A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Újvidék (Нови Сад / Novi Sad) | |||
| |||
Becenév: a Vajdaság fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Község | Újvidék | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1694. (Péterváradi Sánc), névváltozás 1748. február 1. (Újvidék) | ||
Polgármester | Miloš Vučević (SZHP) | ||
Irányítószám | 21000 | ||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Rendszám | NS | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 380 000 fő (2020) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 129,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 15′ 52″, k. h. 19° 49′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 52″, k. h. 19° 49′ 54″ | |||
Újvidék weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újvidék témájú médiaállományokat. |
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc[1] (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja. A város Bácska és Szerémség határán, a Duna bal partján, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.
Manapság Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.
Újvidék ma a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Sok hazai és nemzetközi ipari, kulturális, tudományi és sportrendezvénynek a házigazdája, valamint a múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak és mozik városa.
Földrajzi fekvése
Újvidék Vajdaság Autonóm Tartomány középső részén, Bácska és Szerémség határán fekszik.
A város a Duna partján fekszik, a folyam 1252–1262. km-e között. A Duna bácskai, bal partján van a város síksági része, míg a szerémségi partján a Tarcal-hegység északi lejtői húzódnak. A tengerszint feletti magasság a bácskai oldalon 72–80 m közt, míg a szerémségin 250–350 közt mozog. Újvidéknél ömlik a Dunába a bal oldalon a Duna–Tisza–Duna-csatorna egyik szakasza (Mali bački kanal), a város bácskai oldala a csatorna mindkét oldalára kiterjedt.
Tizenöt külvárosi településsel, Újvidék községi részének területe 702,7 km², míg a szűkebb városi környezet területe, melynek része még Pétervárad és Kamanc is 129,4 km².
Újvidék városi része a következő községekkel határos: Petrőc, Verbász, Temerin, Zsablya, Titel, Ingyia, Karlóca, Ürög és Belcsény, melyek lakosai a Dél-bácskai körzet egyes többi községeivel Újvidékhez vonzódnak (itt dolgoznak).
Éghajlata
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,9 | 22,4 | 30,0 | 31,5 | 34,2 | 37,6 | 41,6 | 40,0 | 37,4 | 30,1 | 26,9 | 21,0 | 41,6 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,7 | 6,1 | 12,0 | 17,7 | 23,0 | 25,8 | 28,1 | 28,3 | 23,6 | 18,0 | 10,5 | 4,8 | 16,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,1 | −2,4 | 1,5 | 6,2 | 11,3 | 14,1 | 15,5 | 15,3 | 11,4 | 6,9 | 2,2 | −1,5 | 6,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −30,7 | −28,6 | −19,9 | −6,2 | −0,4 | 0,2 | 5,4 | 6,9 | −1,6 | −6,4 | −13,8 | −24,0 | −30,7 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 39 | 31 | 43 | 49 | 63 | 91 | 64 | 58 | 54 | 53 | 54 | 49 | 648 |
Havi napsütéses órák száma | 65 | 99 | 156 | 190 | 251 | 269 | 304 | 286 | 206 | 159 | 92 | 58 | 2135 |
Forrás: Hydrometeorological Service of Serbia,[2] Meteo Climat (record highs and lows)[3] |
Története
Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták.
A mai város helyén az Árpád-korban Pétervárad (Varadium Petri) állt, amely a Duna révjének két oldalán, Bács és Szerém megyében alakult ki. Az 1200-as évek elején már a Duna mindkét oldalán álló település Várad nevet viselt.
Nevét 1213-ban említette először oklevél Petro de Wardino, majd 1236-ban Peter Warad, 1237-ben Peturwarad, 1267-ben Peturwarada, 1332-ben Waradino Petri néven.
A Duna két partján épült akkori Várad Töre fia Péter – a Bánk bán című drámában szereplő Petur bán – birtoka volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette.
1237-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett 1236 októberében IV. Béla király tartózkodási helye is.
