Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Francia Köztársaság
République française (franciául)
Franciaország zászlaja Franciaország címere
Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité Nemzeti himnusz: La Marseillaise
Fővárosa	Párizs
Koordináták: é. sz. 47°, k. h. 2°47, 247.000000°N 2.000000°E
Legnagyobb város	Párizs
Államforma	Félprezidenciális köztársaság
Vezetők
Elnök	Emmanuel Macron
Miniszterelnök	Élisabeth Borne
Törvényhozás	Francia parlament Szenátus Nemzetgyűlés
Hivatalos nyelv	francia
Királyság létrejötte	987. december 25.
Első Köztársaság	1792. szeptember 22.
Jelenlegi alkotmány	1958. október 4.
EU-csatlakozás	1957. március 25.
Tagság	Lista Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezete Frankofónia Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács G8 Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Európai Légiszállítási Parancsnokság G20 Észak-atlanti Szerződés Szervezete Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Európai Déli Obszervatórium Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet CERN atomhatalom Nyílt Kormányzati Együttműködés Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Szén- és Acélközösség Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nemzetek Szövetsége Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer SEATO Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Európai Gazdasági Közösség schengeni övezet vízummentességi program (USA) Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	67 749 632 fő (2021)[1]
Rangsorban	20.
Becsült	67 874 000 [2] fő (2022. jún.)
Rangsorban	20.
Népsűrűség	120 fő/km²[3]
Rangsorban	106.
Főbb etnikumok	franciák
GDP
Összes	2,707 milliárd USD (7.) PPP: 3,061 milliárd $
Egy főre jutó	41 761 $ (22.) PPP: 47 223 $
HDI (2018)	0,891 (26.) – magas
Gini-index (2018)	28,5
Földrajzi adatok
Terület	674 843 km²
Rangsorban	42.
Időzóna	közép-európai (UTC+1) közép-európai nyári (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	F
Hívószám	+33
Segélyhívó telefonszám	112 15 17 18 114
Internet TLD	.fr
Villamos hálózat	230 volt 400 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Type E
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Köztársaság témájú médiaállományokat.

Franciaország (franciául: La France), vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság (franciául: République française), egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik. Kontinentális területe a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Határait északkeleten Belgium, Luxemburg és Németország, keleten Svájc, Olaszország és Monaco, míg délen Andorra és Spanyolország jelenti, az Egyesült Királysággal északon a Csalagút révén van vasúti összeköttetése. Tengerentúli területei közé tartozik a Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana, valamint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán számos szigete. Franciaország közigazgatása összesen 18 régióra és 101 megyére oszlik. 643 801 négyzetkilométeres területével a világ 42. és Európa 3. legnagyobb országa. Államformája szerint egy unitárius félprezidenciális köztársaság, jelenlegi elnöke és államfője Emmanuel Macron. Az ország fővárosa egyben legnagyobb városa Párizs. További jelentősebb települései közé tartozik még Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Lille és Nizza is.

Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.

A középkori francia állam egy erősen decentralizált feudális monarchia volt. II. Fülöp Ágost francia király volt az, aki megerősítette a királyi hatalom tekintélyét és a bouvines-i csatában aratott győzelmével bebiztosította a korábban szerzett területek, ezzel mintegy megduplázva az ország méretét. Uralkodásának végére állama Európa egyik legjelentősebb országává vált. A 14. században az uralkodó Valois-ház idején kitört az Angliával szembeni százéves háború, amely végül francia győzelemmel zárult. A reneszánszkorban a francia kultúra virágzott, majd létrejött a francia gyarmatbirodalom, ami a 20. századig állt fenn és népessége és kiterjedése után a történelem második legnagyobbjának számított.^[4] A 16. század második felében a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között kirobbant vallásháború súlyosan meggyengítette az országot. A 17. századra XIV. Lajos abszolutista uralkodása újra Európa meghatározó kulturális, politikai és katonai erejévé tette Franciaországot. Azonban a 18. századra az igazságtalan adózási rendszer, a költséges háborúk, mint a hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború finanszírozása erősen eladósították az országot. Az 1789-es francia forradalom a monarchia és az ancien régime bukását eredményezte, kikiáltva az Első Köztársaságot valamint megfogalmazva az emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

Franciaország az 5. legtöbb UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkező ország, egyben vezető idegenforgalmi célpont, 2018-ban több mint 89 millió külföldi látogatóval. Franciaország egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Az ország továbbá kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti. Globális nagyhatalomként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, valamint nukleáris fegyverekkel rendelkező ország. Egyik alapítója és vezető állama az Európai Uniónak, továbbá tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, valamint a G7, a NATO, az OECD, a WTO és a Frankofónia szerves részét képzi.

