A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kurzeme | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 57°, k. h. 22°Koordináták: é. sz. 57°, k. h. 22° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurzeme témájú médiaállományokat. |
Kurzeme (másként Kurföld, Kurland, Kursföld; németül: Kurland, lengyelül: Kurlandia, latinul: Curonia/Couronia) Lettország öt etnográfiai és földrajzi egységének egyike.
Fekvése
Lettország nyugati részén terül el. Nyugaton a Balti-tenger északon a Rigai-öböl , délen Litvánia határolja. (A történelmi Kurzeme egy része átnyúlik Litvánia Žemaišiu területére.) Keleten Zemgaléval, Lettország másik etnográfiai és földrajzi egységével határos. Területe: 27,286 km², ebből 262 km²-t foglalnak el a tavak. Kurzemének van Lettországban a leghosszabb tengerpartja, és a tengertől legtávolabb eső pontja is mindössze 100 kilométerre van a parttól. Kurzeme viszonylag gazdag folyóvízben, a legfontosabb folyói a Venta és az Abava. Tavai közül említésre érdemes az Usma, az Engure és a Liepāja tó.
Kurzeme két legjelentősebb városa Liepāja (németül: Libau) és Ventspils (németül: Windau).
Története
A kardtestvérek hódításai
A terület őslakosai a kurok és a lívek. A kuroknak a 9. századtól létezett törzsi királyságuk. Szoros kapcsolatban álltak a lívekkel, a litvánokkal és a többi lett törzzsel, akiket a 13. században a Kardtestvérek rendje más néven livóniai lovagok térített keresztény hitre és elfoglalta a területüket.
Az észtek leigázása után az 1220-as években a kardtestvérek hódító törekvéseinek súlypontja ide helyeződött át, de a kúrok a szemigallokkal, Zemgale lakóival együtt keményen ellenálltak.
Lamekinus (vagy Lamikis) király megpróbálta népét megmenteni a kardtestvérektől, azáltal hogy közvetlenül a római pápával kötött békét, megkeresztelkedett és koronát kért, Kúrföldet pápai hűbérnek ajánlva fel, amit a pápa szívesen elfogadott. Ám a kardtestvérek nem akarták veszni hagyni a hódítási lehetőséget, és nem ismerték el az egyezséget. 1230-ban, mielőtt a pápai küldött megérkezhetett volna, megtámadták a kúrokat és négyéves kemény háború után legyőzték őket. Konrad von Mendern kúrföldi püspök az ország kétharmadát a fővárossal, Jelgavával a rendnek adta mint hűbérbirtokot, a maradék országrészt pedig 1269-ben igázták le.
De a kardtestvérek ezen tettét az idő megbosszulta, mert a pápa és a német császár nem nézte jó szemmel visszaéléseiket. Így amikor súlyos vereséget szenvedtek, a pápa feloszlatta és 1237-ben a területeikkel együtt a Német Lovagrend (teuton lovagok) országába olvasztotta. A kúr püspökség 1241-től az ólivóniai államszövetség szerves részét képezte, és a Német Lovagrend hűbérese maradt három évszázadon át, de a kúrok még a 14. században is lázadoztak a lovagrend uralma ellen.
A Kurzemei Hercegség
A livóniai háború (1558-1582) és a reformáció hatására a mai Lettországnak a Daugava nyugati partja és a Balti-tenger közötti területén létrejött a Kurzemei és Zemgalei Hercegség vagy röviden Kúrföldi Hercegség (lettül: Kurzemes un Zemgales hercogiste, röviden Kurzemes hercogiste). Gotthard Kettler, a Livóniai rend utolsó nagymestere lett a hercegség első uralkodója. Házasságra lépett Mecklenburgi Anna hercegnővel, és elfogadta a litván nagyherceg, később pedig a lengyel király hűbéri fennhatóságát.
Lengyelország a Svédországgal folytatott 1617-29-es kemény háborúja során elvesztette Livónia jó részét, és 1629-től csak a Kurzemei Hercegséget tudja megtartani. Az ország Jakab herceg (1640-82) uralkodása alatt élte fénykorát. Jakab baráti viszonyban áll az európai nagyhatalmakkal. A herceg 1651-ben Afrikában, a Gambia folyó torkolatánál megalapította Jacob Fort erődjét. A következő évben, 1652-ben pedig a Karib-térségben, Tobagón hozott létre gyarmatot.
Az 1655-ben kitört az északi háború a lengyelek és a svédek között. 1658-ban a Kurzemét elfoglaló svéd seregek Jakabot Jelgavánál elfogták. A háborút lezáró olivai béke alapján Jakab visszatérhetett, de a harcokban a hercegség meggyöngült és hanyatlásnak indult, jóllehet a hercegség visszakapta tobagói gyarmatát is. Jakab herceg nagy erőfeszítéseket tett a flotta megújítása és az ipar helyreállítása érdekében, de az ország nem érte el többé a korábbi virágzását.
1700-ban kitört a nagy északi háború, de Kurzeme házasság útján került orosz fennhatóság alá. 1711-ben Friedrich Wilhelm Kettler feleségül vette Anna Ivanovnát, aki később az Orosz Birodalom cárnője lett. Férjének gyors halálát követően Anna Ivanovna 1711-től 1730-ig volt Kurzeme hercegnője.
A 18. század folyamán a hercegség Lengyelország és Oroszország között zavaros éveket élt meg. Végül Lengyelország harmadik felosztásakor 1795-ben megszűnt a névleges függetlensége is, és az Orosz Birodalom része lett.
Orosz fennhatóság
Az orosz közigazgatás 1817-ben fölszabadította a lett jobbágyokat, akik jelentős földjuttatásokat kaptak a terület német nemességének birtokaiból, de a német nemeseknek megmaradtak nemesi kiváltságaik. A 19. században indult meg az oroszosítás, és ugyanakkor felélénkült a lett függetlenségi mozgalom is. 1918-tól Kurzeme Lettország része.
Kurzeme püspökei:
- Engelbert 1234–1238
- Heinrich von Lützeburg 1251–1263
- Edmund de Werd 1263–1299
- Burchardus 1300–1310
- I. Pál 1322–1329
- I. János 1329–1331
- II. János 1332–1353
- Ludolfus 1354–1359
- Jacobus 1360–1371
- Otto 1371–1398
- Rotger de Bruggenei 1399–1403
- Gotschalcus Schutte 1405–1424
- III. János 1425–1456
- Paulus Einwald (II. Pál) 1457–1473
- Martinus Lewitz 1473–1500
- Michael Sculteti 1500
- Heinrich Basedow 1501–1523
- Hermann Roneberg 1524–1540
- IV. János 1540–1560
- Magnus Herzog von Holstein 1560–1583
A livóniai (később kurzemei) hercegség uralkodói:
Források
- Britannica Hungarica
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, mikor élt? Magyar Könyvklub 2003.
- https://web.archive.org/web/20071008103358/http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=%2Flatvija&page=%2Fnemet.htm
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.