A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Royal Society | |
A Royal Society egyik telephelye Londonban | |
Alapítva | 1660. november |
Székhely | London |
Tagság | 1700 (2020. május)[1] |
Vezető | Adrian Smith |
Dolgozók száma |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″ | |
A Royal Society weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat. |
A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben.
Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.
Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.
Híres tagok
- Henry Bessemer
- Johann Elert Bode
- Niels Bohr
- Robert Boyle
- Anders Celsius
- Albert Einstein
- Benjamin Franklin
- Otto Hahn
- Stephen Hawking
- Sir Isaac Newton
- Kármán Tódor
- Gábor Dénes
- Alan Turing
Kiosztott elismerések
Díjak
- Armourers & Brasiers’ Díj
- Kohn Díj
- Michael Faraday Díj
- Mullard Díj
- Royal Society Pfizer Díj
- Rosalind Franklin Díj
- Microsoft Európai Tudós Díj (2006-tól)
Érmek
- Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
- Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
- Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
- Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
- Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
- Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
- Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
- Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
- Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
- Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)
Kapcsolódó szócikk
Jegyzetek
- ↑ https://royalsociety.org/fellows/, 2020. május 22.
További információk
- A Royal Society honlapja (angolul)
- Információk a Royal Society díjazott előadásairól (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.