Várkonyi Zoltán (színművész) -

	Várkonyi Zoltán
Született	1912. május 13.; Budapest
Elhunyt	1979. április 10. (66 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fáykiss Dóra (h. 1935–1945); Szemere Vera (h. 1946–1979)
Gyermekei	Várkonyi Gábor
Szülei	Várkonyi Titusz; Grosz Julianna
Foglalkozása	filmrendező; forgatókönyvíró; filmszínész; színigazgató; színész; rendező; neveléstudós; színházi rendező;
Tisztsége	rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Iskolái	New York-i Filmakadémia; Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1931–1934, színész);
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953); Magyarország Érdemes Művésze díj (1955); Kossuth-díj (1956); Magyarország Kiváló Művésze díj (1962);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-59)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1934–1979
Híres szerepei	Möbius; Dürrenmatt: A fizikusok; Habsburg Ferdinánd; Egri csillagok; Haynau; A kőszívű ember fiai; Maszlaczky; Kárpáthy Zoltán; Nilov kormányzó; Vivát, Benyovszky!; Eladó az autóüzletben; Meseautó
	A Vígszínház igazgatója
	Hivatali idő; 1971 – 1979
Előd	Lenkei Lajos
Utód	Horvai István
	A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
	Hivatali idő; 1972 – 1979
Előd	Nádasdy Kálmán
Utód	Simó Jenő
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a színész, rendező, igazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Várkonyi Zoltán (egyértelműsítő lap).

Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.

Élete

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.

Családja

Zsidó szülőktől származott.^[7] Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró,^[8] édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő.^[9] Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.^[10] A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án.^[11] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,^[12] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat.^[13]

Tagságai

1934: Színművészeti Akadémia
1934– : Nemzeti Színház
1941–1944: Madách Színház
1945–1950: Művész Színház
1950– : Nemzeti Színház
1952–1960: Magyar Néphadsereg Színháza
1962– :Vígszínház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.^{[Mj. 1]}

Színházi szerepei

Szophoklész: Antigoné (Szolga)
Goldoni: A hazug (Zay)

* Két úr szolgája (Pincér)

Ibsen: Kísértetek (Osvald)

* Solness építőmester (Brovik Ragnar)

* A tenger asszonya (Lyngstrand)

* Peer Gynt (Husszein, A sovány)

* Rosmersholm (Rosmer János)

Schiller: Stuart Mária (Bellievre gróf)

* Tell Vilmos (Harras Rudolf)

Shakespeare: Macbeth (Hírnök)

* Antonius és Cleopátra (Szolga Pompejusnál)

* Lear király (Osvald)

* Ahogy tetszik (Oliver)

* A makrancos hölgy (Biondello)

* A vihar (Antonio)

* A velencei kalmár (Arragoni herceg)

* Sok hűhó semmiért (János herceg)

* Rómeó és Júlia (Péter)

* Szentivánéji álom (Ösztövér)

* Hamlet (Hamlet)

* III. Richárd (Lord Stanley)

* Vízkereszt, vagy amit akartok (A bolond)

* Othello (A velencei dózse)

* Minden jó, ha jó a vége (A francia király)

Madách: Az ember tragédiája (Athéni polgár, tiszt, I.tanuló)
Mikszáth–Siklóssy: Akli Miklós (Nopcsa báró)
Katona: Bánk bán (Sólom mester)
Kacsóh Pongrác: János vitéz (Egy tábornok)
Vörösmarty: Csongor és Tünde (Berreh)
Goethe: Faust (Wagner)
Molière:Az úrhatnám polgár (Vívómester)

* Kényeskedők (Mascarille)

* A képzelt beteg (Kólikácius Tamás)

Pirandello: IV. Henrik (IV. Henrik)
Shaw: Szent Johanna (Dauphin)
Agatha Christie: Tíz kicsi néger (Lombard kapitány)
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Raszkolnyikov)
Joseph Kesselring: Arzén és levendula (Mortimer Brewster)
Makszim Gorkij: Ellenségek (Nyikolaj Szkrobotov)
Gogol: A revizor (Hlesztakov)
Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
Németh László: Galilei (Sinceri)
Molnár: Az ördög (Az ördög)
Dürrenmatt: A fizikusok (Möbius)
Csehov: Ványa bácsi (Szerebrjakov)
Eörsi István: Széchenyi és az árnyak (Gróf Széchenyi István)
Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (Hektór)

Színházi rendezései

Shakespeare: Makrancos hölgy

* Rómeó és Júlia

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságban
Molière: A képzelt beteg
Nagy Ignác: Tisztújítás
George Bernard Shaw: Candida
Németh László: A két Bolyai
Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége

