A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hajdú Péter | |
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
Született | Hajdú Péter 1923. december 27. Budapest |
Elhunyt | 2002. szeptember 19. (78 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | uralista nyelvész, egyetemi tanár, MTA-tag |
Tisztsége | igazgató (1974–, Nyelvtudományi Kutatóközpont) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (8/1-1-139)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdú Péter témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajdú Péter (Budapest, 1923. december 27. – Budapest, 2002. szeptember 19.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kutatási területe: uráli nyelvrendszerek, a finnugor-uráli nyelvészet általános kérdései, a nyelvhasonlítás (összehasonlító, tipológiai, areális) módszertani kérdései és konkrét nyelveken való vizsgálata; a szamojéd nyelvleírás és nyelvtörténet; a nyelvészet alkalmazása az uráli nyelvek és népek előtörténetének vizsgálatában.
Életpályája
Középiskolai tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte, majd 1941 és 1945 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója volt. 1945-ben szerzett magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet és védte meg bölcsészdoktori értekezését „A vogul nyelv szóvégi magánhangzói” tárgykörben.
1945-től 1951-ig az Országos Széchényi Könyvtár kutatójaként a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárában dolgozott, ezt követően visszaköltözött Budapestre, és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében a Finnugor Osztály munkatársa lett. 1952-ben kandidátusi, 1967-ben a nyelvtudományok doktora fokozatot érte el. Tevékeny része volt A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára munkálatainak elindításában.
1959-ben megalapította a szegedi József Attila Tudományegyetemen a Finnugor tanszéket, annak tanszékvezető egyetemi tanára volt 1974-ig. Ez a Finnugor Tanszék elsősorban a szamojéd nyelvészet és az uráli őstörténetkutatás műhelyeként vált ismertté Hajdú Péter vezetése alatt.[3] 1959. szeptember 16-án egyetemi tanári kinevezést kapott, a szegedi egyetemen a tanszékvezetés mellett 1961-től 1964-ig rektorhelyettesként tevékenykedett, 1972–1974-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja tisztre választották meg.
1961-ben három hónapot töltött Finnországban tanulmányúton, majd vendégprofesszorként működött a bécsi (1969–71), az ungvári (1972), a müncheni (1978–79), később az uppsalai (1985) egyetemen. Legaktívabb éveiben, az 1960-as évek elejétől az 1990-es évek elejéig számos tudományos tisztséget töltött be, s kapcsolódott számos szakmai társasághoz, mely abban a korban, a túlpolitizált tudományos közéletben szinte szükségszerű volt, ha valaki tartani akarta alapvető tudományos kutatási, s az azzal kapcsolatos kiadási és oktatási lehetőségeit.
1974-től 1982-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója volt. 1970-ben az MTA levelező, 1975-ben rendes tagjai sorába választották. A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály vezetőségi tagja volt 1981 és 1985 között, majd elnöke 1990-ig (ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett). Az MTA Általános Nyelvészeti Munkabizottságában, az Alkalmazott Nyelvészeti Bizottságban, az Uráli-finnugor Bizottságban dolgozott. 1970 és 1975 között az Uralisztikai Bizottságot vezette. Rövid ideig a Környezettudományi Elnökségi Bizottság és az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja volt. 1992 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagjaként bírált el kandidátusi és akadémiai doktori értekezéseket. 1982–1991-ig az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén egyetemi tanár, ebből 1986–1991 közt tanszékvezető egyetemi tanár. 1991–1995-ig az ELTE Finnugor Nyelvészeti MTA Kutatóhely vezetője, majd 1996-tól haláláig nyugdíjas kutatóprofesszor.
Munkássága
Elsősorban a szamojéd nyelvekkel, majd főként az uráli őstörténetkutatással foglalkozott. Domokos Péterrel társszerzője volt Uráli nyelvrokonaink (Budapest, 1978 és 1980) című monográfiának, mely 1982-ben olaszul, 1987-ben pedig németül is megjelent. 1968-as Chrestomathia Samoiedica című munkája máig a szamojéd nyelvészet alapműve. A szamojéd népek és nyelvek című, eredetileg 1949-ben készült könyvét The Samoyed Peoples and Languages címmel 1963-ban és 1968-ban angolul is kiadták. Teljes életműve körülbelül négyszáz önálló szaktanulmányt és tíz – szerzőként vagy szerkesztőként jegyzett – tanulmánykötetet jelent.