Történelem

Bővebben: Franciaország történelme

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.

A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom része lett; ennek legnagyobb uralkodója Nagy Károly császár volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, és a nyugati részből, a Nyugati Frank Királyságból alakult ki Franciaország. Nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok 987-ig uralták Franciaországot, a dinasztia ekkor kihalt, és Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingek, a Valois-ház és a Bourbon-ház, amelyek hosszú örökösödési háborúkkal és házassági szövetségekkel végül egyesítették az országot. A királyság a 17. századtól élte fénykorát, különösen XIV. Lajos („a Napkirály”) uralma alatt (1643–1715). Ekkor óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, lakosságának gyors növekedése pedig Európa legnépesebb országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.

1792-ben a nagy francia forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Napoléon Bonaparte tábornok ragadta magához a hatalmat: puccsal megdöntötte a köztársaságot, és első konzullá, majd 1804-ben I. Napóleon néven császárrá kiáltatta ki magát. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, legyőzte az ellene szervezett európai koalíciók hadseregeit, a meghódított országokból csatlós államokat kreált, és több helyen saját családjának tagjait ültette trónra. Oroszország elleni hadjárata azonban kudarccal végződött. A napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg, mégis ez az időszak volt a francia dicsőség és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös veresége után az országban restaurálták a Bourbon-királyságot. 1830-ban azonban egy újabb forradalom elűzte a Bourbon-uralkodót, és alkotmányos királyságot vezettek be, az Orléans-házból (a Bourbon-ház orléans-i ágából) választott uralkodóval.

1848-ban egy újabb forradalom eredményeként a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez rövid életű volt, mert Napoléon Bonaparte unokaöccse, Louis Napoléon tábornok puccsal megszerezte a főhatalmat, és 1852-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát (Második Császárság). Uralma alatt az ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés, erősödtek Franciaország európai pozíciói. III. Napóleon császár 1870-ben a Francia Császárságot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Még ebben az évben kitört a porosz–francia háború, amelyben a Franciaország súlyos vereséget szenvedett. A németek megszállták az országot, a császár megbukott. 1871-ben polgári radikális – szocialista forradalom kezdődött, és megalakult a Párizsi Kommün. Ennek leverése után jött létre a „harmadik köztársaság”.

Franciaország 1870 és 1914 között jelentős gyarmatbirodalmat épített ki Afrikában, Ázsiában és Óceániában, Dél- és Közép-Amerikában (francia imperializmus). A fegyverkező Német Birodalom ellensúlyozására létrejött a brit-francia szövetség (antant).

Angolszász szövetségeseinek segítségével Franciaország az első világháborúból, majd a náci német megszállás után a második világháborúból is győztesként került ki. Gyarmatbirodalma azonban az 1950-es években széthullott. A háború után az úgynevezett „negyedik köztársaság”, majd 1958-tól máig az „ötödik köztársaság” következett — ez utóbbi alapjait Charles de Gaulle dolgozta ki a köztársasági elnök jogkörének megnövelésével.

1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki. A polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, ám de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d’Estaing sokáig az ő nyomdokában jártak, majd 1981-től a szocialista François Mitterrand több szociális reformot hajtott végre. A fő társadalmi problémákat azonban nem sikerült megoldania, és bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac töltötte be. A 2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerű Nicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.

Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót. Ennek ellenére az ország lakosságának többsége a 2005. májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.

Földrajz

Bővebben: Franciaország földrajza

Franciaország nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép)
Párizs Marseille Nantes Bordeaux Lyon Toulouse Nizza Strasbourg Montpellier Lille Pireneusok A l p o k F r a n c i a - középhegység B r e t a g n e N o r m a n d i a R h o n e C h a m p a g n e K o r z i k a Tours Orléans Rennes Dijon Reims Nancy

Franciaország európai területe (France métropolitaine) Nyugat-Európában a Földközi-tengertől egészen az Északi-tengerig, a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Szárazföldi szomszédai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Az Egyesült Királyságtól a La Manche-csatorna választja el. A központi területhez számítják Korzika szigetét is. Az ország gyarmatosító múltja örökségeként Európától távoli úgynevezett tengeren túli megyékkel és adminisztratív módon függő területekkel rendelkezik. Dél-Amerikában Francia Guyana szomszédos Suriname-mal és Brazíliával. Franciaországhoz tartozó kis szigetek mindhárom óceánban találhatók.

A francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (például Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4808 m-es Mont Blanc.

A Vogézek déli részétől déli irányban, a Francia-középhegység keleti részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól keletre a Rhône és a Saône gyűjti össze az Alpok és a keleti országrész vizeit és szállítja a Földközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már az Atlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik. Az északi terület legjelentősebb folyója a Szajna. Az Oise, az Aisne, a Marne és a Yonne vizeit összegyűjtve a Párizsi-medencén átfolyva a La Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredő Loire a Bretagne-tönk déli peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, a Garonne a Pireneusokból és a Francia-középhegység nyugati oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, a Dordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde. A Lorraine-i fennsíkon és az Ardennekben eredő folyók az Északi-tengerbe szállítják vizüket. A Maas, a Moselle és az Ill a Rajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlett csatornahálózat köti össze.

Éghajlat

Bővebben: Franciaország éghajlata

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10–30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát – míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. A tenger vize a földközi-tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.

A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori. (Öltözködés: A Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így a pamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy – elsősorban a tengerparti strandokon – sapka, kalap viselése szükséges lehet.)

Élővilág

A földközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöld tölgyesek, píneák, ciprusok és olajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. A magyaltölgy mindenütt elterjedt, a paratölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők, macchiák és garigue-ok váltották fel. A Vizcayai-öböl mentén a homokdűnéket helyenként tengerparti fenyvesek borítják. Az ország többi része, a magas hegységeket kivéve a nyugat-európai kevert tölgy- és bükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez a Vogézek lejtőin szelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztő talajokon lápi és mocsári növénytársulások jöttek létre.

Állatvilága jellegzetesen európai. Területén tengerparti, magashegységi és tipikus mediterrán fajok egyaránt élnek.

Lásd még: Kategória:Franciaország élővilága

Nemzeti parkok

A nemzeti parkok hálózatához az európai Franciaországban 7 nemzeti park tartozik. Teljes területük 3710 km². Évente 7 millió látogatójuk van. A nemzeti parkokon kívül alacsonyabb szintű védett területek is vannak az országban.^[5] A nemzeti parkok:

Bővebben: Franciaország nemzeti parkjai

Természeti világörökség

Az UNESCO világörökség-listáján az alábbi francia tájak szerepelnek:

• Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán
• Pireneusok – Spanyolországgal közös
• Új-Kaledónia lagúnái

Államszervezet és közigazgatás

Lásd még: Franciaország alkotmánya cikket

Közigazgatási beosztás

Lásd még: Franciaország közigazgatási beosztása cikket

A régiókat hivatalosan a decentralizációs törvény (1982. március 2.) hozta létre, amely a régióknak jogi státuszt is adott. 1982 és 2015 között Franciaország kontinentális területe 22 régióra volt felosztva. 2011 előtt négy tengerentúli régió volt (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique és Réunion); 2011-ben Mayotte lett az ötödik. A francia parlament 2016. január 1-jei hatállyal 22-ről 13-ra csökkentette a kontinentális régiók számát. A legtöbb új régiónak ideiglenes nevet adott a korábbi régiók nevének összevonásával, például az Aquitánia, Poitou-Charentes és Limousin alkotta régiót ideiglenesen Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentesnek nevezték el. A Felső- és Alsó-Normandia egyesített régióját azonban egyszerűen „Normandia”" (Normandie) néven emlegetik. Az új regionális tanácsok 2016. július 1-jéig tettek javaslatot az állandó elnevezésekre. Az új régiókat meghatározó jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a Centre régió 2015 januárjától hivatalosan „Centre-Val de Loire”-ra változtassa nevét. Két régió, Auvergne-Rhône-Alpes és Bourgogne-Franche-Comté úgy döntött, hogy megtartja ideiglenes nevét.

