A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Földes Gábor | |
Született | 1923. május 31.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1958. január 15. (34 évesen)[1] Győr |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Ungvári Irma |
Foglalkozása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949) |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1956) |
Halál oka | kivégzés |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földes Gábor (Budapest, 1923. május 31. – Győr, 1958. január 15.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, az 1956-os forradalom mártírja.
Élete a forradalomig
Budapesten született zsidó családban. Később szüleivel és anyai nagyszüleivel Mosonmagyaróvárra, később Hévízre költöztek, ahol elvégezte az elemi iskolát. A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett 1941-ben. A zsidótörvények miatt elsőre nem vették fel a Színművészeti Akadémiára. Egy pesti nyomdában dolgozott betűszedőként. 1944-ban munkaszolgálatra hívták, ahonnan visszaszökött Budapestre. A nyilas uralom utolsó napjait egy védett házban, svájci védlevéllel vészelte át.[3][4] 1949-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően színész-rendező a Honvéd- illetve Bányász Színházban, később főrendező a Győri Kisfaludy Színházban. 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, majd belépett az abból alakult MDP-be.
1953-ban Nagy Imre miniszterelnök reformpolitikájának lett a híve. Részt vett a budapesti Petőfi Kör több vitáján, ennek hatására alakította meg a győri Petőfi Kört.
Családja
1951-ben megnősült, egy gyermeke született. Felesége Földes Gáborné (Ungvári Irma) az 1960-as évektől a Vígszínházban dolgozott mint fodrász.[5]
Szerepe a forradalomban
Miután Budapesten kitört a forradalom, Győrött is hasonló megmozdulások kezdődtek. Október 25-én tüntetésre került sor, amelyben a színház többi tagjának élén Földes is részt vett. Beszédet is tartott, amelyben hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, valamint az ország szuverenitása érdekében követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását. A megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, ezt követően mindenáron igyekezett a vérontást megakadályozni.
Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, amiben ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig – azok kérésére – elvitt gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével.
Október 28-án Szigethy Attila egy szélsőséges tüntetés hatására lemondatta pozíciójáról, aminek hatására átmenetileg visszavonult és csak a szovjet csapatok november 4-ei támadása után tért vissza a politikai életbe. Felvette a Hazánk című lap szerkesztőivel a kapcsolatot, cikkeket is írt. Színházi rendezvényekkel próbálta ébren tartani a forradalom eszméjét. (Utolsó bemutatója 1957. április 16-án volt. Guy de Maupassant Fogadósné a határon című darabját rendezte.) Mindezek miatt 1957. május 3-án letartóztatták, majd halálra ítélték. Hiába járt közben érdekében Magyarország számos híres színművésze, az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.[6]
1990-ben, akárcsak a többi '56-os elítéltet, őt is rehabilitálták.
Színházi munkáiból
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendező-25; színész-10.[7]
Színész
- Mándi Éva: Vetés (Marci)[8]
- Sándor Kálmán: A harag napja (Sós Ferenc)[9]
- Rahmanov: Viharos alkonyat (Kuprijanov)
- Herczeg Ferenc: Bizánc (Dukasz)[10]
Rendezései
- Szofronov: Moszkvai jellem[11]
- Jókai Mór–Hevesi Sándor: A kőszívű ember fiai
- George Bernard Shaw: Szerelmi házasság
- Katona József: Bánk bán
- Fast: Harminc ezüstpénz
- Urbán Ernő: Tűzkeresztség
- Illyés Gyula: Fáklyaláng
- George Bernard Shaw: Pygmalion
- Bródy Sándor: Tanítónő
- Strozzi: Játék és valóság
- Iszajev-Galics: Nem magánügy
- Herczeg Ferenc: Bizánc
- Karel Čapek: Édesanyám
- Eduardo de Filippo: Vannak még kísértetek
- Bartha Lajos: Szerelem
Emlékezete
Győrben az Árpád úton, az egykori munkahelye a régi színházépület falán 2004 októberében Sándor József Péter által készített csempeportré lett elhelyezve.
Díjai, elismerései
- Jászai Mari-díj (1956)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04645.htm, Földes Gábor, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ A szabadság hőse: egy keszthelyi gimiből a mártíromságig (magyar nyelven). Bennem élő eredet, 2021. március 14. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ Arcok 56-ból - Földes Gábor (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ "Frizurák és bajuszok mesternője" - 90 éves Földes Gáborné Irmi, aki 58 éve dolgozik a Vígben (magyar nyelven). Színház.online, 2021. április 15. (Hozzáférés: 2021. október 27.)
- ↑ Földes Gábor tragédiája - A főrendező, akinek Kádár írta a finálét, hetek.hu
- ↑ 2012. január 22-i lekérdezés
- ↑ Első regisztrált szerepe a Színházi Adattárban. Színhely: Belvárosi Színház, a bemutató időpontja: 1948. december 1. Partnerei voltak főiskolás társai, Szirtes Ádám és Molnár Tibor is.
- ↑ Szerepkettőzés Tándor Lajossal.
- ↑ Utolsó, regisztrált színpadi szerepe. A bemutató helyszíne: Győri Kisfaludy Színház, időpontja: 1956. szeptember 15.
- ↑ Első regisztrált rendezése a Színházi Adattárban. A darabot az Állami Bányász Színház mutatta be 1949. október 5-én Dorogon.
Források
- Édesapa most elutazik. Az mno.hu cikke Földes Gáborról Archiválva 2018. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Szarka Lajos: Letört olajág, 2006, ISBN 9789630612012
- Egymásranézve és szembenézve
További információk
- Életrajza az 56-os Intézet honlapján
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.