Művei (válogatás)
- Die Benennungen der Samojeden. Helsinki, 1950.
- A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest, 1953.
- Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 1962. (lengyelül 1971.)
- The Samoyed peoples and languages. Bloomington, 1963. (2. kiad. 1968.)
- Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 1966. (5. kiad. 1989.)
- Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1968.
- Finno-Ugrian languages and peoples. London, 1975.
- Samojedologische Schriften. Szeged, 1975.
- Uráli nyelvrokonaink. Társszerzővel. Budapest, 1978.
- Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 1981. (3. kiad. 1991.)
- Ural'skie jazyki i narodnosti. Moskva, 1987.
- Die uralischen Sprachen und Literaturen. Társszerzővel. Budapest - Hamburg, 1987.
- Introduzione alle lingue uraliche. Torino, 1992.
Szerkesztés
- Nyelvtudományi Közlemények, szerk. biz. tag (1955–1967); fel. szerk. (1967–1985); szerk. biz. tag (1985–1990); szerk. biz. elnöke (1990–1995)
- Néprajz és Nyelvtudomány, társszerk. (1960–1975)
- Bibliotheka Uralika szerk. (1972–2002)
- Studia-Uralo Altaica, társszerk. (1973–2002)
- Acta Linquistica, szerk, biz. tag (1990–2002)
MTMT publikációs lista
Publikációs listája az MTMT-ben
Társasági tagság
- Magyar Nyelvtudományi Társaság tag (1944–2002), választmányi tag (1968–2002)
- Nemzetközi M. Filológiai Társaság, tag (1944–), választmányi tag (1968–)
- Modern Filológiai Társaság, tag (1983–)
- Reguly Társaság, tag (1991–)
- Societas Uralo-Altaica (Göttingen), tag (1957–), tiszteletbeli tag (1987–)
- Société Finno-Ougrienne (Helsinki), külső tag (1954–), tiszteletbeli tag (1986–)
- Lapin Sivistyseura (Helsinki), tag (1967–)
- Kalevala-Seura (Helsinki), tag (1974–)
- Finnish Literary Society, tag (1973–)
- Finnish Academy of Sciences and Letters (Turku-Helsinki), tag (1976–)
- The Academy of Finland, (Helsinki), tag (1980–)
- Societas Porthania, (Turku), tag (1981–)
Kitüntetések
- Akadémiai Díj (1953)
- Munka érdemérem (1954)
- Az oktatásügy kiváló dolgozója (1961, 1974)
- Finn Köztársaság 50. jubileumán vert bronzérem (1967)
- Finn Oroszlán rend lovagkeresztje, I. fokozat (1969)
- Munka Érdemrend arany fokozat (1978, 1983)
- Kalevala 150. évfordulóján vert bronzérem (1985)
- Uppsalai Egyetem díszdoktora (1988)
- Széchenyi-díj (1994) – Nemzetközileg kiemelkedő finnugorisztikai munkásságáért, oktatói, tudományszervezői, tudományos népszerűsítő tevékenységéért, elismerésre méltó életművéért.
- Munkácsi Bernáth-díj (2001)
- Szegedi Tudományegyetem díszdoktora (2002)
Hagyatéka
„Hajdú Péter nyelvészeti szakkönyvtárát még életében, 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar nyelvészeti tanszékeire, pontosabban a Nyelvészeti Szakkönyvtárra hagyta. A hagyaték 2002 végén került a Pécsi Tudományegyetemre.”[4]
Emlékezete
- Halálát követően tiszteletére az MTA Nyelvtudományi Intézetében megalapították a Hajdú Péter vendégkutatói ösztöndíjat 2002-ben.[5]
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Mikola Tibor: Nyelvészet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921–1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 184-198. p.
- ↑ Hajdú Péter szakkönyvtára a Pécsi Tudományegyetemen. . (Hozzáférés: 2009. október 30.)
- ↑ Hajdú Péter vendégkutatói ösztöndíj
Források
- Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Hajdú Péter lásd 126-127. p.
- Szegedi egyetemi almanach : 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Hajdú Péter 72-73. p.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.