Gelléri Mór
Született	Glück Mór 1854. január 14.[1] Apátfalva
Elhunyt	1915. szeptember 1. (61 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró közgazdász történész szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5-1-24)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Mór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gelléri Mór, születési nevén Glück Mór (Apátfalva, 1854. január 14. – Budapest, 1915. szeptember 1.)^[2] közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.

Életpályája

Gelléri (Glück) József (1825–1904)^[3] ügynök és Klein Róza (1830–1915)^[4] fia. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte el, majd Szegeden folytatta tanulmányait, kereskedelmi iskolában. Iskolai tanulmányai elvégzése után a Szegeden, az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett, majd az Általános Biztosító Társaságnál folytatta gyakornokoskodását. 1869-ben már újságokban publikált Szegeden.

1872-ben Budapesten az Országos Iparegyesület írnoka lett, szerkesztette az Iparosegyesület heti lapját, a „Heti Posta” folyóiratot, majd 1873-ban a Kézműiparosok Lapját.

1876-ban országos iparkiállítást szervezve alapította meg az „Alföldi Iparlap”-ot. Ekkor lett tagja a szegedi ipartársulat, az iparoskörnek, valamint az iparos ifjúsági egyletnek, előbb titkári, majd ügyvezető alelnöki feladatkörben.

1879-ben Budapestre költözött. A magyar iparral foglalkozva a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapnak, majd a Magyar Iparosok Lapjának lett a szerkesztője 1879-ben belépett a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyba, melynek számos vezető tisztségét betöltötte.

1880-ban az Iparosegyesület titkárává választották. Szerkesztette a „Magyar Ipar” című lapot, az Egyesület lapját. Kiállításokat szervezett, javasolta a Kereskedelmi Múzeum felállítását, annak első szabályzatát is kidolgozta.

1881-ben kezdeményezője és titkára volt az első országos női iparkiállításnak. Ugyanebben az évben megnősült, december 18-án Budapesten feleségül vette Schön Jakab gyáros és Glantz Mária lányát, Rebekát.^[5][6]

1882-ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot.

1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Tagja lett az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipar Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is.

1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1896-ban Országos Iparegyesület igazgatóhelyettesévé választották.

1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját.

1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, számos tisztséget viselt benne. Részt vett a szabadkőműves rituálé átdolgozásában, ennek elismeréséül a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkárává választották.

1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt.

A millenniumi kiállítás 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a kiállítás titkáraként a király királyi tanácsosi címmel jutalmazta.

1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke volt.

Publikációi nemcsak szaklapokban, hanem napilapokban is megjelentek, munkatársa volt az „Egyetértés” ipari és kiállítási rovatának, valamint a Hírlapírói egyesület és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja volt.

Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét. Szerkesztője volt a „Demokratia” páholy kiadványsorozatának.

Az 1870-es évektől jelen volt valamennyi hazai kiállításon. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, 1878-as párizsi, valamint 1883-as amszterdami kiállításokat.

Fő művei

• A szabadkőművesség és az ipar (1880)
• Oroszország ipara (1881)
• A magyar háziipar jövő iránya (1883)
• A fővárosi iparosok köre 10 évi működése (1883)
• A brüsszeli Kereskedelmi Múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti Kiviteli Múzeumra (1883)
• A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése (1885)
• A magyar ipar úttörői (1887)
• Ötven év a magyar ipar történetéből (1892)
• Magyar Kiviteli czímtár. (1894)
• Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. (1896)
• Szociális napi kérdések (1902)
• Ipartörténeti vázlatok (1906)
• Matlekovits Sándor élete és működése (1908)
• Újabb modern kiállítások (1910)
• Az újabb ipari mozgalmak köréből (1910)
• Szociális problémák (1910)
• Hetven év a magyar ipar történetéből (1912)
• Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből (1915)
• Kisipar, műipar, iparfejlesztés (1915)
• Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában, szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása (1880-1905)

Jegyzetek

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html

Lásd még

• Magyar szabadkőművesek listája

Külső hivatkozások

• Az ezredévi kiállítás
• Gelléri Mór sírja
• Gelléri Mór. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2012. május 5.)