Gesler György (névváltozata: Geszler György;^[2] Budapest, 1943. április 10. –) magyar táncművész, koreográfus.

Életpályája

1943-ban született Budapesten. Édesapja Geszler György és édesanyja, Nagy Mária fodrászok voltak. Két testvére: Péter és Zsuzsanna.^[2] 1960-ban végzett az Állami Balettintézetben Bartos Irén növendékeként. 1960–1972 között az Operaház magántáncosa volt. 1967–1970 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakos hallgatója volt.^[3]

Az 1970-es évektől több előadás koreográfusaként dolgozott Magyarországon és külföldön egyaránt.^[4] 1970 és 1972 között a magyar női olimpiai tornászválogatott balett-mestere és koreográfusa volt. Ő készítette fel a csapatot az 1972-es müncheni nyári olimpiára. 1971-ben Extangó néven megalapítja az első magyar beattáncegyüttest Bán Teodórával, Pogány Alinkával és Vámos Györggyel (Youri Vamos), akikkel felléptek az Illés, a Tolcsvay és más beat együttesek koncertjein. 1971-től a Magyar Televízió állandó munkatársa, koreográfusa. 1973-ban elkészítette az első magyar beat musical, a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról koreográfiáját. 1978-ban Szerelem címmel megrendezte az első magyar önálló jazz-balett estet. Ugyanebben az évben a korban szinte kísérletinek számító, jazzre épülő Szárnyak című táncfilmje eljutott a a Monte Carlo-i TV fesztiválra.

1982-ben Ligeti György négy művére készült táncestje az első magyar kortárs táncszínházi produkció volt. 1988-ban a szerzők és a rendező kérésére, a próbafolyamat alatt átvette és megkoreografálta a második világháború utáni magyar színháztörténelem egyik legsikeresebb darabját, A padlás-t. 1996-ban A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták Oscar Wilde – Richard Strauss – Anton Bruckner művei alapján készült Véres Rém-tánc-színmű-vet. A főszereplő Wolf Katalin volt.
1997-ben a Ljubljanai Szlovén Nemzeti Operaházban elkészítette George Gershwin táncéletrajz darabját, az F-dúr zongoraverseny és az Egy amerikai Párizsban zenéjére kiegészítve John Cage 5 művével.
2005-től a Zene, Zene, Tánc folyóiratban jelennek meg írásai, kritikái.

Főbb szerepei

• Hattyúk tava (Spanyol tánc, Nápolyi tánc, Bohóc)
• Csipkerózsika (Kék Madár)
• Giselle (Paraszt Pas de Deux)
• Párizs lángjai (Baszk tánc)
• Gajane (Ismail)
• Csodálatos Mandarin (Ifjú)
• Spartacus (Crixus)

Koreográfiái

Önálló Művek

• Egymillió Fontos Hangjegy – Gesler György táncshow 1977 MTV
• Szárnyak 1978 táncfilm MTV
• Szerelem 1987 Pataki Művelődési Központ
• Egy elsárgult fénykép 1979 táncjáték film
• Ligeti György 4 műve 1982 Táncfórum
• Nachtnahl 1984 Klagenfurt Stadttheater Studió
• Katonadolog 1986 Honvéd Együttes
• Die Zwei Rhapsodie 1988 Klagenfurt Stadttheater
• Salome 1996 Kaposvár Csiky Gergely Színház
• George Gershwin táncéletrajz 1997 Ljubljana Szlovén Nemzeti Operaház

Operák

• A Hold (Klagenfurt Stadttheater)
• Csodálatos Mobilvilág (Újszínház)

Operettek

• A Bajadér (Szentpétervár)
• Bál a Savoyban (Színház- és Filmművészeti Főiskola)
• A cigánybáró (Kaposvár Csiky Gergely Színház, Mörbisch am See, Diósgyőr)
• Csárdáskirálynő (7 ország több mint 12 színházában)
• Luxembourg Grófja (Kaposvár Csiky Gergely Színház, Budapesti Operettszínház)
• Mária Főhadnagy (Győr Nemzeti Színház)
• Marica Grófnő (Szeged Nemzeti Színház, Kaposvár Csiky Gergely Színház)
• A víg özvegy (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
• Szerdán Tavasz lesz (Budapesti Operettszínház)
• Viktória (Győri Nemzeti színház)
• Friderika (MTV)
• Mágnás Miska (MTV)
• Montmartrei-i Ibolya (MTV)
• Szabin nők elrablása (MTV)
• Lili Bárónő (MTV)

Musicalek

• A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg)
• A kölyök (Budapest, József Attila Színház)
• Candide (Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
• Chicago (Kaposvár Csiky Gergely rendezte, Színház-és Filmművészeti Főiskola)
• Gipsy (József Attila Színház, Katona József Színház, Kecskemét)
• Harmincéves vagyok Vígszínház
• Hárman a padon (Budapest, Kamaraszínház)
• Hegedűs a háztetőn (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
• Kabaré (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
• Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Vígszínház, Weimar, Eger,Erfurt, Dessau)
• Kiss me Kate (Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
• Koldusopera (Vígszínház, Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
• La Mancha lovagja (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
• Legénylakás (Subotica)
• Macskafogó (Magyar Színház)
• Mayflower (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
• Mélyvíz (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
• My fair Lady (Kaposvár, Csiky Gergely Színház, Klagenfurt, Budapest Nemzeti Színház)
• Notre Dame-i toronyőr (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Brucksaal
• A Padlás (Vígszínház, Eger, Gárdonyi Géza Színház)
• Pantaleone és a hölgyvendégek (Vígszínház)
• Tom Jones (Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
• Vedd könnyen szívi (Újszínház)
• Zorba (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)
• Zöld Kakadu (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház)

Zenés játékok

• Andersen (Magyar Színház)
• Bubus (József Attila Színház)
• Diótörő (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
• Egy bolond százat csinál (Operettszínház)
• Egy csók és más semmi (Vígszínház)
• Fekete Péter (Nyiregyháza Móricz Zsigmond Színház)
• Kabos show (Vidám Színpad)
• Kaktusz virága (Székesfehérvár, Vörösmarty Színház)
• Kaviár (József Attila Színház)
• A kertész kutyája (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Békéscsaba, Jókai Színház)
• Keshani Ali (Szinház-és Filmművészeti Főiskola)
• A kikapós patikárius (József Attila Színház)
• Liliomfi (Agria Játékok)
• Miss Amerika (Nyiregyháza, Móricz Zsigmond Színház)
• Ne szóljatok bele (Szolnok Szigligeti Színház)
• Oké Néro (Aquincum)
• Pinokkió (Kaposvár Csiky Gergely Színház)
• Régi Nyár (Miskolc Nemzeti Színház)
• Rinaldo Rinaldini (Szolnok Szigligeti Színház)
• Szt. István krt. 14. (Vígszínház)
• A szélhámos király (Békéscsaba Jókai Színház)
• Új Zrínyiász (Gyula Várszínház)
• Übü Király (Színház-és Filmművészeti Főiskola)
• Villon és a többiek (József Attila Színház)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4