A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Szitányi András | |
Született | 1945. május 5. Budapest |
Elhunyt | 2007. február 14. (61 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szitányi András (Budapest, 1945. május 5. – 2007. február 14.) magyar rendező.
Pályafutása
Hegedülni négyéves korában kezdett tanulni. Középiskolai tanulmányait 1959 és 1963 között a Budapesti Zenei Gimnáziumban, majd Konzervatóriumban (Zeneművészet Szakiskola) végezte. Már elsős gimnazista korától fogva gyakran megfordult a Magyar Televízió épületében, ahol ügyelő, majd asszisztens volt. A nyári szünetekben asszisztenskedett a Szegedi Szabadtéri Játékokon Szinetár Miklós és Vámos László oldalán. 1964-től 1968-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola Színházrendező szakán volt hallgató, ahol Nádasdy Kálmán tanította.
Miután lediplomázott, 1968-ban a Magyar Televízió Szórakoztató osztályán kezdett dolgozni, több dokumentumfilmet, zenei témájú portrét, rock- és népzenei műsort, show-műsort, operát, operettet és tévéjátékot rendezett. Együtt dolgozott többek között az alábbi zenészekkel: Gilbert Bécaud, Rudolf Barshai, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Ferencsik János, Kónya Sándor, Antonio Gades, Jurij Szimonov, Karolosz Trikolidisz. 1974-ben a montreaux-i Arany Rózsa Fesztiválon elnyerte a zsűri különdíját −1 celsius című balettfilmjével. 1979-ig volt a Magyar Televízió munkatársa, majd amerikai meghívásra New Yorkba tette át lakását. 1980 és 1985 között a Szabad Európa Rádió kulturális műsorainak producer-műsorvezetője volt. 1982-től 1991-ig saját produkciós vállalatot üzemeltetett, leforgatta az „Allegro Barbaro” című dokumentumfilmet, mely Bartók Béláról és a magyar avantgarde képzőművészetről szól. 1991-ben hazatért, szabadúszóként tevékenykedett, tanított és rendezett. A Gór Nagy Mária Színitanodában, a Columbus Oktatási Központ Riporter-iskolájában és a Budapest Média Intézetben volt tanár. A Magyar Rendezők Céhének (MRC) tagja, illetve a Magyar Rendezők Társaságának (HSD) alapító tagja volt.
Televíziós munkái
- Talpsimogató – (1968)
- Volt egyszer egy lány – Koncz Zsuzsa-show (1969)
- Bim-bam – Harangozó Teri (1969)
- Tízezer lépés – Omega-show (1970)
- Tündér voltam Budapesten – (1970)
- Suttogva és kiabálva – Kovács Kati műsora (1971)
- Mezítláb a főúton – Zalatnay Saroltai műsora (1971)
- Esküdtszéki tárgyalás – (1971)
- Én nem tehetek róla – Koós János műsora (1972)
- A gomb – vígopera (1973)
- Mégis tálentom Kyslich – (1974)
- Két Ady novella – (1975)
- Bolond Istók – musical (1978)
- Mesenincs királyfi – musical (1991)
- Az orvos és a halál – tévéjáték (1992)
Források
- Arcképcsarnok
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.