* Rómeó és Júlia

Gogol: A revizor
Arthur Miller: A salemi boszorkányok
Molnár Ferenc: A testőr
Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból
Neil Simon: Furcsa pár
Henrik Ibsen: Solness építőmester
Szakonyi Károly: Adáshiba
Noël Coward: Vidám kísértet
Luigi Pirandello: IV.Henrik
Örkény István: Vérrokonok

* Pisti a vérzivatarban

Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború (1946, Művész Színház)

Filmrendezései

1951: Nyugati övezet
1953: A harag napja
1954: Simon Menyhért születése (Makk Károllyal társrendező)
1955: Különös ismertetőjel
1955: Dandin György, avagy a megcsúfolt férj
1956: Keserű igazság (évekkel később mutatták be)
1958: Sóbálvány
1958: Papucs
1959: Sakknovella
1959: Merénylet
1960: Csutak és a szürke ló
1961: A szerző ma meghal
1962: Az utolsó vacsora
1963: Fotó Háber
1963: A lóvátett város
1964: Világos feladja
1965: A kőszívű ember fiai 1–2.
1966: Egy magyar nábob
1966: Kárpáthy Zoltán
1968: Egri csillagok 1–2.
1969: Olykor a hegedű is
1969: Én nem hiszem, hogy normális vagyok! (Kibédi-show)
1969: Naphosszat a fákon
1970: Szemtől szemben
1970: Hálóban
1972: Emberrablás magyar módra
1973: Ártatlan gyilkosok
1976: Fekete gyémántok

Forgatókönyvek

Hat hét boldogság (1939)
Azért is maradok (1944) társíró Békeffi Istvánnal, Bíró Lajos nyomán
Forró mezők (1948) Móricz Zsigmond nyomán filmre írja
Nyugati övezet (1951)
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) Fejér Tamással társíró, Molière-Illyés Gyula fordítása nyomán
Három csillag (1960)

Filmszerepei

Játékfilmek

Meseautó (1934)
Az új földesúr (1935)
Barátságos arcot kérek (1935)
A titokzatos idegen (1937)
Az én lányom nem olyan (1937)
Döntő pillanat (1938)
A Varieté csillagai (1938)
Rozmaring (1938)
Pusztai királykisasszony (1938)
Fekete gyémántok (1938)
Tökéletes férfi (1939)
Gül Baba (1940)
Zavaros éjszaka (1940)
Vissza az úton (1940)
Elkésett levél (1940)
Szerető fia, Péter (1942)
Kétszer kettő (1944)
A tanítónő (1945)
Aranyóra (1945)
Tűz (1948)
Forró mezők (1948)
Nyugati övezet (1951)
Erkel (1952)
A harag napja (1953)
Föltámadott a tenger (1953)
Életjel (1954)
Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
Mese a 12 találatról (1956)
Vasvirág (1958)
Don Juan legutolsó kalandja (1958)
Pár lépés a határ 1959)
Három csillag (1960)
Az utolsó vacsora (1962)
Nappali sötétség (1963)
Hattyúdal (1963)
Fotó Háber (1963)
Ha egyszer húsz év múlva (1964)
A kőszívű ember fiai (1965)
Fény a redőny mögött (1965)
Butaságom története (1965)
Sellő a pecsétgyűrűn (1966)
Minden kezdet nehéz (1966)
Egy magyar nábob (1966)
Kárpáthy Zoltán (1966)
Tanulmány a nőkről (1967)
Fiúk a térről (1967)
Egri csillagok (1968)
Történelmi magánügyek (1969)
Naphosszat a fákon (1969)
Bűbájosok (1969)
Reménykedők (1971)
Fekete gyémántok I-II. (1976)

Tévéfilmek

Honfoglalás 1–3. (1963)
A százegyedik szenátor (1967)
Oly korban éltünk (1967)
Az Aranykesztyű lovagjai (1968)
A régi nyár (1970)
Három affér – Kártyaaffér hölgykörökben (1972)
Vivát, Benyovszky! 1–13. (1975)

Díjai, elismerései

Kossuth-díj (1953, 1956)
Érdemes művész (1955)
Kiváló művész (1962)
Munka Érdemrend arany fokozata (1970)^[14]
Budapest II. kerülete díszpolgára (2014) /posztumusz/^[15]

Várkonyi Zoltán-emlékdíj

A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.^[16]^[17]^[18]

Megjegyzések

Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen paraméter a <references> címkében

Jegyzetek

↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
↑ ^a ^b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Варконьи Зольтан, 2015. szeptember 28.
↑ ^a ^b ^c ^d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
↑ http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=554658 Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kiváló zsidók
↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
↑ özv. Várkonyi Tituszné gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
↑ Házassági bejegyzésük a Budapest VII. kerületi polgári esketési akv. 419/1935. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)
↑ Várkonyi Zoltán (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
↑ Emlékezés a 100 éve született Várkonyi Zoltánra, 2012. május 14. (magyar nyelven). Kultikon. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
↑ Várkonyi 100 – Érzékeny egyensúly. Kiállítás Várkonyi Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, 2012. május 11. (magyar nyelven). Magyar Képzőművészeti Egyetem. . (Hozzáférés: 2017. április 10.)
↑ Művelődésügyi Közlöny, 1970. május 18. (14. évfolyam, 10. szám)
↑ http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56977-posztumusz-diszpolgari-cimet-adomanyozott-varkonyi-zoltannak-a-ii-kerulet
↑ Theater Online 2005
↑ MASZK/95 éve született Várkonyi Zoltán 2007
↑ Várkonyi-díj 2011. . (Hozzáférés: 2011. június 5.)

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Várkonyi Zoltán a Színészkönyvtárban
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

További információk

Várkonyi Zoltán a PORT.hu-n (magyarul)
Várkonyi Zoltán az Internet Movie Database oldalain
HMDB
Részletek Kővári Orsolya a Premierben megjelent írásából és fényképek
Molnár Gál Péter: Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Műhely)
Várkonyi Zoltán; szerk. Bernáth László, Bíró Ilona, Ábel Péter; Mokép, Budapest, 1977 (Filmek és alkotók)
Várkonyi Zoltán; szerk. Szántó Judit; NPI–MSZI, Budapest, 1980 (Szkénetéka)
Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; fotó Keleti Éva; Vígszínház, Budapest, 2006
Várkonyi 100. Tanulmányok Várkonyi Zoltánról; szerk. Jákfalvi Magdolna; Színház- és Filmművészeti Egyetem; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2013

Filmművészetportál
Zsidóságportál

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „Mj.” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Mj."/>

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Várkonyi_Zoltán_(színművész)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[974d1158743b419fd55cff5fcf2f96059ceb334a-1] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[673d7bbb37ef8cc1b73ecd4398bc46d3bcb1dd83-2] Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)

[e27abcb5d4c14c9811c2b4213d9467c213e51262-3] Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[332d162d365fc309135025684aa893bfe39caf21-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)

[14b8e8b401e95f7afc3bc385788dc5151f8a570c-5] Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Варконьи Зольтан, 2015. szeptember 28.

[32fed090cfd1c10e9d60acaebe9d3c61b0034259-6] Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2019. május 9.)

[7] ttp://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=554658 Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kiváló zsidók

[8] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X

[9] özv. Várkonyi Tituszné gyászjelentése. Plakát- és Kisnyomtatványtár. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2018. június 6.)

[10] Házassági bejegyzésük a Budapest VII. kerületi polgári esketési akv. 419/1935. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)

[11] Várkonyi Zoltán (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. április 10.)

[12] Emlékezés a 100 éve született Várkonyi Zoltánra, 2012. május 14. (magyar nyelven). Kultikon. (Hozzáférés: 2017. április 10.)

[13] Várkonyi 100 – Érzékeny egyensúly. Kiállítás Várkonyi Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából, 2012. május 11. (magyar nyelven). Magyar Képzőművészeti Egyetem. . (Hozzáférés: 2017. április 10.)

[15] Művelődésügyi Közlöny, 1970. május 18. (14. évfolyam, 10. szám)

[16] ttp://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56977-posztumusz-diszpolgari-cimet-adomanyozott-varkonyi-zoltannak-a-ii-kerulet

[17] Theater Online 2005

[18] MASZK/95 éve született Várkonyi Zoltán 2007

[19] Várkonyi-díj 2011. . (Hozzáférés: 2011. június 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[Mj. 1]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

Várkonyi Zoltán

Született	1912. május 13.^[1]^[2]^[3] Budapest^[4]^[5]
Elhunyt	1979. április 10. (66 évesen)^[2]^[3] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fáykiss Dóra (h. 1935–1945) Szemere Vera (h. 1946–1979)
Gyermekei	Várkonyi Gábor
Szülei	Várkonyi Titusz Grosz Julianna
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró filmszínész színigazgató színész rendező neveléstudós színházi rendező
Tisztsége	rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Iskolái	New York-i Filmakadémia Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1931–1934, színész)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953)^[6] Magyarország Érdemes Művésze díj (1955)^[6] Kossuth-díj (1956)^[6] Magyarország Kiváló Művésze díj (1962)^[6]
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-59)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1934–1979
Híres szerepei	Möbius Dürrenmatt: A fizikusok Habsburg Ferdinánd Egri csillagok Haynau A kőszívű ember fiai Maszlaczky Kárpáthy Zoltán Nilov kormányzó Vivát, Benyovszky! Eladó az autóüzletben Meseautó
A Vígszínház igazgatója
Hivatali idő 1971 – 1979
Előd	Lenkei Lajos
Utód	Horvai István
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő 1972 – 1979
Előd	Nádasdy Kálmán
Utód	Simó Jenő

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség