A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.
A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mind népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.
A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.
A rendezés előtti megyebeosztás
1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától megszűnt.
A megyerendezés jogszabályi keretei
Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.
- 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról
Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.
- 1949. évi XXVI. törvény
A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest.
- 4.343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelet
Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának meghatározására.
- 5.201/4/II–1/1950. (I.29.) B.M. számú rendelet
- 5.201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendelet
A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei, illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.
- 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról
E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti rendjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.
Megyeszékhelyek a rendezés előtt és után
A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét, 5 város pedig ekkor szerezte azt meg.
1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három. 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.
Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.
Az új megyék neve és székhelye
Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.
Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.
Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.
Megye | Székhely | Hatálybalépés |
---|---|---|
Baranya megye | Pécs | 1950. február 1. |
Bács-Kiskun megye | Kecskemét | 1950. február 1. |
Békés megye | Békéscsaba | 1950. március 16. |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Miskolc | 1950. március 16. |
Csongrád megye | Hódmezővásárhely | 1950. március 16. |
Fejér megye | Székesfehérvár | 1950. február 1. |
Győr-Sopron megye | Győr | 1950. március 16. |
Hajdú-Bihar megye | Debrecen | 1950. március 16. |
Heves megye | Eger | 1950. február 1. |
Komárom megye | Tatabánya | 1950. március 16. |
Nógrád megye | Salgótarján | 1950. február 1. |
Pest megye | Budapest | 1950. február 1. |
Somogy megye | Kaposvár | 1950. február 1. |
Szabolcs-Szatmár megye | Nyíregyháza | 1950. március 16. |
Szolnok megye | Szolnok | 1950. február 1. |
Tolna megye | Szekszárd | 1950. február 1. |
Vas megye | Szombathely | 1950. február 1. |
Veszprém megye | Veszprém | 1950. március 16. |
Zala megye | Zalaegerszeg | 1950. március 16. |
Az új megyék részletesen
Baranya megye
Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Baranya megye addigi területe,
- Somogy megyéből (e terület jele a térképen: 1)
- a Barcsi járásból Felsőszentmárton község,
- a Szigetvári járás
Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:
- Bács-Bodrog megye teljes területe,
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
- a Dunavecsei, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi járások teljes területe,
- az Alsódabasi járásból Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községek,
- Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városok.
A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.
Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Békés megye
Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
- Békés megye addigi területe, kivéve
- a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd községet,
- a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
- a Battonyai és a Mezőkovácsházi járások teljes területe,
- a Központi járásból Nagykopáncs község,
- Bihar megyéből a Cséffa-Nagyszalontai járás,
- Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg községek,
- a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút község.
Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Borsod-Gömör megye területe
- kivéve az 1950. február 1-jén Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községeket (e terület jele a térképen: 3),
- Abaúj megye teljes területe,
- Zemplén megye teljes területe,
- Szabolcs megyéből Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községek (e terület jele a térképen: 2).
Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Csongrád megye
Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
- Csongrád megye teljes addigi területe,
- a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
- a Központi járás, kivéve
- a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs községet
- a Torontáli járás teljes területe,
- Makó megyei város.
- a Központi járás, kivéve
Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Fejér megye
Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Fejér megye addigi területe, kivéve
- a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány községet,
- Veszprém megye Enyingi járásából Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községek,
- Somogy megyéből Szabadhidvég község.
Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Győr-Sopron megye
Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Győr-Moson megye teljes területe,
- Sopron megye területe, kivéve
- az 1950. február 1-jén a Csepregi járásból Vas megyéhez csatolt Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket (e terület jele a térképen: 2),
- Vas megyéből Kemenesszentpéter község (jele a térképen: 1).
Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Hajdú megye teljes területe,
- Bihar megye területe, kivéve
- a Békés megyéhez csatolt Cséffa-Nagyszalontai járást,
- Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községek.
A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.
Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Heves megye
Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Heves megye addigi területe, kivéve
- a Nógrád megyéhez csatolt Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községeket,
- a Szolnok megyéhez csatolt Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községeket,
- Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községek,
- Nógrád-Hont megyéből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községek,
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Boldog és Kerekharaszt községek.
A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.
Komárom megye
Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
- Komárom-Esztergom megye teljes területe,
- Veszprém megyéből Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községek (e terület jele a térképen: 2),
- Fejér megyéből Bakonysárkány község (jele a térképen: 1).
Nógrád megye
Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Nógrád-Hont megye addigi területe, kivéve
- a Pest megyéhez csatolt Szobi járást,
- a Heves megyéhez csatolt Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községeket,
- Heves megyéből Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községek.
A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.
Pest megye
Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
- az Abonyi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Központi, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei és Váci járások teljes területe,
- az Alsódabasi járás, kivéve
- a Bács-Kiskun megyéhez csatolt Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községeket,
- az Aszódi járás, kivéve
- a Heves megyéhez csatolt Boldog és Kerekharaszt községeket,
- Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác megyei városok,
- Nógrád-Hont megyéből a Szobi járás teljes területe.
Somogy megye
Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Somogy megye addigi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Belezna, Nemespátró és Surd községeket (a térképen: 1),
- a Fejér megyéhez csatolt Szabadhidvég községet (a térképen: 2),
- a Barcsi járásból Baranya megyéhez csatolt Felsőszentmárton községet és Magyarlad, Németlad és Patosfa községek kivételével a Szigetvári járást (a térképen: 3),
- Veszprém megyéből Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községek (a térképen: 4),
- Tolna megyéből Bedegkér, Kánya és Tengőd községek (a térképen: 5).
Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Szabolcs-Szatmár megye
Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
- Szatmár-Bereg megye teljes területe,
- Szabolcs megye területe, kivéve
- a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községeket,
- a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községeket.
A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.
Szolnok megye
Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Jász-Nagykun-Szolnok megye addigi területe, kivéve
- a Békés megyéhez csatolt Dévaványa és Pusztaecseg községeket,
- Békés megyéből Öcsöd község,
- Heves megyéből Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községek.
Tolna megye
Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Tolna megye addigi területe, kivéve
- a Somogy megyéhez csatolt Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket.
Vas megye
Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
- Vas megye addigi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községeket,
- a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községeket,
- a Győr-Sopron megyéhez csatolt Kemenesszentpéter községet,
- Sopron megyéből Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községek.
Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Veszprém megye
Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
- Veszprém megye addigi területe, kivéve
- a Fejér megyéhez csatolt Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községeket,
- a Komárom megyéhez csatolt Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde és Súr községeket,
- a Somogy megyéhez csatolt Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községeket,
- Zala megyéből a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járások teljes területe,
- Vas megyéből Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községek.
Zala megye
Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
- Zala megye addigi területe, kivéve
- a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járásokat (e terület jele a térképen: 1 és 2),
- Somogy megyéből Belezna, Nemespátró és Surd községek (e terület jele a térképen: 3),
- Vas megyéből Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községek (e terület jele a térképen: 4).
A megyerendszer változásai a következő évtizedekbenszerkesztés
Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben a sokkal népesebb Szegedre került át Csongrád megye székhelye Hódmezővásárhelyről. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával (például Bakonycsernye 1956-ban Veszprémtől Fejér megyébe került), az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978. december 31-én.
1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.
1990-ben négy megyeátnevezés történt: Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopronra, Szolnoké Jász-Nagykun-Szolnokra módosult, Komárom megyének Komárom-Esztergom, míg Szabolcs-Szatmárnak Szabolcs-Szatmár-Bereg lett az új neve. Emellett ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet, és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, 2006-ban még egy, végül 2022-ben további kettő. Napjainkban megyei jogú város az összes megyeszékhely (Budapest kivételével) és még hét nagyobb város. 2020-ban egy újabb megyeátnevezés történt: Csongrád megye június 4-től (a trianoni békeszerződés 100. évfordulója napjától) a Csongrád-Csanád nevet viseli.
1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe három hullámban: 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 1999-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől Szárligetet 1999-ben. 2013-ban pedig szintén Veszprém megyétől Somogy megyéhez csatolták Balatonvilágost.
Az Alaptörvény 11. módosításával 2023. első napjától ismét vármegyéknek nevezik a megyéket.1
Lásd mégszerkesztés
Forrásokszerkesztés
- Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973. pp. 529–534.
- A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. pp. 967–1015. (IV. Az államigazgatási területi egységek főbb területszervezési változásainak összefoglaló jegyzékei.)
- A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában
- A belügyminiszter 5.201/4/II–1/1950. (I. 29.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
- A belügyminiszter 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
- A minisztertanács 143/1950. (V. 18.) M. T. számú rendelete a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről
- A minisztertanács 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete a járások területének rendezéséről
- A minisztertanács 196/1950. (VII. 25.) M. T. számú rendelete a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről
További információkszerkesztés
- Pártállam és megyerendezés 1949–1950 Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Dokumentumok az önálló Zemplén megye megszüntetéséről
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április
Április 11.
Április 14.