A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő ciszterci apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település Bács vármegyei része teljesen elpusztult. A szerbek ezután alapították meg a jelenlegi várost, pontosan 1694-ben. A telep (péterváradi sánc) első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi várban teljesítettek szolgálatot.
Mária Terézia királynőtől 1748-ban kapott új elnevezést és városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkal[4] lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.
Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.
1941–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben (lásd: Újvidéki vérengzés (1942), Délvidéki vérengzések). A szerbek megtorlásul mintegy 10 000 magyart végeztek ki 1944. végén. A svábokat a háború után kitelepítették.
A 20. század második felére a város lakossága a környező településekkel együtt 300 000 fölé emelkedett.
Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található benne. Fontos a nemzetiségi nyelvű színházak léte. Ma is itt nyomtatják a Magyar Szó című vajdasági magyar nyelvű napilapot.
1988-ban zajlott a „joghurtforradalom”, amellyel a milosevicsi hatalom bérencei a központosítási céllal Belgrád által követelt alkotmánymódosításokat ellenző vajdasági vezetést október 6-án megdöntötték. A név onnan ered, hogy a többnyire a városon kívülről toborzott tüntetők a körükben ingyen kiosztott joghurtos tasakokkal dobálták meg a vajdasági parlament székházát.
1996–1997-ben Milosevics-ellenes diáktüntetések is zajlottak a városban.
Az 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a milosevicsi politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították.
Demográfia
Újvidék város és környéke vonzó volt a letelepedésre a történelem során kedvező földrajzi fekvése miatt. 1910-ben a lakosság 39,7%-a magyar anyanyelvű volt. A város lakossága a második világháború után folyamatosan növekszik, egyes időszakokban drasztikusan. A lakosság növekedésére a mechanikus áramlás hatott, nem a pozitív természetes szaporulat. A legintenzívebb növekedés 1961–1971. között volt, ekkor a város lakossága 37%-kal növekedett. Az ideköltözött lakosság legnagyobb része Vajdaságból származik (56,2%), aztán Bosznia-Hercegovinából (15,3%) és Közép-Szerbiából (11,7%).
A 2002-es népszámlálás adatai szerint Újvidék városi község területén 299 294 fő élt, melyből 156 328 volt nagykorú, a lakosság átlagéletkora pedig 39,8 év (a férfiaknál 38,3, a nőknél pedig 41,2). E részen 72 513 háztartás volt, háztartásonként átlagosan 2,63 taggal. A szűkebb városi környezet területén, Péterváradot és Kamancot leszámítva a lakosság 191 405 főt tett ki, míg a két települést is beleszámítva 216 583 főt. A 2011-es népszámlálás előleges adatai szerint a szűkebb városi környezet 221 854 főt tesz ki, Péterváraddal és Kamanccal együtt a lakosság 248 119 fő, míg a városi község 335 701 lakost számlál.
2002-ben a városi község területén a következő etnikai csoportok éltek: szerbek (75,50%), magyarok (5,24%), jugoszlávok (3,17%), szlovákok (2,41%), horvátok (2,09%), montenegróiak (1,68%) stb. Az összes település szerb többségű, kivéve Kiszácsot, amelyen a szlovák lakosság alkotja a többséget.
A község területén 2002-ben összesen 15 687 magyar élt, míg a városban 11 538, ami nagy csökkenést képez az előző népszámlálásokat megfigyelve (1991-ben a községnek 20 245, míg a városnak 15 778 magyar lakosa volt), s mondható az is hogy itt csökken a legnagyobb mértékben a magyar lakosság a tartományban. Újvidéknek a legtöbb magyar lakosa 1961-ben volt, 23 812 fő, ami akkor a város lakosságának 23,24%-át tette ki.
