A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
.svg)
.svg)
Franciaország (franciául: La France), vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság (franciául: République française), egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik. Kontinentális területe a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Határait északkeleten Belgium, Luxemburg és Németország, keleten Svájc, Olaszország és Monaco, míg délen Andorra és Spanyolország jelenti, az Egyesült Királysággal északon a Csalagút révén van vasúti összeköttetése. Tengerentúli területei közé tartozik a Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana, valamint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán számos szigete. Franciaország közigazgatása összesen 18 régióra és 101 megyére oszlik. 643 801 négyzetkilométeres területével a világ 42. és Európa 3. legnagyobb országa. Államformája szerint egy unitárius félprezidenciális köztársaság, jelenlegi elnöke és államfője Emmanuel Macron. Az ország fővárosa egyben legnagyobb városa Párizs. További jelentősebb települései közé tartozik még Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Lille és Nizza is.
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.
A középkori francia állam egy erősen decentralizált feudális monarchia volt. II. Fülöp Ágost francia király volt az, aki megerősítette a királyi hatalom tekintélyét és a bouvines-i csatában aratott győzelmével bebiztosította a korábban szerzett területek, ezzel mintegy megduplázva az ország méretét. Uralkodásának végére állama Európa egyik legjelentősebb országává vált. A 14. században az uralkodó Valois-ház idején kitört az Angliával szembeni százéves háború, amely végül francia győzelemmel zárult. A reneszánszkorban a francia kultúra virágzott, majd létrejött a francia gyarmatbirodalom, ami a 20. századig állt fenn és népessége és kiterjedése után a történelem második legnagyobbjának számított.[4] A 16. század második felében a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között kirobbant vallásháború súlyosan meggyengítette az országot. A 17. századra XIV. Lajos abszolutista uralkodása újra Európa meghatározó kulturális, politikai és katonai erejévé tette Franciaországot. Azonban a 18. századra az igazságtalan adózási rendszer, a költséges háborúk, mint a hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború finanszírozása erősen eladósították az országot. Az 1789-es francia forradalom a monarchia és az ancien régime bukását eredményezte, kikiáltva az Első Köztársaságot valamint megfogalmazva az emberi és polgári jogok nyilatkozatát.
Franciaország az 5. legtöbb UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkező ország, egyben vezető idegenforgalmi célpont, 2018-ban több mint 89 millió külföldi látogatóval. Franciaország egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Az ország továbbá kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti. Globális nagyhatalomként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, valamint nukleáris fegyverekkel rendelkező ország. Egyik alapítója és vezető állama az Európai Uniónak, továbbá tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, valamint a G7, a NATO, az OECD, a WTO és a Frankofónia szerves részét képzi.
Történelem
A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.
A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom része lett; ennek legnagyobb uralkodója Nagy Károly császár volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, és a nyugati részből, a Nyugati Frank Királyságból alakult ki Franciaország. Nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.
Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok 987-ig uralták Franciaországot, a dinasztia ekkor kihalt, és Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingek, a Valois-ház és a Bourbon-ház, amelyek hosszú örökösödési háborúkkal és házassági szövetségekkel végül egyesítették az országot. A királyság a 17. századtól élte fénykorát, különösen XIV. Lajos („a Napkirály”) uralma alatt (1643–1715). Ekkor óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, lakosságának gyors növekedése pedig Európa legnépesebb országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.
1792-ben a nagy francia forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Napoléon Bonaparte tábornok ragadta magához a hatalmat: puccsal megdöntötte a köztársaságot, és első konzullá, majd 1804-ben I. Napóleon néven császárrá kiáltatta ki magát. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, legyőzte az ellene szervezett európai koalíciók hadseregeit, a meghódított országokból csatlós államokat kreált, és több helyen saját családjának tagjait ültette trónra. Oroszország elleni hadjárata azonban kudarccal végződött. A napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg, mégis ez az időszak volt a francia dicsőség és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös veresége után az országban restaurálták a Bourbon-királyságot. 1830-ban azonban egy újabb forradalom elűzte a Bourbon-uralkodót, és alkotmányos királyságot vezettek be, az Orléans-házból (a Bourbon-ház orléans-i ágából) választott uralkodóval.
1848-ban egy újabb forradalom eredményeként a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez rövid életű volt, mert Napoléon Bonaparte unokaöccse, Louis Napoléon tábornok puccsal megszerezte a főhatalmat, és 1852-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát (Második Császárság). Uralma alatt az ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés, erősödtek Franciaország európai pozíciói. III. Napóleon császár 1870-ben a Francia Császárságot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Még ebben az évben kitört a porosz–francia háború, amelyben a Franciaország súlyos vereséget szenvedett. A németek megszállták az országot, a császár megbukott. 1871-ben polgári radikális – szocialista forradalom kezdődött, és megalakult a Párizsi Kommün. Ennek leverése után jött létre a „harmadik köztársaság”.
