A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
William Lawrence Bragg | |
1915-ben | |
Született | 1890. március 31.[1][2][3][4][5] Adelaide[6][7] |
Elhunyt | 1971. július 1. (81 évesen)[1][2][3][4][5] Ipswich |
Állampolgársága | |
Házastársa | Alice Grace Jenny Hopkinson[9] |
Gyermekei |
|
Szülei | Gwendoline Todd William Henry Bragg |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz William Lawrence Bragg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31. – Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.
Élete
Az Adelaide-i Egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg professzor volt. 1909-ben Angliába költöztek, ahol a cambridge-i Trinity College-ben folytatta tanulmányait. A cambridge-i Cavendish Laboratóriumban (Cavendish Laboratory) kezdte kutatómunkáját. A National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratórium professzora, 1919-től 1937-ig a Manchesteri Egyetemen (Victoria University of Manchester) a fizika Langworthy-professzora, majd 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt.
Kutatási területei
Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, apjával együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztettek, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Kidolgozta a matematikai modelleket, megfogalmazta a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt.
Elismerései
- 1915-ben apjával közösen fizikai Nobel-díjat kapott, a röntgenkrisztallográfiai kutatásaik eredményéért. A Nobel-díjak történetében ez az egyetlen eset, amikor apa és fia együtt részesült a díjban. A Nobel-díjasok közül 2014-ig ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában,
- 1941-ben lovaggá ütötték
- számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Брэгг Уильям Лоренс, 2015. szeptember 28.
- ↑ LIBRIS, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Kindred Britain
- ↑ https://www.royalsociety.org.nz/who-we-are/our-people/our-fellows/all-honorary-fellows/
- ↑ The Nobel Prize in Physics 1915 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
- ↑ Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Mineralogical Society of America
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
Források
- William Lawrence Bragg. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.