: Galilei élete
Brecht: A vágóhidak Szent Johannája
Brecht: A szecsuáni jólélek
Goldoni: Két úr szolgája
Goldoni: A chioggiai csetepaté
Molière: Tudós nők^{[Mj. 3]}

Filmjei

Játékfilmek

A szűz és a gödölye (1941) – István, Huber fiatalabb fia
Film a filmről (1941; rövid játékfilm)
Különös házasság (1951) – Jezsuita
Erkel (1952) – Kölcsey Ferenc
Merénylet (1959) – Halmágyi
Az utolsó vacsora (1962)
A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) – Baradlay Kázmér
Az életbe táncoltatott lány (1964) – A képmutogató
Kár a benzinért (1964) – Igazgató
Miért rosszak a magyar filmek (1964) – Póczik
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – Narrátor (hang)
Világos feladja (1964) – Mr. Borowski
A tizedes meg a többiek (1965) – Albert (Kovács Dezső)
Három történet a romantikáról (1965; rövid játékfilm)
Nem (1965) – Lakásügyi előadó
A nő (1966; rövid játékfilm) – Narrátor (hang)
Egy magyar nábob (1966) – Griffard
És akkor a pasas… (1966) – Xandor
Hideg napok (1966) – Grassy ezredes
Minden kezdet nehéz (1966)
Sellő a pecsétgyűrűn (1966) – Vöröskőy
Változó felhőzet (1966) – Felügyelő
A múmia közbeszól (1967) – Fáraó
Egy szerelem három éjszakája (1967) – Lajos, főpincér
Jaguár (1967) – Általános bácsi
Alfa Rómeó és Júlia (1968) – Bekötött fejű beteg
Az oroszlán ugrani készül (1968) – Kálmán
Falak (1968) – Főszerkesztő
Egri csillagok 1-2. (1968) – Szulejmán szultán
Különös melódia (1968; rövid játékfilm)
Szemüvegesek (1969) – Náray
Utazás a koponyám körül (1969) – A bajuszos levantei
A gyilkos a házban van (1970) – Házmester
Ítélet (1970) – Werbőczy
Szerelmi álmok – Liszt (1970) – IX. Piusz pápa
Trotta (1971) – Herr Reisiger
A magyar ugaron (1972) – Pap
Volt egyszer egy család (1972) – Kulkai házmester
Régi idők focija (1973) – Kerényi úr
Végül (1973) – Nagyapa a parkban
A Pendragon legenda (1974) – James Morvin
Déryné, hol van? (1975) – Jancsó, öreg színész
Ereszd el a szakállamat! (1975) – Maracskó Béla
Teketória (1976) – Zongorista
Zongora a levegőben (1976) – Klimperberger, karmester
Ajándék ez a nap (1979) – László László
Mephisto (1979) – Oskar Kroge
Szabadíts meg a gonosztól (1979) – Igazgató úr
Circus maximus (1980) – Bárdos
Ripacsok (1981) – Dr. Molnár Géza, elmeorvos
Szerencsés Dániel (1982) – Dániel nagyapja
A csoda vége (1983) – Péter
Hanyatt-homlok (1983) – Nagyapa
Redl ezredes (1984) – Kubinyi báró
A nagy generáció (1985) – Nagyapa
Csak egy mozi (1985) – Oborzil, öreg színész
Első kétszáz évem (1985) – Epstein

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

Sakknovella (1959) – Dr. Von Beck
A lóvátett város (1963) – Burgess
A helység kalapácsa (1965) – Harangláb, egyházfi
Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
A denevér (1965) – Frosch
Egy nyugalmas vasárnap (1966) – Csík
A szerelem ára (1967)
Az ördögök teste (1967)
Az OP-ART kalap (1967) – Anyakönyvvezető
Mocorgó (1967) – Brillantin úr
Oly korban éltünk 1-4. (1967)
Elméletileg kifogástalan házasság (1968)
A sofőr visszatér (1968)
Ki mit tud? (1968-1983)
Mennyei pokoljárás (1968) – Narrátor (hang)
VII. Olivér (1969) – Saint-Germain gróf
Volt egyszer egy borbély (1969)
Játék olasz módra (1970)
A frankhamisítás (1971) – Önmaga
Lehet egy kilóval kevesebb? (1971)
Szabad, mint a madár (1971) – George Riley
Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
A főnök (1972)
Fekete macska (1972) – Jogász
Férfiak mesélik (1972)
Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? (1972)
Aranyborjú 1-3. (1973)
És mégis mozog a Föld 1-3. (1973)
III. Richárd (wd) (1973) – George, Clarance hercege
Lúdláb királynő (1973)
Ficzek úr (1974)
Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (1974) – Kiss Pál
Volpone (1974) – Volpone
Zenés TV Színház: Örökzöld fehérben feketében 1-2. (1974) – Grabinszky Pipi, zongorista
Császárlátogatás (1975) (1977-ben adták le) – Konstans
Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975) – S. Richard
Fél penny (1976) – Tanú
Az Isten is János (1977)
Scapin furfangjai (1977) – Geronte
Az elefánt (1978) – Knegelbaum
Imre (1979)
Saroküzlet (1979) – Mally apja
Nők iskolája (1982) – Chrysalde

