Ez a szócikk az 1923. évről szól. Az 1923-as számról szóló cikket lásd itt: 1923 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.^[1]
• január 5. – Josef Šoupal anarchista Prágában merényletet követ el a csehszlovák pénzügyminiszter, Alois Rašín ellen. (A miniszter 18-án hal bele sérüléseibe.)^[1]
• január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt.
• február 10. – A Belgrádi Apostoli Nunciatura – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szlovén-Horvát-Szerb Királysághoz csatolt – 62 csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánítja (Nagybecskerek székhellyel).
• február 17. – A Bukaresti Apostoli Nunciatura – a Román Királysághoz csatolt – 153 csanádi egyházmegyei plébániát (Temesvár székhellyel) apostoli kormányzósággá nyilvánítja.
• február 21. – A budapesti törvényszék vagyonvesztésre ítéli Károlyi Mihályt.^[2]
• március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót.
• március 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a köztársaság védelmét szolgáló rendelkezésekről.^[1]
• március 18. – Parlamenti választások a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a radikálisok győzelmével.^[3]
• március 28. – Glattfelder Gyula csanádi megyés püspököt a román hatóságok kitoloncolják, székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át.
• május 15. – Lengyelországban a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége és a Piast Párt aláírja a lanckoronai szerződést, mely a Sikorski-kormány bukásához vezet.^[4]
• május 18. – Prágában megkezdi rendszeres adását a csehszlovák rádió.^[1]
• május 28. – Lengyelországban megalakul a Wincenty Witos vezette új kormány.
• július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést.^[5]
• július 19. – Hazaárulás vádjával per kezdődik Stjepan Radić, Vlatko Maček és Juraj Krnjevic, a Horvát Parasztpárt képviselői ellen.^[3]
• augusztus 2. – Országos körútjának San Franciscó-i állomásán, teljes kimerültségben meghal Warren G. Harding amerikai elnök. Utódja alelnöke, Calvin Coolidge.^[6]
• augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban.
• augusztus 18. – A csehszlovák-lengyel határviták a Népszövetség Tanácsa elé kerülnek. (A Tanács 1924. március 24-én szentesíti a hágai nemzetközi bíróság által kidolgozott megoldást. A határvitát a két ország 1925. április 23-án, Edvard Beneš külügyminiszter varsói látogatásakor zárja le.)^[1]
• szeptember 1. – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva.
• szeptember 13. – Spanyolországban Miguel Primo de Rivera államcsínnyel magához ragadja a hatalmat és katonai diktatúrát vezet be. (XIII. Alfonz spanyol király azonnal elismeri a diktatúrát, a cortest pedig feloszlatják.)^[7]
• szeptember 19.–október 2. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja II. kongresszusa határoz arról, hogy egységfrontot alakít ki a demokratákkal egy munkás-paraszt kormány létrehozására. (Követelik a földek szétosztását a parasztságnak, a földesurak kártalanítása nélkül.)^[4]
• október 5. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja és az egységfront „21-es bizottsága” Felső-Sziléziában általános sztrájkot hirdet. (A łódzi textilmunkások és a varsói munkások követik a felhívást.)^[4]
• október 6. – Csehszlovákiában több mint 120 ezer bányász sztrájkol a bércsökkentés ellen.^[1]
• október 10. – Cao Kunt az általa lefizetett Kínai Nemzetgyűlés a Kínai Köztársaság elnökévé választja.
• október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg. (Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.)^[1]
• október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni.
• október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása.
• november 6. – Sztrájkok Krakkóban, ahol a sztrájkolók összetűznek a rendőrséggel. A kormány rendkívüli állapotot hirdet és a tüntetőkre lövet (18 halálos áldozat, főbb mint 200 sebesült).^[4]
• november 8–9. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben.^[8][9]
• november 15. – A csehszlovák parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez. (A Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.)^[1]
• november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában.
• november 26. – A kisantant államok jegyzőkönyvben kötelezik magukat, hogy egymás fegyverszállítmányait átengedik országaikon.^[1]
• november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.
• december 9. – Ismét Antonín Švehla vezetésével alakul meg a csehszlovák kormány.^[1]
• december 19. – Megbukik a Witos-kormány,^[10] és másodszor is Władysław Grabskit választják meg Lengyelország miniszterelnökévé.^[11] (Az új kormányfő a gazdasági helyzet javítására kidolgozza az ún. stabilizációs tervet. A Grabski-reformok legjelentősebb pontja az adóprés megszorítása, ezzel a vagyonos rétegeket ugyanúgy közvetett adóval terhelik, mint a dolgozókat. Megreformálják a közigazgatást, új pénzt (złoty) vezetnek be, s létrehozzák a Lengyel Bankot. Meggyorsul a külföldi tőke beáramlása.)^[12]
• december 18. – Aláírják a Magyar Királyság és a Török Köztársaság közötti barátsági egyezményt.^[13]