Magyar elnevezés	Francia elnevezés	Székhely	Zászló
Aquitania	Aquitaine	Bordeaux
Alsó-Normandia	Basse-Normandie	Caen
Auvergne	Auvergne	Clermont-Ferrand	Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Franciaország A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Franciaország Navigáció: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok > 2004-ben befejezett belga televíziós sorozatok > Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu čítajte viac na tomto odkaze: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok Kapcsolódó kifejezések: Állam Államforma Államok vezetőinek listája 2005-ben Április 19. Április 2. Április 25. Április 8. Április 9. Ça Ira Érettségi vizsga Észak-atlanti Szerződés Szervezete Északi flórabirodalom Év Évszázad Évtized Így jártam anyátokkal Ókor Örmény naptár …Something to Be .ua 1. század 10. század 1019 1054 1125 1238 1240 1326 1346 1386 14. század 1475 15. század 16. század 1648 1654 1667 1707 1709 1935 1939 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 1991 1998 20. század 2000 2000-es évek 2001 2002 2003 2004 2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) 2005 2005-ös franciaországi zavargások 2005 új világörökségi helyszínei 2005 (szám) 2005 a filmművészetben 2005 a jogalkotásban 2005 a légi közlekedésben 2005 a sportban 2005 a tudományban 2005 videójátékai 2006 2007 2008 2009 2010 2010-es évek 2012. évi nyári olimpiai játékok 2020 2020-as évek 2022 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen 2030-as évek 2040-es évek 2050-es évek 21. század 22. század 236 375 5. század 50 Cent 7. század 860 893 9. század 943 965 Aaliyah Ab urbe condita AES-Tisza II erőmű AIDS ALEE Alekszej orosz cár Alföld Alicia Keys Amarantine Amerikai dollár Amerikai Egyesült Államok Amerikai fater Ammán Angela Merkel Angol nyelv Arany Horda Asztrahányi Kánság Augusztus 24. Augusztus 27. Augusztus 29. Augusztus 5. Augusztus 7. Ausztrália (ország) Avatár – Aang legendája Azovi-tenger Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) A fizika világéve A Kárpátok ősbükkösei A Nagy Könyv A Szovjetunió felbomlása Bácskai János (színművész) Bókai Mária Bűnügyi film Bahái naptár Baráth István Batu kán BBC Beautiful Intentions Belgium Berber naptár Bergyanszk Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Besenyők Bioszféra-rezervátum Bizánci Birodalom Bizánci naptár Bodrogi Attila Bogdán Gergő Bohdan Hmelnickij Bonnie Tyler Bon Jovi Boomerang (Közép- és Kelet-Európa) Boszporoszi Királyság Botár Endre Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő Brandy Norwood Bruttó hazai termék Budapest Budapesti memorandum Budapest Parádé Buddhista naptár Burmai naptár Call of Duty 2 Calma apparente CGI (film) Chemistry Confessions on a Dance Floor Császár András Csernobil Csernyihiv Csernyivci Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja Csornomorszk Debreceni VSC (labdarúgás) December 10. December 15. December 16. December 3. December 31. December 6. December 8. December 9. Denisz Anatolijovics Smihal Depeche Mode Dimmu Borgir Dnyeper Dnyeszter Dnyeszter Menti Köztársaság Dnyipro Dominancia Doneck Donyec Donyec-medence Donyeci-hátság Dream Theater Duna (televízióadó) Duna Televízió Dzsucse-naptár Egészségügyi Világszervezet Egyesült Nemzetek Szervezete Egyetemes Postaegyesület Egyezményes koordinált világidő Elnök El sexto sentido Emánuel belga herceg