Érmihályfalva
Észak-Alföld
Ókori Róma
1-es villamos (Debrecen)
1091
1218
1235
13. század
1361
1450
15. század
1507
1536
1552
16. század
1693
17. század
1715
1725
1823
1848–49-es forradalom és szabadságharc
1849
1857
1865
1884
19. század
1911
1944
1950-es megyerendezés
1954
1956-os forradalom
1975
1980
1990
1994
1999
2010
2011
2013
33-as főút (Magyarország)
35-ös főút (Magyarország)
354-es főút (Magyarország)
4-es főút (Magyarország)
47-es főút (Magyarország)
471-es főút (Magyarország)
48-as főút (Magyarország)
Aladdin (népmese)
Alföld
Alföld és Észak
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Andorai Péter
Anonymus
Augusztus
Augusztus 2.
Avarok
Az égig érő paszuly
Az 1956-os forradalom eseményei Debrecenben
A békakirály (mese)
A gólyakalifa (regény)
A kis hableány (mese)
A piac (film)
A szépség és a szörnyeteg (mese)
A szeleburdi család
Bácskai János (színművész)
Bánfalvy Ágnes
Búza
Babarczy László
Ballagás (film)
Baráth István
Bardóczy Attila
Berkes Bence
Berzsenyi Zoltán (színművész)
Besenczi Árpád
Bicskey Lukács
Bihar vármegye
Blaskó Balázs
Bodrogi Attila
Bohák György
Borbiczki Ferenc
Bordán Irén
Bor (ital)
Bozsó Péter
Brémai muzsikusok (mese)
Budapest
Budapesti Kamaraszínház
Buglya Sándor
Cattolica
Crespo Rodrigo
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csörsz árka
Cseke Péter (színművész)
Csipkerózsika (mese)
Csiszár Imre (rendező)
Csizmás kandúr (mese)
Csokonai Nemzeti Színház
Csuha Borbála
Csuha Lajos
Czető Roland
Dányi Krisztián
Dévai Balázs
Dóczi János (színművész)
Daróczy Zoltán
Debrecen
Debrecen–Füzesabony-vasútvonal
Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal
Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal
Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal
Debrecen–Tiszalök-vasútvonal
Debreceni Egyetem
Debreceni járás
Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Debreceni Református Kollégium
Debrecen (egyértelműsítő lap)
Debrecen címere
Debrecen polgármestereinek listája
December
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Dráma
Dunai Tamás
Duna (televízióadó)
Egyezményes koordinált világidő
Előd Álmos
Első világháború
Erdély
Fájl:Coa Hungary Town Debrecen.svg
Fájl:DebrecenAranybika.jpg
Fájl:Debrecen montage11.jpg
Fájl:Debrecen Piac utca old.jpg
Fájl:Debrecen testvérvárosai.JPG
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Film reel.svg
Fájl:Flag of Debrecen.svg
Fájl:Hajdu-Bihar location map.PNG
Fájl:Hungary location map.svg
Fájl:Megyeszékhely - Hajdú-Bihar megye - Debrecen.jpg
Fájl:O. Szabó István.JPG
Fájl:O. Szabó István 2.jpg
Fájl:Piac Street, DebrecenDowntown.jpg
Fájl:P Television.png
Fájl:Ref. Nagytemplom (5233. számú műemlék) 12.jpg
Fájl:Wiki letter w.svg
Földrajzi koordináta-rendszer
Fabó Györgyi
Fantasy
Farkasinszky Edit
Február
Fehér Ildikó
Fekete Gizi
Felvidék
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Forgács Gábor
Frici, a vállalkozó szellem
Gótok
Gali Ákos
Gali László
Gepidák
Grimm fivérek
Gruber Hugó
Győri Ilona
Gyerekrablás a Palánk utcában (film)
Gyimesi Pálma
Hófehérke
Hüvelyk Matyi
Habsburg–Lotaringiai-ház
Habsburg-család
Hajdú-Bihar megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdúböszörmény
Hajdúhát
Hajdú vármegye
Halász Aranka
Halász János (politikus)
Hamlet, dán királyfi
Hamupipőke (mese)
Harsányi Gábor (színművész)
Hermann Lilla
Hevessy József
Holle anyó
Holl Nándor
Holl Zsuzsa
Honfoglalás
Horkai János
Hortobágyi Nemzeti Park
Hunyadi-család
I. Károly magyar király
I. Lajos magyar király
I. Lipót magyar király
Időzóna
Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Nemzeti Kormány
II. András magyar király
II. Rákóczi Ferenc
Illés György (operatőr)
Illyés Gyula
Imre István (színművész)
Incze József
Internet Movie Database
Irányítószám
Izsóf Vilmos
Járás
Jászai Mari-díj
Józsa Imre (színművész)
Július
Június
Június 16.
Jancsi és Juliska
Január
Január 1.
Joó Gábor
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jyväskylä
Kálvinizmus
Kánya Kata
Kósa Lajos (politikus)
Körzethívószám
Közép-európai idő
Kőszegi Ákos
Kacsóh Pongrác
Kaland
Kapácsy Miklós
Karácsonyi Zoltán
Kassai Ilona
Katolicizmus
Kerekes József (színművész)
Kerekes Valéria
Kereszténydemokrata Néppárt
KiKA
Kipcsakok
Kisfalussy Bálint
Kisfalvi Krisztina
Kiss Erika (színművész)
Kiss Eszter (színművész)
Klaipėda
Kocsis Mariann
Koffler Gizella
Komédia
Korhatár-besorolás#KN
Koroknay Simon Eszter
Kossuth Lajos
Láng Balázs (színművész)
Ló
Lamboni Anna
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Lublin
Május
Málnai Zsuzsa
Március
Második világháború
Máthé Tibor (operatőr)
Méliusz Juhász Péter
Mózes Mihály
M35-ös autópálya (Magyarország)
Maday Gábor
Magyarok (film)
Magyarország
Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Magyarország megyéi
Magyarország régiói
Magyar Demokrata Fórum
Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége
Magyar Szocialista Párt
Magyar Szolidaritás Mozgalom
Major Tamás
Majsai-Nyilas Tünde
Malom
Markovics Tamás
Maros Gábor
Megyeháza (Debrecen)
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
Megyeszékhely
Melis Gábor
Mezőgazdaság
Mezőváros
Mezei Kitty
Mics Ildikó
Mihályi Győző
Minárovits Péter
Minimax
Mohácsi csata
Molnár Levente (színművész, 1981)
Momentum Mozgalom
Moser Károly
Moszkva
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
Némedi Mari
Németh Gábor (színművész)
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Nagyerdő
Nagyidai István
Nagysándor József
Nagyvárad
New Brunswick (New Jersey)
Norddeutscher Rundfunk
November
Nyírség
O. Szabó István
Október
Olasz Szabó Soma
Oroszok
Orosz Anna (színművész)
Orosz István (színművész)
Orosz István (történész)
Osztrák–Magyar Monarchia
Pálmai Szabolcs
Párbeszéd Magyarországért
Pátra
Péterffy András
Pósán László
Paderborn
Palóczy Frigyes
Papadimitriu Athina
Papp János (színművész, 1948)
Papp László (politikus)
Papucsek Vilmos
Partium
Pekár Adrienn
Pest (történelmi település)
Petőfi Irodalmi Múzeum
Piac utca
Piaristák
Pinokkió kalandjai (könyv)
Piroska és a farkas
Polgár (városlakó)
Polyák Zsuzsa
Portál:Filmművészet
PORT.hu
Pusztai Péter (színművész)
Pusztaszeri Kornél
Q79880
Rádió-vevőkészülék
Róma
Római katolikus egyház
Rajzfilm
Rapunzel (mese)
Reformáció
Református nagytemplom (Debrecen)
Rencz Antal
Risón Lecijón
Robert Townson
Rudas István (színművész)
Rupnik Károly
Saárossy Kinga
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1969-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1970-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1971-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1972-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1973-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1974-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1975-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1976-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1977-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1978-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1979-ben oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1980-ban oklevelet szerzett hallgatói
Sablon:Magyar település infobox
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sablonvita:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1976-ban oklevelet szerzett hallgatói
Schnell Ádám
Seder Gábor
Selmeczi Roland
Seszták Szabolcs
Setúbal
Simon Zsuzsa
Simsala Grimm
Sinkovits-Vitay András
Speciális:Könyvforrások/9630566354
Sumen
Széles Tamás
Szélyes Imre
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Szabó Máté (színművész)
Szabó Zselyke
Szabad Demokraták Szövetsége
Szabad királyi város
Szarmaták
Szarvasmarha
Szeleburdi vakáció
Szentpétervár
Szent Anna-székesegyház (Debrecen)
Szeptember
Szerelem második vérig
Sziktivkar
Szinetár Miklós
Szokol Péter
Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal
Szomszédok
Szurdi Miklós
Tóth Judit (színművész)
Török Bálint (hadvezér)
Török nyelvek
Törtei Tünde
Tűzmanócska
Tamási Áron
Tasó László
Tatárjárás
Televízió
Tengerszint feletti magasság
Testvérváros
Tiszántúl
TV2 Kids
Uri István
Vándor Éva
Váradi regestrum
Várday Zoltán
Vári Attila (színművész)
Városháza (Debrecen)
Végh Ferenc (színművész)
Végh Péter (színművész)
Vékás Péter
Vadász Bea
Vandálok
Varga Tamás (színművész, 1946)
Varga Zoltán (politikus)
Varsányi Anikó
Versényi László (színművész)
Wikimédia Commons
William Shakespeare
Zsigmond Tamara
Zsuzsi Erdei Vasút
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.