Ez a szócikk a díszlettervezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér Miklós (egyértelműsítő lap).

Fehér Miklós (Budapest, 1929. március 9. – Budapest, 1994. november 21.) Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, érdemes- és kiváló művész.

Életpályája

Budapesten született, 1929. március 9-én. Az Atelier rajziskolában 1944-től kezdett rajzzal foglalkozni, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, ahol 1954-ben szerzett diplomát. Négy évig, mint rajztanár működött. 1958–1959 között a Békés Megyei Jókai Színházban, 1959–1967 között a szolnoki Szigligeti Színházban, 1967–1970 között a Veszprémi Petőfi Színházban dolgozott. 1970-től haláláig a Vígszínház díszlettervezője volt. Vendégművészként a több budapesti (például a Madách Színháznak, a József Attila Színháznak, a Magyar Állami Operaháznak stb.) és vidéki színházaknak is készített terveket, de külföldi társulatoknál is vállalt munkát: Helsinki (Nemzeti Színház), Weimar, az Louisville (USA), Moszkva (Művész Színház), Habima Színház (Izrael), London (Guildhall School). Tervezőművészetét kiváló térarányok, a dráma expresszív erejű szolgálata jellemzi.

Díszletterveiből

• William Shakespeare: Harmadik Richárd (Vígszínház)
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Vígszínház)
• Horváth Péter – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A padlás (Vígszínház)
• Eisemann Mihály: Fekete Péter (Vígszínház)
• Lyman Frank Baum – Harold Arlen – Békés Pál – Sztevanovity Dusán: Óz, a csodák csodája (Vígszínház)
• Harold Pinter: A gondnok (Pesti Színház)
• Arthur Miller: Közjáték Vichyben (Pesti Színház)
• Eugène Ionesco: A különóra / A kopasz énekesnő (Pesti Színház)
• Örkény István: Macskajáték (Pesti Színház)
• Örkény István: Macskajáték (Játékszín)
• Németh László: Villámfénynél (Józsefvárosi Színház)
• Georges Feydeau: A női szabó (Arizona Színház)
• László Miklós: Illatszertár (József Attila Színház)
• Molière: Az úrhatnám polgár (József Attila Színház)
• Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (Madách Színház)
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Madách Színház)
• Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom (Radnóti Színpad)
• Giuseppe Verdi: Traviata (Erkel Színház)
• Jacobi Viktor: Leányvásár (Fővárosi Operettszínház)
• Pesti lemezek (Kamara Varieté)
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Kisfaludy Színház, Győr)
• Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Kisfaludy Színház, Győr)
• Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert (Veszprémi Petőfi Színház)
• Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Miskolci Nemzeti Színház)
• William Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Pécsi Nemzeti Színház)
• William Shakespeare: Szeget szeggel (Pécsi Nemzeti Színház)
• Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
• Marcel Achard: A bolond lány (Csokonai Színház, Debrecen)
• Nóti Károly: Nyitott ablak (Szigligeti Színház, Szolnok)
• N. Richard Nash: Az esőcsináló ember (Tatabányai Népszínház-Játékszín)
• Gyárfás Miklós: Császári futam (Gyulai Várszínház)

Díjai

• Jászai Mari-díj (1965)
• Érdemes Művész (1980)
• Kiváló Művész (1990)

Tv, filmek

• Protestánsok (1982)
• A végzet asszonya (1983)
• A kör négyszögesítése (1984)
• Az admirális (1985)
• A sárga telefon (1986)
• Fekete Péter (1993)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet