A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bodnár Erika | |
Született |
1948. március 17. (74 éves)[1][2][3] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1970) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1966– |
Híres szerepei |
Egérke Örkény István: Macskajáték Olga Anton Pavlovics Csehov: Három nővér Arsioné Molière: A mizantróp Virgilia William Shakespeare: Coriolanus Bernarda Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Nő Spiró György: Csirkefej Borika Lányarcok tükörben játékfilm (1973) Tűű Zsófia, restaurátor Szent Kristóf kápolnája tévéfilm (1983) Teréz Mielőtt befejezi röptét a denevér filmdráma (1989) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Erika témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bodnár Erika (Budapest, 1948. március 17. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
Életpályája
A Színművészeti Főiskolát 1970-ben végezte el. Első szerződése a szolnoki Szigligeti Színházhoz kötötte. A Berényi Gábor által irányított társulatban, komoly művészi, sok esetben úttörő művészi munka részese lehetett. Színház történeti jelentőségű volt Örkény István drámájának, a Macskajátéknak az ősbemutatója, melyben Egérke szerepét alakította[4] A darab budapesti bemutatóján – a Pesti Színházban – is ő játszotta ezt a szerepet.[5] Partnere lehetett a soha nem titkolt két vetélytársnak: Bulla Elmának és Sulyok Máriának, valamint Greguss Zoltánnak. 1972-ben a József Attila Színház szerződtette, 1974-ben az Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1982-től az önálló társulattá szerveződő Budapesti Katona József Színház alapító tagja. Klasszikus és modern darabokban is kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez. Filmen, televízióban és a rádióban is jelentős alakításokkal hívta fel magára a figyelmet.
Magánélete
Első férje Lencz György, második férje Bálint András színművész volt.[6] Mindkettőtől elvált.[7] Fia Dr. Lencz Balázs a Nemzeti Múzeum tárgyrestaurátora.[8] Két unokája van: Norbert és Réka.[9]
Színházi alakításai
- Budapesti Katona József Színház elött
- Örkény István: Macskajáték[10]
- Szakonyi Károly: Adáshiba (Vanda)
- Kornis Mihály: Halleluja (Cica / terhes nő /Demeterné)
- Csehov: Sirály (Nyina)
- Gorkij: Jegor Bulicsov (Sura)
- Shakespeare. II: Richárd (Királyné)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan)
- Strindberg: Bertha és Axel (Hallné)
- Wesker: A konyha (Monique)
- Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei ( Sidonie)
- Edward Albee: Kényes egyensúly (Claire)
- Tábori György: Jubileum (Lotte)
- Dumas–Várady Szabolcs: A három testőr (Milady)
- Harold Pinter:
- Hazatérés ((Ruth))
- Afféle Alaszka (Deborah)
- Spiró György:
- Az imposztor (Súgónő)
- Csirkefej (Nő)
- Koccanás (Naccsága)
- Molière:
- Tudós nők (Amande)
- Mizantróp (Arsinoé)
- A fösvény (Frosin)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- Shakespeare:
- Coriolanus (Virgília)
- Julius Caesar (Portia)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia)
- Csehov: A három nővér (Olga)
- Bulgakov: Menekülés (Szerafina)
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény (Grazia) Strindberg: Az apa (Laura)
- Elias Canetti: Esküvő (Özvegy Zartné)
- Frank Wedekind: Lulu (Martha Geschwitz)
- Brecht
- Turandot (Anyacsászárné, Li Gogh)
- Puntila úr és a szolgája (Matti – A tiszteletesasszony)
- Baal (Baal anyja, Mjurk, kocsmáros)
- Kurázsi mama és gyermekei (Parasztasszony; Az öregasszony)
- Hare: A titkos elragadtatás (Marion French)
- Grumberg: Szabadzóna (Léa)
- Koltés: Roberto Zucco (Elegáns hölgy)
- Kárpáti Péter: Akárki (Maria)
- Friel: Pogánytánc (Kate)
- John Arden: Élnek, mint a disznók (Mrs. Jackson)
- Garaczi László: Prédales (Elena)
- Koenigsmark: Agyő, kedvesem! (Culikova)
- Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő (Margit királyné)
- Lőrinczy Attila: Balta a fejbe (Anya)
- Stoppard: Árkádia (Lady Croom)
- Parti Nagy Lajos: Mauzóleum (Lindauer Mari)
- Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Bernarda)
- Peter Handke: Az óra, amikor semmit nem tudtunk egymásról
- Arthur Schnitzler: Távoli vidék (Anna Meinhold-Aigner)
- Fosse: Őszi álom (Anya)
- Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány (Öregasszony, piaci árus)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ledér)
- Dosztojevszkij: Az idióta (Jepancsin tábornokné)
- Kukorelly Endre: Élnek még ezek? (Bizsuka)
- Congreve: Így él a világ (Lady Elalale)
- Euripidész: Médeia (1. nő);
- Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája (Marta, Bastian felesége)
- Ibsen: A vadkacsa (Sörbyné)
- Srbljanović: Sáskák (Zana, 50)
- Rombolni nem színházat építeni szívesen - struktúra vita
- Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk (Rachelka)
- Buchsteiner: Nordost (Olga)
- Mosonyi Aliz: Magyar mesék (Önálló est)
- Kovács Dániel-Vinnai András: Virágos Magyarország (Nyulassyné Ibolya, polgármester)
- Bernhard:Heldenplatz (Hedvig, professzor asszonynak nevezik, az elhunyt felesége)
- Radnai Annamária-Kerékgyártó István: Rükverc (Vidráné...)