Határozatlan dátumú események

• az év elején – Gazdasági és pénzügyi válság Lengyelországban, ahol hiányzik az állami integráció az egymással hadakozó politikai és társadalmi pártokkal, csoportosulásokkal – főleg a Piłsudski-pártiak és a nemzeti demokraták – szemben.^[4]
• április – A csehszlovákiai ellenzéki magyar kisebbségi pártok, úgymint az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt közös beadványt juttat el a Népszövetséghez a csehszlovákiai magyarság politikai, kulturális és gazdasági sérelmeiről.^[1]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1923-ban

1923 a tudományban

• A magyar Posta Kísérleti Állomás személyzetéből alakult amatőr gárda elkezdi sugározni a rádióműsort. (A hivatalos adás 1925. december 1-jén indult.)

1923 a légi közlekedésben

1923 a vasúti közlekedésben

1923 a filmművészetben

• szeptember 3. – A Paramount Pictures által szerződtetett Ernts Lubitsch bemutatja első amerikai játékfilmjét, a Rositát, amit a közönség elutasítóan fogad.
• október 16. - Walt Disney és testvére Roy Oliver Disney megalapítják a The Walt Disney Company-t.
• december 29. – Vladimir K. Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az „ikonoszkópot”, egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira.
• Safety Last! (Felhőkarcoló szerelem), főszereplő Harold Lloyd.
• The Ten Commandments, főszereplő Theodore Roberts; rendező Cecil B. DeMille
• Why Worry?, főszereplő Harold Lloyd
• A Woman of Paris, főszereplő Edna Purviance; rendező Charles Chaplin
• Fejős Pál – Egri csillagok
• Kertész Dezső – Az elrabolt királyfi
• Balogh Béla – Fehér galambok fekete városban
• Balogh Béla – A lélek órása
• Deésí Alfréd – A két és fél jómadár

1923 az irodalomban

• október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat.
• Megjelenik a nemzeti-keresztény-újkonzervatív irodalmi lap, a Napkelet első száma.
• november – Megjelenik Károlyi Mihály memoárja Egy egész világ ellen címmel.^[2]

1923 a zenében

• február – Bartók: II. hegedű-zongora szonáta bemutató
• Táncszvit (Bartók) – bemutató
• Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, op. 13
• Arthur Honegger: Pacific 231

1923 a jogalkotásban

Bővebben: 1923 a jogalkotásban

• 1923. évi V. törvénycikk a tisztességtelen versenyről

1923 a sportban

• Az MTK nyeri az NB 1-et, ez a klub 10. bajnoki címe.