Népességváltozás
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
69 431 | 76 752 | 102 469 | 141 375 | 170 020 | 265 464 | 299 294[5] | 333 268[6] |
Etnikai összetétel
Etnikumok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Városszerkezet
Városi negyedek
A legszűkebb városi környezet mellett, amely a Duna bal partján fekszik, Újvidék területének részét képezi még a Duna jobb partján fekvő Pétervárad és Kamanc is, melyekkel egységes adminisztratív egységet képez.
Újvidék legrégebbi városrésze az Óváros (Stari Grad), a Rotkvarija, a Podbara és a Salajka amelyek 1694-ben egyesültek a város újraalapításakor. A Liman és Novo naselje negyedek az 1960-as, 1970-es és 1980-as években épültek ki széles sugárutakkal és modern lakóépületekkel, hogy kielégítsék az ide betelepülők igényeit.
Újvidék legújabb részei közé tartoznak a város központjától távolabbra épült negyedek. Az ilyen legöregebb a Telep, majd következik az Adice, Veternička Rampa és Veternik. Ez utóbbi ugyan külön településnek számít, de már majdnem teljesen összenőtt a várossal.
Külvárosok
A teljes városi lakosság több mint 22%-a a külvárosokban él. A legnagyobb települések Futak és Veternik közel 20 000 lakossal, melyek főleg az 1990-es években gyarapodtak meg sok idetelepült szerbbel.
Újvidék városi község térképe | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
|
Név | Népesség (2011) |
Község |
---|---|---|
Bakolc (Bukovac) | 3936 | Pétervárad |
Begecs (Begeč) | 3325 | Újvidék |
Csenej (Čenej) | 2125 | Újvidék |
Futak (Futog) | 18 641 | Újvidék |
Kabol (Kovilj) | 5414 | Újvidék |
Káty (Kać) | 11 740 | Újvidék |
Kiszács (Kisač) | 5091 | Újvidék |
Ledince (Ledinci) | 1912 | Pétervárad |
Máriamajor (Stepanovićevo) | 2021 | Újvidék |
Óledince (Stari Ledinci) | 934 | Pétervárad |
Piros (Rumenka) | 6495 | Újvidék |
Tiszakálmánfalva (Budisava) | 3656 | Újvidék |
Veternik | 17 454 | Újvidék |
Kultúra
Újvidék az 1970-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.
A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az Újvidéki Színház (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek.
A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a Péterváradi vár ad helyet az Exit nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.
2022-ben Újvidék Európa kulturális fővárosa.
Gazdaság
Folyami kikötője mellett rendelkezik gép-, vegy-, olaj-, textil- és élelmiszeriparral.
Közlekedés
Újvidék 80 km-re északnyugatra fekszik Belgrádtól és a Nikola Tesla nemzetközi repülőtértől, valamint 346 km-re délre Budapesttől. A város az E75-ös európai út közvetlen szomszédságában van. A város napi személyforgalmat bonyolító vasúti kapcsolatokkal rendelkezik Béccsel, Budapesttel, Prágával, Kijevvel és Moszkvával.
Korábban helyiérdekű vasút jelleggel kötötte össze Zentát és Szabadkát Újvidékkel a Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal, ami ma a Szerb Államvasutak vonalhálózatának része.
Újvidék nagyobb része a Duna és Duna–Tisza–Duna-csatorna egyik mellékága között helyezkedik el. A csatornán három híd épült, míg a Dunát is jelenleg három híd íveli át: a Szabadság híd (Most slobode), a Péterváradi híd (Varadinski most) és az ideiglenes Boško Perošević közúti-vasúti híd. Mindhárom híd le lett bombázva az 1999-es NATO-légicsapások idején. A Péterváradi híd 2000-ben lett helyreállítva, a közúti-vasúti Žeželj híd (Žeželjev most) helyébe épült, míg a Szabadság-híd renoválását 2005-ben végezték el.
A városban sok sugárút van, de a legfontosabb a Felszabadítás-sugárút (Bulevar Oslobođenja), amely észak-dél irányban keresztezi a várost, majd a Szabadság-hídon keresztül az út Kamanc felé folytatódik. A városban 1911–1959 között a villamosok is közlekedtek.
