A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Magyar Vöröskereszt | |
Korábbi neve(i) | Magyar Vöröskereszt |
Mottó | "Per humanitatem ad pacem." "Emberiességgel a békéért." |
Alapítva | 1881 |
Típus | Kiemelten közhasznú szervezet, demokratikus tömegmozgalom, Külföldről támogatott szervezet |
Székhely | Budapest |
Vezetők | Fodor Antalné elnök, Kardos István főigazgató |
Költségvetés | 5 226 683 E forint (2005)[1] |
A Magyar Vöröskereszt weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Vöröskereszt témájú médiaállományokat. |
A Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet. (1993. évi XL. tv. 1. § (1)), 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek értelmében közhasznú szervezet. A 2017. évi LXXVI. törvény szerint külföldről támogatott szervezetnek minősül.[2]
A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén.
Főbb tevékenységei
- egészségügyi felvilágosítási munka szervezése és végzése a lakosság körében,
- közreműködés a különböző állami akciók zavartalan lebonyolításában: védőoltások, szűrővizsgálatok, tisztasági mozgalom
- véradók toborzása,
- közreműködés az elemi csapások elhárításában.[3]
- tevékeny részvétel az elsősegélynyújtásában illetve oktatásában, (vö. KRESZ oktatás)
- önkéntes ápolók és ápolónők kiképzése,
- alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamok tartása a lakosság körében,
- keresőszolgálat.
- Önkéntesek képzése hely szerint
Története
A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. 1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások, a k.u.k. hadserege (azaz a Monarchia csapatai) 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletet tartottak és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi egyezményeknek megfelelő alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet Erzsébet királyné védnöksége alatt. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában, így joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének.
A Vöröskereszt magyar szervezetének alakulásáról A Hon politikai és közgazdasági napilap 1881. május 16-i esti kiadása tudósított: "A vörös-kereszt férfiegylete ma délelőtt tartotta a múzeum dísztermében gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt alakuló ülését."[4] Az egylet a Magyar Nemzeti Múzeumban történt megalakulása másnapján, 1881. május 17-én mondta ki egyesülését az Országos Segélyező Nőegylettel: "... Károly Lajos főhercegnek, mint a király ő felsége helyettesének elnöklete alatt folyt le az egyesült vörös-kereszt egylet alakuló közgyűlése az akadémia dísztermében." Ivánka Imre tevékenyen részt vett a Magyar Vöröskereszt megalapításában, melynek gondnoka lett (1881–1890). 1884-ben a Nemzetközi Vöröskereszt II. értekezletén Genfben német nyelven számol be a Magyar Vöröskereszt tevékenységéről.[5][6]
A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról és kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja. Az elmúlt évszázadban a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. (IFRC) 1992-től a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke a Magyar Vöröskereszt fővédnöke.
Vezetői
- 1891–1918 és 1921–1923: Csekonics Endre
- 1956: Killner György(kormánybiztos)
- 1957 – 1989 Gegesi Kiss Pál elnök
- 1989 – 2004 Dr.Andics László elnök
- 2004 – 2012 Habsburg György elnök
- 2012 – 2021 Göndöcs Zsigmond dr. elnök
- 2021 – Fodor Antalné dr. elnök
Törvény a Magyar Vöröskeresztről
1993-ban a Magyar Vöröskeresztről törvény született.
„ "Az Országgyűlés a háborúk áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények, ezek 1977. június 8-án aláírt I. és II. kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom 1986-ban elfogadott alapszabálya szellemében, a Magyar Vöröskeresztről és annak tevékenységéről a következő törvényt alkotja: " A törvény a Magyar Vöröskereszt feladatait is meghatározza:
"2. § (1) A Vöröskereszt - alaptevékenysége körében - a következő feladatokat látja el:
- a) Háború esetén részt vesz a háború áldozatainak mentésében, az áldozatokról és a hadifoglyokról nyilvántartást vezet, a
rászorulók, illetve hozzátartozóik részére tájékoztatást, átmeneti anyagi vagy természetbeni segélyt nyújt;
- b) természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja, részükre átmeneti segélyeket, illetve
jogsegélyt biztosít; az áldozatok mentésére segélycsapatokat működtet;
- c) az eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet;
- d) átmeneti szállások megteremtésével, fenntartásával és egyéb módon közreműködik a menedéket kérők és a menekültek megsegítésében, előmozdítja hazatérésük lehetőségének mielőbbi megteremtését;
- e)egészségneveléssel, házi-gondozó szolgálat kialakításával, elsősegélynyújtás oktatásával, továbbá a
rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul az élet- és egészségvédelemhez;
- f) szervezi az önkéntes véradók részvételét a véradásban, és részt vesz a vérellátás rendszerének fejlesztésében;
- g) a rászorultak részére igény szerint - az alapszabályban meghatározott módokon - szociális segítséget nyújt.
A Magyar Vöröskereszt Ma a Magyar Vöröskereszt a X. Kongresszusán elfogadott Stratégia 2010. határozata alapján végzi tevékenységét.”
– (részlet az 1993. évi XL. törvényből)
Jelképei és használatuk
- A Vöröskereszt jelképei a törvény 5. §-a szerint az ismertetőjele, a jelvénye és a megnevezése (a jogszabályban együtt: jelvény)
- A Vöröskereszt szervezet ismertetőjele a fehér alapon nyugvó vörös kereszt.
- A Vöröskereszt jelvénye kör alakú, fehér mezőben nyugvó vörös kereszt, Magyar Vöröskereszt megnevezéssel, mint körfelirattal.(2)
- Az ismertetőjel, jelvény és megnevezés (a továbbiakban együtt: jelvény) mind béke, mind háború idején a Vöröskereszt szervein kívül csak a nemzetközi egyezményekben meghatározott egészségügyi alakulatok és intézmények, valamint az utóbbiak személyzetének és felszerelésének védelmére vagy megjelölésére használható. A Vöröskereszt béke idején, kivételesen - a nemzetközi egyezményekben meghatározott célokra - engedélyezheti a jelvények, valamint annak utánzását jelentő minden jelnek vagy elnevezésnek a használatát az arra egyébként nem jogosult magánszemélyek vagy szervezetek számára.
- A jelképek illetéktelen használata szabálysértésnek minősül.
Jegyzetek
- ↑ ICRC. 2005
- ↑ https://index.hu/mindekozben/poszt/2017/06/29/a_voroskereszt_el_is_keszitette_a_logoj_amin_mar_szerepel_hogy_ok_kulfoldrol_tamogatott_szervezet/
- ↑ Lásd még a Mancs szócikket!
- ↑ „A Hon politikai és közgazdasági napilap 134. szám. 19-dik évfolyam; Budapest, 1881. május 16. Esti kiadás”
- ↑ Dr. Kiss László- Ozogány Ernő- Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai II. Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996) ISBN 80-88837-02-2
- ↑ „Melléklet a „Fővárosi Lapok” 113. számához; 645. oldal; 1881. május 18.”
További információk
- A Magyar Vöröskereszt hivatalos honlapja
- A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt hivatalos honlapja
- Vöröskereszt weboldal-gyűjtemény
- 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.