Születések

• január 7. – Pinkas Braun svájci színész és filmrendező († 2008)
• január 12. – Kakas János bányamérnök, bányaigazgató († 2017)
• január 21. – Pahiño spanyol labdarúgó († 2012)
• január 31. – Norman Mailer amerikai író († 2007)
• február 1. – Piero Lulli olasz színész († 1991)
• február 6. – Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző († 1981)
• február 6. – Póczy Klára régész, művészettörténész († 2008)
• február 12. – Franco Zeffirelli olasz filmrendező († 2019)
• február 13. – Chuck Yeager az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, híres berepülő pilóta († 2020)
• február 18. – Rátonyi Róbert színész († 1992)
• február 20. – Vay Ilus színésznő († 2008)
• március 1. – Kuczka Péter író, költő, szerkesztő († 1999)
• március 4. – Pogány Péter, irodalomtörténész, néprajztudós, ponyvakutató, folklorista, bencés szerzetes († 1993)
• március 20. – Aba Iván író, újságíró († 1982)
• március 21. – Nyers Rezső magyar közgazdász, politikus, az MSZP első elnöke († 2018)
• március 31. – Kameniczky József gépészmérnök, fegyvertervező († 1997)
• április 11. – Kállai Klára természetgyógyász, gasztronómiai szakíró († 1995)
• április 18. – Sidó Ferenc kilencszeres világbajnok asztaliteniszező († 1998)
• április 22. – Aaron Spelling amerikai producer († 2006)
• május 2. – Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista († 1972)
• május 3. – Bíró András író, költő, újságíró († 2016)
• május 25. – Bisztrai Mária romániai magyar színésznő († 2020)
• május 26. – Horst Tappert német színész (Derrick főfelügyelő) († 2008)
• május 27. – Henry Kissinger Nobel-békedíjas amerikai diplomata, politikus, író
• május 28. – Ligeti György Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006)
• május 30. – Jeney László olimpiai bajnok vízilabdázó († 2006)
• június 19. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető († 1983)
• július 1. – Pajor Kornél világbajnok gyorskorcsolyázó († 2016)
• július 2. – Melis György operaénekes († 2009)
• július 5. – Klaniczay Tibor irodalomtörténész († 1992)
• július 26. – Tóth István magyar fotóművész († 2016)
• július 28. – Örvös Lajos, író költő, műfordító († 2002)
• július 31. – Ahmet Ertegün az Atlantic Records török származású alapítója és ügyvezető igazgatója († 2006)
• augusztus 2. – Simón Peresz lengyelországi születésű izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke († 2016)
• augusztus 15. – Horváth Pál gépészmérnök, az Egyesült Izzó nyugalmazott vezérigazgató-helyettese († 2017)
• augusztus 16. – Dávid Katalin Széchenyi-díjas magyar művészettörténész
• augusztus 19. – Gera Zoltán Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2014)
• augusztus 22. – Földes Péter Mihály (Peter Foldes), festő animációs filmrendező († 1977)
• szeptember 1. – Szabadváry Ferenc tudománytörténész († 2006)
• szeptember 1. – Rocky Marciano nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok († 1969)
• szeptember 3. – Dénes György geográfus, helytörténész († 2015)
• szeptember 8. – Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár († 1989)
• szeptember 15. – Fejes Endre Kossuth-díjas magyar író († 2015)
• szeptember 26. – Oláh Andor természetgyógyász, orvos, szakíró († 1994)
• szeptember 28. – Kabos László Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004)
• október 3. – Morvay Judit magyar néprajzkutató († 2002)
• október 4. – Charlton Heston amerikai színész († 2008)
• október 21. – Eva Maria Bauer német színésznő, A klinika című sorozat Hildegard főnővére († 2006)
• október 23. – Nagy Béla magyar festőművész, tanár († 2009)
• október 25. – Somkuti Elemér magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2004)
• október 27.
  • Márk Gergely kertészmérnök, gyógynövény- és rózsanemesítő († 2012)
  • Roy Lichtenstein amerikai festő († 1997)
• október 28. – Kormos István költő, műfordító († 1977)
• október 30. – Pungor Ernő vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, OMFB elnök, miniszter (1990-94), a Britannica Hungarica világenciklopédia szerkesztő bizottságának társelnöke († 2007)
• november 1. – Varga Imre, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze († 2019)
• november 6. – Molnár Géza író, újságíró († 2011)
• november 18. – Alan Shepard az első amerikai űrhajós († 1998)
• november 20. – Nadine Gordimer Irodalmi Nobel-díjas dél-afrikai írónő († 2014)
• november 22. – Bodolay Géza magyar irodalomtörténész († 2002)
• december 3. – Maria Callas görög opera-énekesnő († 1977)
• december 27. – Hajdú Péter Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja († 2002)
• december 27. – Novakovszky László kosárlabdázó, az 1948-as londoni olimpiai játékokon a magyar válogatott kapitánya († 2008)
• december 29. – Pécsi Márton állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, az MTA tagja († 2003)

Halálozások

• január 3. – Jaroslav Hašek, cseh író (* 1883)
• január 9. – Katherine Mansfield új-zélandi születésű angol írónő (* 1888).
• február 1. – Ernst Troeltsch, német evangélikus teológus, vallásfilozófus és történetfilozófus (* 1865)
• február 10. – Wilhelm Conrad Röntgen, a róla elnevezett sugárzás felfedezője (* 1845)
• március 25. – Charles Immanuel Forsyth Major, svájci zoológus és paleontológus (* 1843)
• április 30. – Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró (* 1838)
• május 21. – Ferdinand Walsin-Esterhazy francia katonatiszt, áruló, kém (* 1847)
• június 20. – Pancho Villa, mexikói forradalmár (* 1878)
• június 21. – Arányi Dezső operaénekes (* 1867)
• augusztus 10. – Joaquín Sorolla(wd) spanyol festő (* 1863)
• augusztus 18. – Czillich Anna festőművész (* 1893)
• november 9. – Pecz Vilmos, nyelvész az MTA tagja (* 1854)
• november 9. – Max Erwin von Scheubner-Richter, német diplomata, politikus, a Müncheni sörpuccs egyik főszervezője (* 1884)
• november 21. – Radnai Béla, magyar szobrászművész (* 1873)
• december 5. – Dobó Sándor, színész, színigazgató (* 1855)
• december 16. – Kacsóh Pongrác, zeneszerző, zenepedagógus, tanár (* 1873)
• december 27. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos (* 1832)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Jegyzetek

Források

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1923 témájú médiaállományokat.