Ez a szócikk a nemzetközi szervezetről szól. Hasonló címmel lásd még: G7 (egyértelműsítő lap).

G7
Egyesült Államok Joe Biden elnök  Egyesült Királyság Rishi Sunak miniszterelnök  Franciaország Emmanuel Macron elnök  Japán Kisida Fumio miniszterelnök  Kanada Justin Trudeau miniszterelnök  Németország Olaf Scholz kancellár  Olaszország Giorgia Meloni miniszterelnök  Európai Unió Charles Michel  Európai Unió Ursula von der Leyen
Sablon:G m v sz

A G7 – az angol Group of Seven (Hetek csoportja) rövidítése – az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportja vezetőinek informális fóruma. A csoport tevékenysége kiegészíti azt a szerepet, amelyet a G20-csoport tölt be.

A G7 nem tévesztendő össze a G8-cal, amely ezen országok és Oroszország kormányfőinek évenkénti találkozója.

Ismertetése

A G7-csoport pénzügyminiszterei rendszeresen (általában évente kétszer) találkoznak, hogy megvitassák a gazdaságpolitika kérdéseit. Az államok vezetői évente csúcstalálkozót tartanak, melyek meghatározó szerepet töltenek be a nemzetek közötti párbeszéd és a globális kihívásokra adott politikai válaszlépések alakításában.

A G7 döntései nem rendelkeznek jogi erővel, de mivel tagjai gazdasági nagyhatalmak, döntéseiknek tényleges hatásuk van. Az a politikai irány, amelyet a csoport tagjainak vezetői az egyes szakpolitikai területeken kijelölnek, sok nemzetközi szervezet és intézmény tevékenységét meghatározza.

Története

Története 1973-ra nyúlik vissza, de a „hetek” hivatalosan 1976-ban jött létre, amikor Kanada csatlakozott a „hatok” – (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok – csoportjához. A G7 pénzügyminiszterei 2008. április 11-én és október 10-én Washingtonban, 2009. február 14-én pedig Rómában gyűltek össze, hogy megvitassák a 2007–2010-es pénzügyi válságot. Találkozóik később rendszeressé váltak.

A G7-ben az Európai Unió (EU) is képviselteti magát. Az EU elődjének számító Európai Közösség képviselői először 1977-ben vettek részt a G7-ek csúcstalálkozóján. Mivel az Európai Unió nem szuverén tagállam, a soros elnökséget sem tölheti be, de 1981 óta a G7-csoport mindegyik munkaülésén részt vesz.

A 2020-as évek

A koronavírus-járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió sokkhatást váltott ki a világban, ami nagy mértékben súlyosbította a globális agrár- és élelmiszeripari rendszer előtt álló kihívásokat. Ezek tovább fokozzák a világ élelmezésbiztonságára nehezedő nyomást, melynek kiváltó okai között mindenekelőtt az éghajlatváltozást említik.

Ennek hatására a G7-ek és más nemzetközi fórumok ismét az globális élelmezésbiztonságot tették meg első helyre a nemzetközi közösség által elérendő célok sorában. Fél évtizedes távollét után a G7-csoport mezőgazdasági miniszterei ismét munkacsoportot alakítottak, hogy a mezőgazdaság kerüljön vissza a G7-ek állandó munkaterületei közé. Erre a 2022. évi német elnökség alatt, két külön miniszteri ülés formájában került sor.

Az évtized eddigi és a soron következő G7-elnökségei:

• 2020 – Egyesült Államok
• 2021 – Egyesült Királyság
• 2022 – Németország
• 2023 – Japán
• 2024 – Olaszország

Lásd még

• G8
• G20
• G33

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a G7 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A G7-csoport (agriculture.ec.europa.eu, hozzáférés: 2022-12-03)

A Wikimédia Commons tartalmaz G7 témájú médiaállományokat.