Emberi fejlettségi index Enya Eris (törpebolygó) Eros Ramazzotti Etióp naptár Európa Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Unió Európa országai Európa Tanács Eurocontrol Fájl:000 Ukraina harta.PNG Fájl:Bohdan Chmiel Nicky (BM 1869,0612.130).jpg Fájl:Disambig.svg Fájl:Europe-Ukraine (disputed territory).svg Fájl:Flag of Canada.svg Fájl:Flag of France.svg Fájl:Flag of Germany.svg Fájl:Flag of Ukraine.svg Fájl:Kamianets-Podilskyi Castle walls2.JPG Fájl:Karpaty, pohled při stoupání na Hoverlu.jpg Fájl:Lebedev baptism.jpg Fájl:Lesser Coat of Arms of Ukraine.svg Fájl:Ltspkr.png Fájl:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg Fájl:Searchtool right.svg Fájl:Tropical Storm Katrina on August 24 2005.jpg Fájl:Ukraine topo en.jpg Fájl:Wiki letter w.svg Félix Bossuet Földközi-tenger Földrajzi koordináta-rendszer Független Államok Közössége Főváros Február 16. Február 23. Február 24. Fehéroroszország Fekete-tenger Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Feodoszija Fernando Alonso Fijación Oral Vol. 1 Formula–1 Franciaország Francia nyelv Frigyes dán királyi herceg Gáspár Győző Gázai övezet Gótok Görög gyarmatosítás Görbicz Anita Garbage Genovai Köztársaság George W. Bush Gergely-naptár Germánok Girls Aloud GUAM Halálozások 2005-ben Halics Harkiv (település) Harry Potter és a Félvér Herceg Have a Nice Day Hindu naptár Hivatalos nyelv Hollandok Holocén Holocén naptár Hoverla Hunok Iónok I. e. 7. század I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem Időzóna II. János Pál pápa III. Alexandrosz makedón király Imre István (színművész) Indiai nemzeti naptár Internet Movie Database Interpol Irán Iráni naptár Irak ISO 4217 Ivan Gašparovič Izmajil Izrael Jóban Rosszban Július 1. Július 10. Július 2. Július 21. Július 27. Július 6. Július 7. Június 1. Június 5. Jagelló-ház Jalta Január 14. Január 17. Január 20. Január 23. Japán naptár Jay Chou Jennifer Lopez Joó Gábor Jobb és bal oldali közlekedés Jog és Igazságosság Jordánia Julija Volodimirivna Timosenko Jurij Ivanovics Jehanurov Károly walesi herceg Kárpáti Nemzeti Park Kárpátok Kínai naptár Köztársaság Köztársasági elnök Kabul Kali-juga Kamilla cornwalli hercegné Kamjanec-Pogyilszkij Kanada Kanye West Kapácsy Miklós Kassai Ilona Katie Melua Katrina hurrikán (2005) Kazár Birodalom Kazanyi Kánság Kelet-Európa Kelet-európai-síkvidék Kelet-európai idő Kelet-ukrajnai háború Kercs Kereskedelmi Világszervezet Keresztély dán herceg Kereszténység Kherszonészosz (krími polisz) Kijev Kijevi Rusz Kiskunfélegyháza Kistarcsa Kontinentális éghajlat Kopt naptár Koreai naptár Korhatár-besorolás#6 Korhatár-besorolás#KN Korrupció Kozákok Krím Krími-hegység Krími Tatár Kánság Krivij Rih Kropivnickij Ladoga-tó Late Registration Legfelső szintű tartomány Lengyelország Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572) Libra (Toni Braxton-album) Litvánia Live 8 Lodoméria London Lost – Eltűntek Lublini háromszög Luck Luhanszk Luxemburg Lviv Május 12. Május 29. Május 31. Március 14. Március 18. Március 21. Március 26. Március 27. Március 28. Március 6. Mária dán királyi hercegnő Mély Torok (fedőnév) Müpa M2 (televízióadó) M5-ös autópálya (Magyarország) Madonna (énekesnő) Magyarok Magyarország Malév Manila Mariah Carey Mariupol Megasztár Melanie Chisholm Melihate Ajeti Mersenne-prímek Meteorológiai Világszervezet Michael Schumacher Mighty ReArranger