Csenejen, Újvidéktől 10 km-re északra található egy kisebb repülőtér, amelyet jelenleg főként ipari és sportcélokra használnak, és amely az elképzelések szerint további funkciókat kaphat a jövőben.
Híres emberek
Itt születtek
- Avedig István (1804–1884) orvos, a szegény betegek jótevője
- Ðorđe Stratimirović (1822–1908) a szerb felkelők főparancsnoka az 1848–49-es szabadságharcban
- Đuro Daničić (1825–1882) szerb nyelvész és Biblia-fordító
- Derra György (1844–1917) tanár, nyelvész
- Juba Adolf (1864–1928) orvos, az iskola-egészségügy egyik neves úttörője
- Slobodan Jovanović (1869–1958) politikus, jogász, történész, író, műkritikus
- Garas Márton (1881–1930) színész, rendező, filmrendező, a magyar némafilmgyártás hőskorának kimagasló alakja
- Vidor Gyula (1888–?) újságíró, író, szerkesztő
- Molnár Erik (1894–1966) Kossuth-díjas történész, filozófus, közgazdász
- Tamkó Sirató Károly (1905–1980) költő, szakíró
- Jócsák János (1917–Kolozsvár, 1962) tankönyvíró, magyar irodalomtörténész
- Kenderesi Tibor (1920–2011) színész
- Tandori Károly (1925–2005) matematikus, egyetemi tanár
- Hornyik György (1937–2009) író, műfordító
- Berczik Zoltán (1937–2011) hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező, edző
- Ladik Katalin (1942) színésznő, költő, performer
- Fülöp Gábor (1950) költő, műfordító, dramaturg, újságíró
- Đorđe Balašević (1953–2021) dalszerző és énekes
- Balázs Attila (1955) József Attila-díjas író, újságíró, műfordító
- Takács Miklós (1960) régész.
- Bada Tibor (1963–2006) festőművész, költő, előadóművész
- Rátgéber László (1966) Euroliga-győztes kosárlabdaedző
- drMáriás (Máriás Béla), (1966) képzőművész, író, zenész
- Szőke Zoltán (1968) színész, szinkronszínész
- Szeles Mónika (1973) volt világelső és kilencszeres Grand Slam-győztes teniszezőnő
- Mirna Jukić (1986) osztrák olimpiai bronzérmes úszónő
- Gojko Kačar (1987) labdarúgó
- Molnár Áron (1987) színész a budapesti Vígszínházban
- Gál József (1985) a Lehet Más a Politika fővárosi képviselője
Itt hunytak el
- Ambro Ignác Romuald (1748–1785) a város egykori főorvosa
- Király Ernő (1919–2007) néprajzkutató, avantgárd zeneszerző
- Zilahy Lajos (1891–1974) író, publicista, az MTA tagja
- Fehér Ferenc (1928–1989) költő
- Ács József (1914–1990) festőművész, műkritikus
- Bori Imre (1929–2004) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, akadémikus
Látnivalók
- Újvidék főterén áll a városháza, ahonnan az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.
- A város főteréről nyílik a Zmaj utca (Zmajeva ulica). Ezen utca végén található a újvidéki szerb érsek palotája (Vladičanski dvor).
- A másik nevezetes utca a Duna utca (Dunavska ulica), mely a Duna parkba (Dunavski park) torkollik.
- Pétervárad a középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma múzeum és jelentős kirándulóhely a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt.
Testvérvárosai
- Modena, Olaszország (1974)
- Csangcsun, Kína (1981)
- Dortmund, Németország (1983)
- Norwich, Egyesült Királyság (1989)
- Iliúpoli, Görögország (1994)
- Budva, Montenegró (1996)
- Temesvár, Románia (2005)
- Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (2006)
- Pécs, Magyarország (2009)
Képek
Források
- Ózer Ágnes 2012: Volt egyszer egy Újvidék - Adalékok Újvidék társadalomtörténetéhez. Újvidék.
Jegyzetek
- ↑ "A névváltoztatási folyamodást az udvari kancellária 1748. január 26-án tárgyalta. Elismeri a kancellária, hogy a mostani, katonai függő viszonyt jelző név (Péterváradi Sánc), a helynek polgári joghatóság alá vétele után semmi esetre meg nem maradhat; tehát Dunavár vagy Vízköz, vagy Újvidék legyen az új város neve. Mária Terézia sajátkezűleg azt írta a királyi kancellária fölterjesztésére: „nominatur Neoplanta” (neveztessék Újvidéknek). Ezzel el volt döntve az új, szabad királyi város nevének kérdése. 1748. február 1-jén kelt a Királyi Oklevél, mely a Péterváradi Sánc nevét Újvidékre változtatta." (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, BÁCS-BODROG VÁRMEGYE I. kötet, Budapest 1909. Címszó: ÚJVIDÉK. A város új neve.)
- ↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981–2010 -Novi Sad (szerb nyelven). Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
- ↑ Station Novi Sad (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Argay Bálint: Közoktatásügy. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog Vármegye I. Budapest, 1909.
- ↑ name="stats9"Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Statistical Yearbook 2012 (angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Kapcsolódó szócikkek
További információkszerkesztés
- Újvidék város hivatalos honlapja
- Újvidéki Polgár Info – független hírportál
- Újvidék
- Újvidék története
- Újvidék.lap.hu – Linkgyűjtemény
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 13.
Április 17.
Április 18.
Április 27.
Április 29.
Április 3.
Április 30.
Április 6.
Április 8.
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Újvidék
Őssejt
10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál
12 év rabszolgaság
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2013
2014
2014-es dél-koreai kompkatasztrófa
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-es Eurovíziós Dalfesztivál
2014-es Fiatal Zenészek Eurovíziója
2014-es magyarországi országgyűlési választás
2014-es szerbiai parlamenti választások
2014-es szlovákiai elnökválasztás
2014. évi téli olimpiai játékok
2014 (szám)
2015
2016
2017
2018
2019
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
3. évezred
86. Oscar-gála
Ab urbe condita
Afrikai Unió
Akció (műfaj)
Albert Gábor (színművész)
Alfonso Cuarón
Alkotmány
Ammán
Andrej Kiska
Antarktisz
Arszenyij Petrovics Jacenyuk
Atomenergia
Augusztus 29.
Ausztrália (kontinens)
Ausztria
Ausztria az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A Dal (2014)
Bácskai János (színművész)
Bahái naptár
Balassi Bálint-emlékkard
Baráth István
Berber naptár
Betánia
Biszku Béla
Bizánci naptár
Bohuslav Sobotka
Bojkott
Brüsszel
Budapest XIII. kerülete
Buddhista naptár
Burmai naptár
Cate Blanchett
Catherine Ashton
CGI (film)
Chrysler Corporation
CIB Bank
Conchita Wurst
Costa Rica
Cseh Szociáldemokrata Párt
Czető Roland
Dánia
Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaite
Demokratikus Koalíció
Devich Gergely
Disney Channel
Dolby Theatre
Donecki terület
Donyecki Népköztársaság
Dzsucse-naptár
Együtt 2014
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Egyiptom
Előd Álmos
Etióp naptár
Euró
Európai Unió
Fájl:Budapest M4 Metro.svg
Fájl:Canonization of Ioannes XXIII and Ioannes Paulus II (10).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:ESC2014 - Austria 17 (crop).jpg
Fájl:Flag of Portugal.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gróf Tisza István szobrának újraavatása - 2014.06.09 (5).JPG
Fájl:LV 1 cents.png
Fájl:Opening of XXII Winter Olympic Games (2338-13).jpg
Fájl:Területi autonómiát Székelyföldnek ! - Budapest, 2014.03.10 (25).JPG
Fájl:VarkertBazarFotoThalerTamas2.JPG
Fülöp spanyol infáns
Fővárosi Nagycirkusz
Fantasy
Február 14.
