A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1915
1915 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1915 |
Ab urbe condita | 2668 |
Bahái naptár | 71 – 72 |
Berber naptár | 2865 |
Bizánci naptár | 7423 – 7424 |
Buddhista naptár | 2459 |
Burmai naptár | 1277 |
Dzsucse-naptár | 4 |
Etióp naptár | 1907 – 1908 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1970 – 1971 |
Shaka Samvat | 1837 – 1838 |
Kali-juga | 5016 – 5017 |
Holocén naptár | 11915 |
Iráni naptár | 1293 – 1294 |
Japán naptár | 2575 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4611–4612 |
Kopt naptár | 1631 – 1632 |
Koreai naptár | 4248 |
Muszlim naptár | 1333 – 1334 |
Örmény naptár |
1364 ԹՎ ՌՅԿԴ |
Thai szoláris naptár | 2458 |
Zsidó naptár | 5675 – 5676 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek
Évek: 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920
Események
Határozott dátumú események
- január 24. – Az első doggerbanki csata. (Az Északi-tengeren, a brit és német csatacirkáló-kötelékek között lezajlott ütközet brit győzelemmel zárult.)[1]
- február 3. – Szarajevóban kivégzik Ferenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics).
- február 4. – Németország hadi területté nyilvánítja az Anglia körüli tengereket; a Mazuri tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.).
- február 5. – Párizsban az angliai, franciaországi és oroszországi cseh és szlovák szervezetek tanácskozást tartanak a csehszlovák államalapítás programjáról. (Az amerikai szervezetek nem csatlakoznak a kezdeményezéshez.)[2]
- február 18. – Németország megkezdi az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút. (A német flotta vezérkari főnöke – a császári jóváhagyás birtokában – az Anglia és Írország körüli vizeket hadiövezetnek minősítette, s bejelentette, hogy minden szövetséges kereskedelmi hajót megtámadnak.)[3]
- február 19. – Az angol és a francia hadihajók elkezdik lőni a Dardanellák külső erődjeit, illetve megszállják a tengerszorossal szemben fekvő két szigetet, Lemnoszt és Tenedoszt, hogy azokon flottabázist alakítsanak ki.[4]
- március 1. – Elindul az első autóbuszjárat Budapesten (1917 és 1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés).
- március 4. – Az orosz kormány memorandumot juttat el szövetségeseihez, amelyben azt kívánta, hogy ismerjék el a Dardanellákra vonatkozó orosz igényt. (Néhány nappal később ez meg is történt. Rekompenzációként a cár az Oroszországgal nem határos török birtokok majdani sorsát az angolok és a franciák kezébe helyezte.)[4]
- március 13. – Hatvanhatodik életévében elhalálozik Szergej Witte, az Orosz Birodalom első miniszterelnöke.[5]
- március 18. – Kezdetét veszi a Dardanellák elleni angol–francia flottatámadás. (A szövetséges haditengerészeti erők megkísérelték áttörni a szűk tengerszoroson, de kudarcot vallottak.)[4]
- március 22. – A galíciai Przemyśl védői – miután az élelmiszer- és lőszerkészletek elfogytak, és az erődöket felrobbantották – feladják a várat.[6] (A zömében magyarokból álló védősereg – 9 tábornok, 93 törzs- és 2500 főtiszt, valamint 117 000 katona, közel 120 000 fő – orosz hadifogságba került. A foglyok elszállítása a cári birodalom belsejébe április 8-áig tartott.)[7]
- április 3. – A 28. (prágai) gyalogezred harc nélkül megadja magát az oroszoknak. (Ferenc József április 17-én feloszlatja az ezredet. Az eset nyomán csehellenes kampány kezdődik az egész Monarchiában.)[2]
- április 13. – Oroszországi csehek és szlovákok memorandumban kérik Szergej Szazonov külügyminisztertől egy cseh hadsereg felállítását.[2]
- április 22. – A németek a nyugati fronton, Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.[8]
- április 24. – Az oszmán kormány összegyűjt és bebörtönöz körülbelül kétszázötven örmény értelmiségit, majd még aznap éjjel valamennyiüket meggyilkolja. Ez a dátum tekinthető az örmény népirtás kezdetének.
- április 25. – Kezdetét veszi a szövetségesek Dardanellák elleni szárazföldi akciója.[4]
- április 26. – Az antanthatalmak és Olaszország szerződése a hadba lépésről.[9] (A szerződésben jelentős délszláv területeket – Isztria, adriai-tengeri szigetek, Dalmácia egy része – ígérnek Olaszországnak, ha csatlakozik hozzájuk.)[10]
- április 27. – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló.
- május 1.