Franciaország 1870 és 1914 között jelentős gyarmatbirodalmat épített ki Afrikában, Ázsiában és Óceániában, Dél- és Közép-Amerikában (francia imperializmus). A fegyverkező Német Birodalom ellensúlyozására létrejött a brit-francia szövetség (antant).
Angolszász szövetségeseinek segítségével Franciaország az első világháborúból, majd a náci német megszállás után a második világháborúból is győztesként került ki. Gyarmatbirodalma azonban az 1950-es években széthullott. A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett — ez utóbbi alapjait Charles de Gaulle dolgozta ki a köztársasági elnök jogkörének megnövelésével.
1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki. A polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, ám de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d’Estaing sokáig az ő nyomdokában jártak, majd 1981-től a szocialista François Mitterrand több szociális reformot hajtott végre. A fő társadalmi problémákat azonban nem sikerült megoldania, és bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac töltötte be. A 2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerű Nicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.
Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót. Ennek ellenére az ország lakosságának többsége a 2005. májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.
Földrajz
| Franciaország nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép) |
|---|
Franciaország európai területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is. Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli úgynevezett tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik. Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és Brazíliával. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.
A francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (például Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc.
A Vogézek déli részétől déli irányban, a Francia-középhegység keleti részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól keletre a Rhône és a Saône gyűjti össze az Alpok és a keleti országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik. Az északi terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aisne, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párizsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk déli peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység nyugati oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde. A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi-tengerbe szállítják vizüket. A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.
Éghajlat
Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.
A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10–30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát – míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.
A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori. (Öltözködés: A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így a pamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy – elsősorban a tengerparti strandokon – sapka, kalap viselése szükséges lehet.)
-
Bretagne régió
-
Burgundiai szőlőültetvény
-
A Riviéra
-
Élővilág
A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel. A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyvesek borítják. Az ország többi része, a magas hegységeket kivéve a nyugat-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.
Állatvilága jellegzetesen európai. Területén tengerparti, magashegységi és tipikus mediterrán fajok egyaránt élnek.
Nemzeti parkok
A nemzeti parkok hálózatához az európai Franciaországban 7 nemzeti park tartozik. Teljes területük 3710 km². Évente 7 millió látogatójuk van. A nemzeti parkokon kívül alacsonyabb szintű védett területek is vannak az országban.[5] A nemzeti parkok:
Természeti világörökség
Az UNESCO világörökség-listáján az alábbi francia tájak szerepelnek:
- Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán
- Pireneusok – Spanyolországgal közös
- Új-Kaledónia lagúnái
Államszervezet és közigazgatás
- Lásd még: Franciaország alkotmánya cikket
Közigazgatási beosztás
- Lásd még: Franciaország közigazgatási beosztása cikket
A régiókat hivatalosan a decentralizációs törvény (1982. március 2.) hozta létre, amely a régióknak jogi státuszt is adott. 1982 és 2015 között Franciaország kontinentális területe 22 régióra volt felosztva. 2011 előtt négy tengerentúli régió volt (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique és Réunion); 2011-ben Mayotte lett az ötödik. A francia parlament 2016. január 1-jei hatállyal 22-ről 13-ra csökkentette a kontinentális régiók számát. A legtöbb új régiónak ideiglenes nevet adott a korábbi régiók nevének összevonásával, például az Aquitánia, Poitou-Charentes és Limousin alkotta régiót ideiglenesen Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentesnek nevezték el. A Felső- és Alsó-Normandia egyesített régióját azonban egyszerűen „Normandia”" (Normandie) néven emlegetik. Az új regionális tanácsok 2016. július 1-jéig tettek javaslatot az állandó elnevezésekre. Az új régiókat meghatározó jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a Centre régió 2015 januárjától hivatalosan „Centre-Val de Loire”-ra változtassa nevét. Két régió, Auvergne-Rhône-Alpes és Bourgogne-Franche-Comté úgy döntött, hogy megtartja ideiglenes nevét.