Február 18.
Február 2.
Február 21.
Február 22.
Február 23.
Február 26.
Február 27.
Federal Reserve System
Ferenc pápa
Fiat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filmrendező
Forgatókönyvíró
Franciaország hadereje
Freund Tamás
Görögország
Gergely-naptár
Guide Michelin
Gyorge Ivanov
Hámori Eszter
Harmadik Orbán-kormány
Harmadik Ponta-kormány
Harsányi Gábor (színművész)
Hashim Thaçi
HDTV
Hindu naptár
Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Hollywood (Los Angeles)
Holocén naptár
I. János Károly spanyol király
II. Abdullah jordán király
II. János Pál pápa
Indiai-óceán
Indiai nemzeti naptár
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
Isteni irgalmasság
Június 2.
Június 6.
Június 7.
Június 8.
Janet Yellen
Január 1.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 17.
Január 21.
Január 22.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 6.
Japán naptár
Jobbik Magyarországért Mozgalom
John Kerry
Julija Volodimirivna Timosenko
Kállay-Saunders András
Kántor Kitty
Kína
Kínai naptár
Köln
Közép-afrikai Köztársaság
Központi bank
Kaja-kalandok
Kaland
Karácsonyi Zoltán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kijev
Klímaváltozás
Komédia
Kommunista
Koppenhága
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kovács Nóra
Krím
Krími Köztársaság
Kronológia#Az európai időszámítás (aera vulgaris) kezdőpontja
Láng Balázs (színművész)
Lehet Más a Politika
Lettország
Lippai László
Litvánia
Los Angeles
Május 10.
Május 11.
Május 13.
Május 20.
Május 22.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 31.
Március 10.
Március 11.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 17.
Március 18.
Március 2.
Március 20.
Március 21.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 4.
Március 5.
Második Ponta-kormány
M2 (televízióadó)
M4-es metróvonal
Macedónia
Magyarok
Magyarország
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Matthew McConaughey
Megamax
Mesterházy Attila
Microsoft
Mikola Janovics Azarov
Miloš Zeman
Minárovits Péter
Molnár Pál (újságíró)
Muszlim naptár
Muszlim Testvériség
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Némedi Mari
Németek
Németország
Népszavazás
Napfogyatkozás
Nemes Takách Kata
Nemzeti Liberális Párt (Románia)
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Olekszandr Valentinovics Turcsinov
Operációs rendszer
Orbán Viktor
Oroszország
Pálfai Péter
Párbeszéd Magyarországért
Papucsek Vilmos
Permafroszt
Petridisz Hrisztosz
Petro Olekszijovics Porosenko
PORT.hu
Portugália
Portugál nyelv
Producer
Q1103283
Római számok
Renácz Zoltán
Richter József (artista, 1992)
Robert Fico
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Running
Sablon:Televíziós műsor infobox
Sanna Nielsen
Seszták Szabolcs
Spanyolország
Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Szórádi Erika
Szada
Szalay Csongor
Szent Péter-bazilika
Szeptember 26.
Szerbia
Szerda
Szergej Viktorovics Lavrov
Szevasztopol
Szimferopol
Szlovénia
Szokolay Ottó
Szokol Péter
Thaiföld
Thai szoláris naptár
The Common Linnets
Thomas Bach
Tripoli (Libanon)
TV.com
Ukrajna
Utolsó vacsora terme
Várkert Bazár
Vadász Bea
Vajdaság Autonóm Tartomány
Varga Tamás (színművész, 1946)
Vasárnap
Vereckei-hágó
Versényi László (színművész)
Victor Ponta
Vikram korszak
Viktor Fedorovics Janukovics
Vitalij Volodimirovics Klicsko
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Windows XP
XXIII. János pápa
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
Zöld Csaba
Ziyu He
Zsidó naptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.