- Egy német tengeralattjáró elsüllyeszti az amerikai Gulflight nevű tankert, mely nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.[3]
- Londonban Jugoszláv Bizottság alakul a Monarchiából emigrált délszláv politikusokból Ante Trumbić vezetésével. (Az antanthoz intézett memorandumukban célul az összes délszláv terület föderatív államban való egyesítését jelölik meg. Elképzelésük eltér a szerb kormányétól, amely centralizált délszláv államot akar létrehozni szerb vezetéssel.)[10]
- május 2. – A központi hatalmak Gorlicénél és Tarnównál áttörik az orosz frontot.[7]
- május 4. – Olaszország formailag is felmondja a Hármas szövetséget.
- május 7. – Az RMS Lusitania utasszállító hajót megtorpedózza egy német U20-as tengeralattjáró és 18 perc alatt elsüllyed. (Az áldozatok száma 1201 fő volt.)[11]
- május 10. – Az első Zeppelin-támadás London ellen.
- május 21. – Letartóztatják Karel Kramář képviselőt és Josef Scheinert, a Cseh Sokol egyesület elnökét, a titkos bizottság (maffia) tagjait. (Scheinert két hónappal később szabadon engedik. Kramář – és több társa – ellen 1916-ban per indult, melyben halálra ítélték oroszországi kapcsolatai miatt – bár a „Szláv Birodalomra” vonatkozó terve nem tudódott ki –, de 1917. július 2-án – amikor összesen 719 cseh elítélt került szabadlábra – amnesztiával szabadult.)[2]
- május 23. – Olaszország – a londoni paktum értelmében, az Antant oldalán belép az I. világháborúba és – hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.[9]
- június 2. – Kiderül, hogy az RMS Lusitania illegális fegyvereket szállított, amik a torpedótalálat következtében felrobbantak, ezért süllyedt el olyan gyorsan a hajó.
- június 3. – A szövetséges német és osztrák–magyar csapatok visszafoglalják Przemyślt.[7]
- június 6. – Tomáš Masaryk Husz János máglyahalálának 500. évfordulóján előadást tart Genfben, először követelve nyilvánosan az önálló csehszlovák állam megteremtését.[2]
- június 11. – Szerb csapatok bevonulnak Tiranába.
- június 22. – A szövetséges német és osztrák–magyar erők visszafoglalják az orosz kézen lévő Lemberget.[8]
- június 23. – Az olasz fronton megkezdődik az első isonzói csata, amelyet 1917. november 19-éig további tizenegy ütközet követ.[12]
- július 18. – A 2. isonzói csata kezdete. (A harcok augusztus 10-ig folytatódnak.)[12]
- július 24. – Elsüllyed az SS Eastland utasszállító hajó.
- augusztus 5. – A németek elfoglalják Varsót.
- augusztus 20. – Olaszország hadat üzen Törökországnak.
- augusztus 26. – A német erők kezére kerül Breszt-Litovszk, Kurland és Litvánia egésze.[8]
- szeptember 3. – Edvard Beneš Svájcba emigrál. (A prágai titkos bizottság vezetését Přemysl Šámal veszi át.)[2]
- szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt alá Bulgária a központi hatalmakkal.[6]
- szeptember 30. – Antantcsapatok szállnak partra Szalonikiben.
- október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
- október 6. – A központi hatalmak tüzérségi előkészítését követően – Mackensen német tábornok vezetésével – megkezdődik az osztrák–magyar és német alakulatok átkelése a szerbiai határfolyókon. (Kezdetét veszi a Szerbia elleni hadjárata.)[13]
- október 9. – A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba.[6]
- október 12. – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba, Szerbia kétfrontos harcba kényszerül.[10]
- október 17.
- Bulgária hadat üzen Szerbiának.
- Anglia és Franciaország hadat üzen Bulgáriának.[8]
- október 18. – A 3. isonzói csata kezdete. (A harcok november 5-éig húzódnak el.)[12]
- október 19.
- Japán csatlakozik az 1914. szeptember 5-ei londoni egyezményhez.
- A balkáni halálmars kezdete.[13]
- október 22. – Az amerikai Szlovák Liga és a cseh Nemzeti Szövetség képviselői Clevelandben megállapodást írnak alá, hogy támogatják Csehország és Szlovákia föderatív egyesülését, széles körű autonóm jogokat biztosítva Szlovákiának.[14]
- október 23. – Fiume Susak városrészéből a Jellasics ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit.
- október 28. – A Magyar Tengermellék utolsó magyar kormányzója, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a Fiumét.
- október 29.
- René Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
- A magyarországi Vörös Kereszt Egylet központi választmánya egy 500 ágyas szófiai kórház felállításáról dönt, s november 2-án útnak is indult az egy főmegbízott-helyettesből, egy főorvosból, két orvosból, öt szigorló orvosból, húsz önkéntes és hivatásos ápolónőből, valamint egy gyógyszerészből és huszonöt egészségügyi katonából álló különítmény. (A kórház egészen 1918 októberéig működött.)[15]
- november 9–12. – A negyedik isonzói csata.[12]
- november 21. – Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914. szeptember 5.).
- november 14. – A cseh Külföldi Bizottság alapító nyilatkozata ünnepélyesen harcot hirdet Ausztria–Magyarország ellen, a cseh függetlenség kivívása érdekében.[14]
- november 19–24. – A rigómezei csata.[6]
- november 25. – Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél: a szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
- december 7. – Károlyi Mihály nagy kormányellenes választójogi beszéde a képviselőházban.[16]
- december 21. – I. Miklós montenegrói király békét kér Ferenc Józseftől.[10]
Határozatlan dátumú események
- június eleje – A 36. Mladá Boleslav-i gyalogezred átáll az oroszokhoz.[2]
- nyár – A Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelország) területét német és osztrák csapatok szállják meg és 2 főkormányzatra osztják fel.[17]
- november – Albert Einstein általános relativitáselméletéről előadássorozatot tart a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzéteszi elméletét.
- az év folyamán – Bevezetik Magyarországon a kenyérjegyet.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1915-ben
1915 a tudományban
- F. W. Twort brit bakteriológus publikálja a bakteriolízisről írt azon tanulmányát, amelyben feltételezi, hogy a jelenség oka a baktériumok valamely élősködője. Ezzel a bakteriofágia társfelfedezőjévé válik.
1915 a légi közlekedésben
1915 a vasúti közlekedésben
1915 a filmművészetben
- február 1. – William Fox megalapítja a Fox Film Corporationt.
- május 20. – Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozza a Metro Pictures Corporation stúdiót.
- Egy nemzet születése – rendező D. W. Griffith
- Les Vampires – rendező Louis Feuillade
- A falu rossza – rendező Pásztory M. Miklós
- Göre Marcsa lakodalma – rendező Damó Oszkár
- Havasi Magdolna – rendező Garas Márton
- Liliomfi – rendező Janovics Jenő
- Lyon Lea – rendező Korda Sándor
- Tetemrehívás – rendező Garas Márton
1915 az irodalomban
- megjelenik Kassák Lajos Eposz Wagner maszkjában című verseskötete
1915 a zenében
- Román népi táncok (Bartók), először zongorára, majd vonószenekarra.
- Kodály Zoltán: Szólószonáta (gordonkára).
1915 a sportban
- Az NB1-et ebben az évben az első világháború miatt nem rendezik meg.
Születések
- január 3. – Sennyei Vera, magyar színésznő († 1962)
- január 6. – Csák Ibolya, olimpiai bajnok magasugró († 2006)
- január 6. – Szentgyörgyi Dezső († 1971)
- január 17. – Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész († 1996)
- január 30. – Joachim Peiper SS ezredes († 1976)
- február 1. – Marosán Gyula, festőművész († 2003)
- február 11. – Patrick Leigh Fermor brit író, utazó és katona († 2011)
- február 21. – Anton Vratuša szlovén politikus, szlavista, újságíró († 2017)
- február 28. – Zero Mostel amerikai színész, a New York-i Broadway színpadainak népszerű komikusa († 1977)
- március 8. – Gyarmathy Tihamér, Kossuth-díjas festőművész († 2005)
- március 8. – Tapio Rautavaara, finn énekes, sportoló, filmszínész († 1979)
- március 12. – Fejes Tóth László, magyar matematikus, geométer, az MTA tagja († 2005)
- március 15. –
- Caterina Boratto, olasz színésznő († 2010)
- Gyulányi Eugénia magyar színésznő († 2018)
- április 1. – Cseres Tibor, író († 1993)
- április 4. – Muddy Waters, amerikai blueszenész († 1983)
- április 11. – Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja († 1979)
- április 15. – Gróf Ödön, úszó († 1997)
- április 20. – Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999)
- május 6. – Orson Welles, amerikai filmrendező, színész († 1985)
- május 12. – Roger Schütz-Marsauche, a taizéi közösség alapítója († 2005)
- május 15. – Mario Monicelli, olasz rendező, forgatókönyvíró († 2010)
- május 15. – Paul Samuelson amerikai közgazdász († 2009)
- június 9. – Les Paul, gitáros († 2009)
- június 10. – Saul Bellow, Nobel-díjas amerikai író († 2005)
- június 15. – Thomas Huckle Weller, Nobel-díjas amerikai virológus († 2008)
- június 16. – John W. Tukey, statisztikus († 2000)
- július 2. – Antonio Mariscal mexikói műugró, edző, a Mexikói Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja († 2010)
- július 4. – Fábián Gyula magyar zoológus, kísérleti régész, egyetemi tanár († 1985)
- július 7. – Margaret Walker, amerikai írónő († 1998)
- augusztus 29. – Ingrid Bergman, svéd színésznő († 1982)
- szeptember 3. – Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője († 1994)
- szeptember 4. – Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó († 1993)
- szeptember 23. – Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója († 1986)
- október 5. – Nemes Katalin zongoraművész és -tanár († 1991)
- október 17. – Arthur Miller, amerikai író († 2005)
- november 24. – Lőrincze Lajos, magyar nyelvész († 1993)
- november 25. – Augusto Pinochet Ugarte, chilei katonatiszt, diktátor († 2006)
- november 28. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz író, költő († 1979)
- november 30. – Henry Taube, Kémiai Nobel-díjas kanadai születésű amerikai kémikus († 2005)
- december 2. – Mikasza japán császári herceg († 2016)
- december 5. – Benjámin László, költő († 1986)
- december 7. – Eli Wallach, amerikai színész († 2014)
- december 9. – Elisabeth Schwarzkopf, német szoprán opera-énekesnő († 2006)
- december 12. – Frank Sinatra, amerikai énekes, táncos († 1998)
- december 19. – Édith Piaf, francia énekesnő († 1963)
Halálozások
- január 2. – Goldmark Károly, zeneszerző (* 1830)
- március 12. – Márkus József, Budapest polgármestere (* 1852)
- március 13. – Szergej Juljevics Witte, orosz politikus, az Orosz Birodalom első miniszterelnöke (* 1849)
- április 3. – Nadežda Petrović szerb festőnő, Szerbia leghíresebb fauvista festője (* 1873)
- április 16. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író (* 1849)
- április 19. – Lovik Károly magyar író, újságíró (* 1874)
- május 9. – Wittmann Viktor, a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülőgépgyár Rt) első műszaki igazgatója (* 1889)
- június 25. – Békássy Ferenc, magyar költő, író, esszéista (* 1893)
- július 20. – Galimberti Sándor, magyar festőművész (* 1883)
- augusztus 16. – Széll Kálmán, politikus, miniszterelnök (* 1843)
- augusztus 28. – Drávecz Alajos, néprajzi író, hősi halált halt Szlovákiában (* 1866)
- augusztus 29. – Julius von Payer, osztrák–magyar monarchiabeli katonatiszt, sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő (* 1841)
- szeptember 1. – Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
- szeptember 14. – Abonyi Andor költő, ügyvéd (* 1887)
- szeptember 24. – Kühár István magyarországi szlovén író, népdalgyűjtő (* 1882)
- október 13. – Las Torres Béla úszó (* 1890)
- november 5. – Újházi Ede magyar színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője (* 1841)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Sir William Henry Bragg és William Lawrence Bragg angol fizikusok |
Kémiai | Richard Martin Willstätter német kémikus |
Orvosi-fiziológiai | nem adták ki |
Irodalmi | Romain Rolland, francia író |
Béke | nem adták ki |
Jegyzetek
- ↑ Krámli Mihály: A Skagerrak-misszió. Osztrák–magyar haditengerészeti jelentés az 1916. május 31–június 1-jei skagerraki csata német tapasztalatairól. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/4. (2016. december) sz., 1032. o., ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 129. o.
- ↑ a b Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 12-27. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Feith László: Gallipoli. Törököt fogtam, nem ereszt. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 2015/2. sz., 48-51. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ Paléologue (1982), 155;
- ↑ a b c d Balla Tibor: Magyar katonák az Osztrák-Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). In.: Honvédségi Szemle. 142. évf., 2014/6. sz., 127-130. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ a b c Balla Tibor: Várostrom az első világháború orosz frontján. Przemyśl, 1914–1915. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 125-132. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ a b c d Feith László: Súlyponteltolódás. A központi hatalmak éve. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 2015/9. sz., 54-55. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ a b Juhász Balázs: Az első világháború emlékezete Olaszországban. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 717-723. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 162. o.
- ↑ Feith László: Egy piszkos ügy. Út a hullámsírba (2). In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ a b c d Ungváry Krisztián: Isonzó, Doberdó, Caporetto. Magyarok az első világháborúban. In.: Rubicon. XXV. évf., 274. (2014/9.) sz., 16. p.
- ↑ a b Margittai Gábor: Szamár-sziget szellemkatonái. A nagy háború balkáni halálmarsa. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 29. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 130. o.
- ↑ Fodor Gábor: Vörös Kereszt és Vörös Félhold. Egy magyar kórház Konstantinápolyban. In.: Rubicon. XXXI. évf., 348. (2020/5.) sz., 81. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., , 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Baló–Lipovecz Lengyelország, 178. o.
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1915 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1915
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.