Mikolajiv Minnesota Moldova Molnár Ilona Mongol Birodalom Monkey Business Mortimer-ügy Moszkva Moszkvai Nagyfejedelemség Music of the Sun Muszlim naptár Németország Német nyelv Népsűrűség Növénytársulás Nagyanyó nyomoz (egyértelműsítő lap) Nagyanyó nyomoz (film) Nagyanyó nyomoz (televíziós sorozat) Nemzeti himnusz Nemzeti mottók listája Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Nemzetközi fonetikai ábécé Nemzetközi gépkocsijelek listája Nemzetközi Olimpiai Bizottság Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Távközlési Egyesület Neogén New Orleans (település) Nightwish Nine Inch Nails November's Chopin November 13. November 22. November 9. Novgorodi Köztársaság NOX (együttes) Nukleáris fegyver Nyugati gótok Octavarium Odessza Október 10. Október 15. Október 19. Október 27. Október 31. Október 4. Október 8. Október 9. Oneworld Oral Fixation Vol. 2 Oroszország Orosz nyelv Országhívószámok listája Országok GDP szerinti listája (nominális) Országok népesség szerinti listája Országok terület szerinti listája Oszmán Birodalom Párizs Pakisztán Paleogén Panic at the Disco Pantikapaion Paul Rodgers Pecserszka lavra Perszonálunió Pestis Piece by Piece Playing the Angel Pleisztocén Podóliai-hátság Pogány Judit Polgári Platform (Lengyelország) Poltavai csata Pontosz PORT.hu Pozsony Queen Quimby Római Birodalom Római katolikus Rammstein Rebirth (Jennifer Lopez-album) Refúgium Rejtély Reliktum élőlény Return of the Champions Richter-skála Rihanna Robert Plant Rob Thomas Roger Waters Románia Rosenrot Sólyom László (jogász) Sablon:Nagyanyó nyomoz Sablonvita:Nagyanyó nyomoz Sarkel Schrei Scooter Shakira Spanyolország Spanyol nyelv Super RTL Sverre Magnus norvég herceg Symfollies System of a Down Szökőmásodperc Szövetségi Nyomozó Iroda Született feleségek Szaddám Huszein Szeged Szeptember 12. Szeptember 13. Szeptember 25. Szeptember 30. Szeptember 8. Szerbia Szerbia és Montenegró Szevasztopol Szimferopol Szitás Barbara Szkíták Szláv népek Szlovákia Szokol Péter Szovjetunió Sztyepp Szubtrópusi Szubtrópusok Szumátra Szuverenitás Szuzdal T.A.T.u Tanita Tikaram Teherán Természetvédelmi területek Ukrajna területén TF1 Thai szoláris naptár Thalía (énekesnő) The Best of Brandy The Black Eyed Peas The Emancipation of Mimi The Massacre The Rolling Stones The Veronicas Tiszaújváros Tokio Hotel Toni Braxton Trópusi Trópusi ciklon Tundra Turbonegro Ukrán hrivnya Ukrán nyelv Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus) Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Ukrajna Ukrajna címere Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz Ukrajna földrajza Ukrajna himnusza Ukrajna történelme Ukrajna világörökségi helyszínei Ukrajna zászlaja Ultimate Aaliyah UNESCO Ungvár Választások 2005-ben V. Harald norvég király Varégok Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Velikij Novgorod VI. Fülöp spanyol király Vikram korszak Viktor Andrijovics Juscsenko Világörökség Villamos hálózat Vilmos Sándor holland király Vlagyimir Volhíniai-hátság Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij Watergate-botrány Westlife Wikimédia Alapítvány Wikimédia Commons Wings (album) With Teeth XII. Károly svéd király XVI. Benedek pápa Zaporizzsja Zaporizzsjai kozákok Zsidó naptár Zsidó vallás Zsitomir Zsurzs Kati A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Electronica.hu © 2024. All rights reserved.