- Henrik Ibsen: A nép ellensége (Polgár)
- Goethe: Faust I, II. (Több szerep)
- Stephens: Harper Regan (Alison, az anyja)
- Fassbinder: Petra von Kant (Anya)
Filmjei
Játékfilmek
- Itt járt Mátyás király (1966)
- Sárika drágám (1971)
- Harminckét nevem volt (1972)
- Utazás Jakabbal (1972)
- Egy srác fehér lovon (1973)
- Lányarcok tükörben (1973)
- Szikrázó lányok (1974)
- Várakozók (1975)
- Az idők kezdetén (1975)
- Tükörképek (1976)
- Kísértés (1977)
- BUÉK! (1979)
- Apám kicsi alakja (1980)
- A hosszú előszoba (1980)
- Boldog születésnapot, Marilyn (1980)
- Talpra Győző! (1982)
- Hatásvadászok (1983)
- Csapda (1983)
- Az óriás (1984)
- Őszi almanach (1984)
- Csók, anyu! (1986)
- Napló szerelmeimnek (1987)
- Tiszta Amerika (1987)
- Ismeretlen ismerős (1988)
- Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
- Erózió (1992)
- Anna filmje (1992)
- Halál sekély vízben (1994 Mária-szinkronhang)
- Az alkimista és a szűz (1998)
- Portugál (2000)
- Film (2000)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
Tévéfilmek
- Két nap júliusban (1968)
- Pillangó (1971)
- Rózsa Sándor 1-12. (1971)
- Szerelmespár (1972)
- Aranyliba (1972)
- Kísérleti dramaturgia (1972)
- Méz a kés hegyén (1974)
- Mednyánszky (1978)
- Ítélet nélkül (1979)
- Hosszú előszoba (1980)
- Hínár (1981)
- Apród voltam Mátyás udvarában (Beatrix királyné) (1981)
- Békestratégia (1983)
- Szent Kristóf kápolnája (1983)
- Szellemidézés (1984)
- Fabuland (1984)
- Linda (1986)
- Pályaváltás (1989)
- Közös ágyban (1989)
- Sötétség lánya (1990)
- Segélykiáltás (1990)
- Vadmacska-karmok (1990)
- A főügyész felesége (1990)
- Rizikó (1993)
- Rendőrsztori (2000)
- Családi album (2000)
- Hőskeresők (2013)
Hangjáték
- Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
- Alexander Blok: Az ismeretlen nő (1987)
- Shakespeare: A windsori víg nők (Fordné)
Díjai, elismerései
- Rajz János-díj (1977, 1981)
- Farkas–Ratkó-díj (1977)
- Színikritikusok Díja – legjobb női mellékszereplő (1981, 1985)
- Jászai Mari-díj (1982)
- Film- és tévékritikusok díja (1985)
- Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb női alakítás díja (1986)
- Érdemes művész (1987)
- Déryné-díj (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
- Vastaps-Díj - a legjobb női mellékszereplő (2006, 2009)
- Kiváló művész (2010)
- Vastaps-díj (2011) - legjobb női mellékszereplő (Két lengyelül beszélő szegény román, Nordost)
- PUKK-díj (2019) - Rozsdatemető 2.0
- Máthé Erzsi-díj (2020)[11]
Jegyzetek
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 10.)
- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze, Erika Bodnár, 316134
- ↑ A darabot Örkény a színház fiatal rendezőjének, Székely Gábornak az inspirációjára, dolgozta át a regényből színpadra. Az eredeti verzió azonban film forgatókönyv volt, amely Makk Károly felkérésére készült. Az "Oscar" jelölést is kapott filmváltozat csak később készült el.
- ↑ Az eredeti szereposztásban Halász Judit kapta a szerepet. Veszélyeztetett terhessége miatt, ugrott be az utolsó pillanatban Bodnár Erika. Mellette Kaszab Anna kapta meg az ősbemutatón játszott szerepét
- ↑ Criticai Lapok. www.criticailapok.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Csak neked mondom: Bodnár Erika és Lázár Kati. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Ft, A. múzeum elérhetőségei Artboard 1 Copy Created with Sketch Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest Múzeum krt 14-16 +36 1 327 77 00 +36 1 327 7749 500 Ft- 1600: Dr. Lencz Balázs (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Múzeum. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ Bodnár Erika köves világa. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
- ↑ A színháztörténeti előadás színlapja: A bemutató dátuma: 1971. január 15.A szolnoki Szigligeti Színház közlése alapján
Szereplők:
Erzsi: Hegedűs Ágnes, Giza: Koós Olga
Ilus: Bókai Mária, Józsi : Lukács József
Paula: Gyimesi Pálma, Egérke: Bodnár Erika
Csermlényi Viktor: Bángyörgyi Károly, Bruckner Adelaida: Kaszab Anna
Pincér: ifj. Tatár Endre
Díszlet : Fehér Miklós, Jelmez: Jánoskuti Márta Rendező: Székely Gábor - ↑ Újra pályázik Máté Gábor a Katona vezetésére – 9 bemutatót terveznek (magyar nyelven). Színház.online, 2020. június 23. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó - (1981) ISBN 963091832 3
- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Bodnár Erika a színház internetes portálján
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között
- Bodnár Erika - Magyarszinkron
További információk
- Bodnár Erika az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Bodnár Erika a PORT.hu-n (magyarul)
- Bodnár Erika az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- Filmkatalógus
- HMDB
- Critikai lapok. beszélgetés Berényi Gáborral
- Emlékezés Bulla Elmára
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.