| Magyar elnevezés | Francia elnevezés | Székhely | Zászló |
|---|---|---|---|
| Aquitania | Aquitaine | Bordeaux | 
|
| Alsó-Normandia | Basse-Normandie | Caen | 
|
| Auvergne | Auvergne | Clermont-Ferrand | 
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/FranciaországA lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Franciaország
Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 2019-ben bemutatott televíziós sorozatok Áder János Április 1. Április 10. Április 11. Április 12. Április 14. Április 15. Április 2. Április 21. Április 25. Április 28. Április 3. Április 9. Észak-atlanti Szerződés Szervezete Észak-Macedónia Észtország Észt Reformpárt Év Évszázad Évtized Örmény naptár Összeesküvés 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1981 1990-es évek 1999 20. század 2000-es évek 2010-es évek 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2019-es európai parlamenti választás 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon 2019-es litvániai elnökválasztás 2019-es madridi önkormányzati választás 2019-es olaszországi önkormányzati választás 2019-es szlovákiai elnökválasztás 2019-es ukrajnai elnökválasztás 2019 (szám) 2020 2020-as évek 2021 2022 2023 2024 2030-as évek 2040-es évek 2050-es évek 2060-as évek 21. század 22. század Abd el-Azíz Buteflíka Abu-Dzabi Ab urbe condita Akihito japán császár Algéria Algír Amerikai Egyesült Államok Arab-félsziget Ausztrália (ország) Ausztria Autokefália Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Az Európai Unió Tanácsának elnöksége A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat Bákó Baán László Bahái naptár Beni Ganc Benjámín Netanjáhú Berber naptár Bizánci naptár Bokros Lajos Brazília Brexit Brumadinhói gátszakadás Brunei Buddhista naptár Burmai naptár Christchurch Criminal: Egyesült Királyság Criminal: Franciaország Criminal: Németország Criminal: Spanyolország December 15. Demokratikus Koalíció (Magyarország) Donald Trump Donald Tusk Dzsucse-naptár Ecuador Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Etióp naptár Európai Unió Fájl:Az EuCET alapítása.jpg Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg Fájl:Disambig.svg Fájl:Flag of Spain.svg Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Február 1. Február 14. Február 16. Február 20. Február 23. Február 24. Február 25. Február 26. Február 3. Február 5. Fehér Ház Ferenc pápa Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Filly Fantázia Finnország Franciaország Görögország Gabon Gdańsk Gergely-naptár Gitanas Nausėda Golán-fennsík Hindu naptár Holocén naptár I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka Indiai nemzeti naptár Internet Movie Database Iráni naptár Irány – Szociáldemokrácia IX. Ráma thaiföldi király Izrael Jászvásári egyházmegye Június 7. Január 1. Január 10. Január 11. Január 13. Január 15. Január 19. Január 21. Január 25. Január 27. Január 5. Január 6. Január 7. Január 9. Japán naptár Jens Stoltenberg Jobbik Magyarországért Mozgalom Jorge Carlos Fonseca Jugoszlávia Juha Sipilä Julian Assange Julija Volodimirivna Timosenko Képviselőház (Egyesült Királyság) Kínai naptár Könnygáz Kövér László Kaja Kallas Kazahsztán Kereszténydemokrata Néppárt Kim Dzsongun Kongói Demokratikus Köztársaság Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) Kopt naptár Koreai-félsziget Koreai naptár Korhatár-besorolás#16 Korom Ferenc Lehet Más a Politika Liget Budapest Likud London Lvivi terület Május 1. Május 13. Május 14. Május 15. Május 18. Május 20. Május 22. Május 23. Május 24. Május 26.
Május 27. Május 4. Május 5. Március 12. Március 15. Március 16. Március 19. Március 20. Március 21. Március 24. Március 25. Március 27. Március 28. Március 29. Március 3. Március 30. Március 31. Március 4. Március 8. Második Löfven-kormány Magyarország Magyar Honvédség Magyar Igazság és Élet Pártja Magyar Kétfarkú Kutya Párt Magyar Munkáspárt Magyar Nemzeti Bank Magyar nyelv Magyar Szocialista Párt Malajzia Maroš Šefčovič Menedékjog Minas Gerais Mi Hazánk Mozgalom Modern Magyarország Mozgalom Moldova Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja Momentum Mozgalom Muszlim naptár Néppárt (Spanyolország) Nílus Naruhito japán császár Nemi erőszak Netflix Nicolás Maduro Nigéria Notre-Dame-székesegyház (Párizs) Nurszultan Abisuli Nazarbajev Omar el-Basír Orbán Viktor Oroszország Országgyűlés Párbeszéd Magyarországért Párizs Paweł Adamowicz Pedro Sánchez Pérez-Castejón Petro Olekszijovics Porosenko Pierre-Auguste Renoir Praia Q66756264 Románia Sablon:Televíziós műsor infobox Saría Sass Flóra Scott John Morrison Spanyolország Spanyol nyelv Spanyol Szocialista Munkáspárt Srí Lanka Stefan Löfven Svédország Szépművészeti Múzeum Szeptember 20. Szeptember 30. Sztevo Pendarovszki Túlóratörvény Thaiföld Thai szoláris naptár Theresa May Ukrán ortodox egyház Ukrajna Vasérc Venezuela Vikram korszak Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Vlagyivosztok Volodimir Boriszovics Hrojszman Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij VOX (politikai párt) WikiLeaks X. Ráma thaiföldi király Zöld-foki Köztársaság Zsidó naptár Zuzana Čaputová A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |
_33.jpg&veda=2090){kind=link}