Szinkronszerepei

Filmek

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1937	Viharos alkonyat (2. magyar szinkron)	Dmitri Illarionovics Polezsajev professzor	Nyikolaj Cserkaszov	1965
1951	Feledhetetlen 1919	Vlagyimir Iljics Lenin	Pavel Molcsanov	1952
1970	A kép elsötétül	James Fortune	George Sanders	1975

Rajzfilmek

Év	Cím	Szereplő	Szinkronhang	Szinkron év
1958-1960	Foxi Maxi show I-III.	További szereplők	n. a.	1963-1965
1961	Frédi és Béni II. (1. magyar szinkron)^[5]	Jeromos	Hal Smith	1969
1975	Hugó, a víziló	Aban-Khan	Paul Lynde	1975

Hangjáték

Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
Racine: Pereskedők (1968)
Homérosz: Odüsszeia (1970)
Vihar Béla: Az utas (1970)
Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
Balzac: Betti néni (1976)
Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
Békés Pál: Körborz (1985)^[6]

Díjai, elismerései

Major Tamás emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt

Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása

Kossuth-díj (1948, 1955)
Kiváló művész (1950)
SZOT-díj (1969)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódalakítás (1982)

Emlékezete

Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Humor

Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.

Megjegyzések

↑ Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.
↑ Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.
↑ Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.

Jegyzetek

↑ ^a ^b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Berlini Művészeti Akadémia
↑ Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám
↑ Háborús és népellenes bőnösök népbírósági perei (1945–1950)
↑ A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 2. évad 32 epizódjából válogatott 6 részben.
↑ A körborz. Rádiólexikon. (Hozzáférés: 2020. április 15.)

Források

Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
Koltai Tamás: Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8
A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Major Tamás. Hangosfilm
Major Tamás. Nemzeti Örökség Intézete
Nánay István: Indul a Katona
„Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története civilhetes.hu (2016. május 11.)

További információk

Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
Major Tamás az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
Major Tamás az Internet Movie Database-ben (angolul)
Major Tamás. HMDB
Major Tamás. Filmkatalógus
Major Tamás. Színháztörténet
A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
A Katona József Színház bemutatói, 1982–
A XXI. század című műsor epizódja Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.
A színház nem szelíd intézmény: Írások Major Tamástól – Írások Major Tamásról. (Összeállította: Antal Gábor) Magvető Könyvkiadó, Bp., 1985.

Filmművészetportál
Politikaportál

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Major_Tamás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[5] Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.

[6] Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.

[7] Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.

[e863543108cc9982f73500cdbb74cf7c2b02c525-1] filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[bd1c6630f161fdecc6add9c1434b94bb90c132aa-2] Berlini Művészeti Akadémia

[3] Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám

[4] Háborús és népellenes bőnösök népbírósági perei (1945–1950)

[8] A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 2. évad 32 epizódjából válogatott 6 részben.

[9] A körborz. Rádiólexikon. (Hozzáférés: 2020. április 15.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[Mj. 1]

[Mj. 2]

[Mj. 3]

[5]

[6]

Major Tamás

A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában Csigó László felvétele
Született	1910. január 26.^[1] Újpest
Elhunyt	1986. április 13. (76 évesen)^[1]^[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Beck Judit
Foglalkozása	színész politikus színházi rendező filmszínész televíziós színész
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Magyarország Kiváló Művésze díj (1950) Kossuth-díj (1955) SZOT-díj (1969)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1930–1986
Híres szerepei	Tartuffe Molière - Tartuffe Albert A tizedes meg a többiek Boguslawski Spiró György - Az imposztor Moór Csurka István - Döglött aknák

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség