A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fábián Gyula | |
Született | 1915. július 4.[1] Sárvár[1] |
Elhunyt | 1985. május 25. (69 évesen) Gödöllő[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Biczó Ilona Fábián Gyula |
Foglalkozása | zoológus |
Kitüntetései | Akadémiai Díj (1962) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fábián Gyula (Sárvár, 1915. július 4. – Gödöllő, 1985. május 25.) zoológus, vadász, kísérleti régész, a magyar terepíjászat úttörője volt.[3] A vadgazdálkodás területéhez tevékenysége jelentősen hozzájárult. Fábián Mária (1912–1980) festőművész öccse és Fábián Pál (1922–2008) nyelvész bátyja.
Élete
1915. július 4-én született Sárváron Fábián Gyula (1884–1955) és Biczó Ilona (1886–1970)[4] fiaként, értelmiségi családban; szülei középiskolai tanárok voltak, anyja grafikusként és festőként is működött. Ő maga is elsőként középiskolai tanárként diplomázott, később megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa fokozatot. Tanulmányainak befejezését követően oktatási, illetve tudományos területeken dolgozott, kutatómunkája során jelentős eredményeket ért el. 1959-től volt az Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékének vezetője, 1962-től egyetemi tanárként, ezzel párhuzamosan egy időben a Magyar Tudományos Akadémia állatgenetikai csoportját is vezette.[5]
Tudományos tevékenysége
Genetika, vadgazdálkodás
Tudományos pályáját genetikusként kezdte. Az egyetemi magántanári habilitációt 1947-ben szerezte meg. 1960-tól nyugdíjba vonulásáig, 16 éven át a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszékét[halott link] vezette. 1973-ban megszerezte a "biológiai tudományok doktora" tudományos fokozatot. 1983-ban a gödöllői egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos munkássága a biológia számos területére kiterjedt. Foglalkozott többek közt általános genetikával, fénanalízissel, fenogenetikával, ökológiával és vadgazdálkodással is.
Ez utóbbi szakterületen eredményesen kamatoztatta íjászati érdeklődését és íjász ismereteit.[6] A szabad vadászterületen való nagyvad-immobilizálásra (kábítás, illetve bénítás, vizsgálat, befogás vagy gyógykezelés végett) kifejlesztett egy számszeríjat, amelyből nyílvessző helyett egy speciális, feltollazott injekciós fecskendőt lehetett kilőni. E számszeríjon igen szellemesen oldotta meg a nagyobb távolságokra való célzást. A számszeríj agyazását ollószerűen szétnyithatóra készítette. A felső szár a tusban folytatódott és fix célzást tett lehetővé. Az alsó szárat, amelyen az ideg mozgatta a repülő fecskendőt, a távolságnak megfelelően a kellő szögbe lehetett beállítani.
Kísérleti régészet
Fábián professzornak az íjászat terén elért legjelentősebb eredménye az volt, hogy a honfoglaláskori magyar íjakról működőképes rekonstrukciókat tudott készíteni. E tevékenysége nyomán ismertséget és elismerést szerzett a régészek és történészek körében is. Az első sztyeppei összetett íjat 1933-ban, 18 éves korában készítette. Élete folyamán kb. 12-14 népvándorláskori összetett íjat készített. Ezek többsége honfoglalás- vagy kora Árpád-kori magyar íj volt, de volt közöttük korai és kései típusú avar íj is, sőt egy egyiptomi hikszosz íjat és egy szászánida íjat is készített.
A Magyar Televízió 1981-ben egy, róla készült portréfilm[7] keretében lépésről lépésre nyomon követte egy 11. századi magyar íj elkészítésének menetét. Az említett portréfilmhez kapcsolódnak az első hazai lovasíjász próbálkozások is. A filmben az íjakat használat közben bemutató visegrádi erdészek apró, kócos fakó lovaikról előre- és hátrafelé nyilazva modern ruhájuk ellenére is a kalandozó magyarok illúzióját keltették. Természetesen a lovasíjászathoz is Fábián professzor adta az elméleti instrukciókat.
Terepíjászat
A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1975-ben létrejött egy terepíjász szakosztály, ami kezdetben Fábián Gyula saját íjait használta, míg - szintén az ő segítségével - sikerült külföldről beszerezni olcsó íjakat. Nagy íjász tapasztalatával sokat segített a terepíjászat alapjainak megismerésében. Mai szemmel nézve primitív felszereltséggel, de határtalan lelkesedéssel megrendezett terepversenyeiken alig-alig talált legyőzőre. Már az 1970-es évek végén kísérletezett a „string walking” célzási technikával, melyet ő húrmértékes célzásnak nevezett.
Jegyzetek
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. február 16.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. február 16.)
- ↑ Az íjászatra vonatkozó rész Szőllősy Gábor cikkének felhasználásával készült: http://www.freeweb.hu/ijaszlap/index.php?page=1-1/2[halott link]
- ↑ Fábián Gyuláné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2023. február 16.)
- ↑ A földművelésügyi miniszter előterjesztése a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz dr. Fábián Gyula egyetemi docensnek, az Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszéke vezetőjének egyetemi tanárrá történő kinevezéséről. 1962. július 31. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-170, 005/47/1962.
- ↑ Izrael, G. (szerk.) (1971): Nagyvadgazdálkodás. Immobilizáció. A vadgazdálkodás fejlesztése. 2. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztálya, Budapest, 29pp.
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=qtwHARTk0FU
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.