A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Székely Júlia | |
Született | 1906. május 8.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 1986. március 19. (79 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Staud Géza (1931–) |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (60-3-142. fülke)[4][5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, Józsefváros, 1906. május 8.[6] – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.
Élete
Székely (Schwarcz) János magánhivatalnok és Freund Borbála lánya.[7] A budapesti Nemzeti Zenede Egyesületben Szatmári Tibornál tanult zongorázni, később Kodály Zoltánnál folytatta tanulmányait, majd 1934-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját mint Bartók Béla növendéke. Egyidejűleg elvégzett egy rendezői tanfolyamot is Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Zongoraművészként 1929-ben Bécsben lépett fel először. Bemutatkozó színdarabja a Nóra leányai címmel[8] a budapesti Nemzeti Kamara Színházban került bemutatásra 1938. április 28-án Bajor Gizi rendezésében. 1945-től 1948-ig a Színház című lap kritikusa volt, 1952 és 1968 között a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, később adjunktus lett, majd pedig docens. Irodalmi tevékenysége jelentős volt. Nagy sikernek bizonyult A repülő egér című regénye (Budapest, 1939). Bartók Béla tanítási módszerét cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel, több átiratot is készített Bartók műveiből. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak írt hangjátékokat, zenész-életrajzokat, valamint televíziós játékokat.
Házastársa Staud Géza volt, akihez 1931. július 18-án Budapesten, a Józsefvárosban ment nőül.[9]
Művei
- A repülő egér (regény, Budapest, 1939)
- Bűnügy (regény, Budapest, 1941)
- Ágytól és asztaltól (regény, Budapest, 1943)
- Boszorkány-konyha (regény, Budapest, 1947)
- Muzsikusok (regény, Budapest, 1950)
- Bartók tanár úr (visszaemlékezés, Budapest, 1957)
- A halhatatlan kedves (regény Beethovenről, Budapest, 1961)
- Vándorévek (regény Liszt Ferenc életéről, Budapest, 1962)
- Elindultam szép hazámból (regény Bartók Béla életéről, Budapest, 1965) Online elérhetőség
- Schubertiada (regény, 1968)
- Chopin Párizsban (regény, Budapest, 1969)
- Az ötödik parancsolat (ifjúsági regény, 1970)
- A magyar Orfeusz (Lavotta és Csokonai életregénye, Budapest, 1973)
- A magányosság iskolája (regény, Budapest, 1975)
- Valahol háború is van – Nagyapám tévedett (kisregények, Budapest, 1982)
- Áldott magányosság (A magányosság iskolája folytatása, Budapest, 1986)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1265/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 208/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ 1938 Május Nóra leányai, huszadikszazad.hu
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 789/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók, 1945-1997
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.