A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál The Sound of Beauty | |||||
Pala Alpitour, Torino,  Olaszország | |||||
.jpg) | |||||
| Első elődöntő | 2022. május 10. | ||||
| Második elődöntő | 2022. május 12. | ||||
| Döntő | 2022. május 14. | ||||
| Műsorvezető |
Laura Pausini Alessandro Cattelan Mika | ||||
| Rendező csatorna |
  | ||||
| Dalfesztivál igazgatója |
 Martin Österdahl | ||||
| Győztes dal |
 Stefania (Kalush Orchestra) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1–7, 8, 10, és 12 pontot kapnak. A zsűri és a közönség pontjai külön számítanak bele a végeredménybe. | ||||
| Indulók száma | 40 | ||||
| Először részt vevő országok | — | ||||
| Visszatérő országok |
 Montenegró Örményország | ||||
| Visszalépő országok |
 Oroszország (kizárták) | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók |
Első elődöntő: Dardust, Benny Benassi és Sophie & The Giants, Diodato, Maléna Második elődöntő: Alessandro Cattelan, Il Volo, Laura Pausini és Mika Döntő: Rockin’ 1000, Laura Pausini, Måneskin, Gigliola Cinquetti, Mika | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
A 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és olaszul: Eurovision Song Contest 2022, franciául: Concours Eurovision de la chanson 2022) volt a hatvanhatodik Eurovíziós Dalfesztivál, melyet Olaszországban rendeztek meg, mivel a 2021-es Eurovíziós Dalfesztivált az olasz Måneskin Zitti e buoni című dala nyerte. Ez volt a harmadik alkalom 1965 és 1991 után, hogy Olaszországban, viszont az első alkalom, hogy Torinóban, és a második alkalom 2011 után, hogy az Öt Nagy ország egyikében rendezték meg a dalfesztivált.
Eredetileg 41 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Örményországot, mely egy, és Montenegrót, mely két kihagyott év után tér vissza, azonban az EBU 2022. február 25-én bejelentette, hogy Oroszországot kizárják a versenyből a 2021–2022-es orosz–ukrán krízis következtében.[1] Így végül 40 ország alkotta a 2022-es verseny mezőnyét.
A verseny győztese az Ukrajnát képviselő Kalush Orchestra formáció lett, akik 631 pontot összegyűjtve nyerték meg a döntőt, az ország harmadik győzelmét aratva. A Stefania című dal emellett öt ország szakmai zsűrijétől, és huszonnyolc ország közönségszavazásából kapta meg a maximális 12 pontot.
A 2022-es dalfesztivál elődöntőit és döntőjét körülbelül 161 millió ember látta, ami 22 milliós visszaesés a előző évhez képest.[2]
A helyszín és a verseny témája
Olaszország a 2021-es győzelmét követően, a hagyomány szerint, megkapta a következő évi verseny rendezési jogát.
2021. május 23. és 28. között tizenkét olasz város (Bari, Bologna, Firenze, Milánó, Nápoly, Pesaro, Reggio Emilia, Rimini, Róma, Sanremo, Torino és Verona) vezetősége is jelezte érdeklődését a 2022-es verseny megrendezésével kapcsolatban.
Május 28-án hivatalossá vált, hogy amennyiben Rimini nyerné el a rendezés jogát, a versenyt a közeli San Marino műsorszolgáltatójával, a San Marino RTV-vel közösen rendeznék meg.
A Radiotelevisione Italiana (RAI) június 7-én tette közzé az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) által rögzített három, a fogadó városra vonatkozó feltételt:[3][4]
- Legalább egy nemzetközi repülőtér a várostól legfeljebb 90 perc távolságra.
- Legalább 2000 szállodai szoba a verseny helyszínén és annak közelében.
- Egy rendezvényközpont megléte, amely alkalmas nagyszabású televíziós műsor rendezésére.
A pályázó intézményekre vonatkozóan pedig öt feltételt fogalmazott meg a műsort szervező EBU:
- Fedett, klimatizált intézmény pontosan meghatározott méretekkel.
- Körülbelül 8-10 ezer fő befogadására alkalmas nézőtér, ami nagyjából a 70%-a egy, a helyszínen tartott átlagos, telt-házas koncert befogadóképességének.
- Egy magas színvonalú, élő műsorok rendezéséhez szükséges technikai felszereltség kialakítására alkalmas, beltéri helyszín.
- Elegendő hely az élő műsorokhoz szorosan kapcsolódó helyszínek (sajtóközpont, a delegációk számára szükséges terek, öltözők, próbahelyszínek, mellékhelyiségek, vendéglátó egységek stb.) elhelyezésére.
- Elérhetőség a próbák és az élő műsorok, valamint az azokat megelőző hat és az azokat követő egy hétben.
A RAI 2021. július 13-i bejelentése alapján végül tizenhét olasz város küldte be hivatalos pályázatát a július 12-i határidőig. Az előzetesen jelentkező városok közül Bari, Nápoly, Reggio Emilia és Verona maradtak ki a pályázati folyamatból.[5] Augusztus 6-án további hat város (Bertinoro, Firenze, Jesolo, Matera, Trieszt és Viterbo) pályázatát utasította el az olasz köztelevízió,[6] majd augusztus 24-én bejelentették, hogy már csak öt város (Bologna, Milánó, Pesaro, Rimini és Torino) pályázatát vizsgálják.[7]
A rendező várost, mely végül Torino lett, október 8-án jelentették be.[8] A verseny pontos helyszíne a 13 347 férőhelyes Pala Alpitour volt, mely korábban a 2006. évi téli olimpiai játékok jégkorongmeccseinek is otthont adott. Az eurovíziós falu nevű rajongói központot a közeli Szent Károly téren építik ki.
2021. november 21-én bejelentették, hogy a színpad látványelemeit az Atelier Francesca Montinaro cég három munkása fogja megtervezni.[9] 2017 óta először fordul elő, hogy nem Florian Wiedert illeti ez a feladat.
A dalfesztivál hivatalos logóját 2022. január 21-én mutatták be. Ugyanezen a napon ismertették a dalfesztivál hivatalos mottóját, amely The Sound of Beauty lett, mely magyarul azt jelenti, hogy A szépség hangja.[10] A logót a kimatika és a hanghullámok tanulmányai inspirálták, valamint ezek mellett a használt betűtípus a 20. századi olaszországi reklámplakátok világát idézi.
Kulcsok: † Rendező város ‡ Pályázó városok Nem megfelelő helyszínek
| Város | Intézmény | Kapacitás | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Hivatalosan benyújtott pályázatok | |||
| Bologna[11] ‡ | Fiera di Bologna, 37-es pavilon | Az egyik legesélyesebb helyszín volt. | |
| Unipol Arena | 20 000 | Az egyik legesélyesebb helyszín volt. | |
| Milánó ‡ | Mediolanum Forum | 11 800 | — |
| Palazzo delle Scintille | 18 000 | A helyszín átfogó felújításra szorult volna. | |
| Pesaro[12] ‡ | Scavolini Auditorium | 2 000 | A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| Vitrifrigo Arena | 12 323 | — | |
| Rimini[13] ‡ | Fiera di Rimini | ≥10 000 | Közös pályázat  San Marinóval.
|
| Torino[14] † | Pala Alpitour | 13 347 | Az egyik legesélyesebb helyszín volt. |
| Visszaléptetett pályázatok | |||
| Acireale | PalaTupparello | 8 000 | — |
| Alessandria | Cittadella di Alessandria | Szabadtéri helyszín; a rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése; a helyszín átfogó felújításra szorul. | |
| Bertinoro[15] | PalaGalassi | 7 500 | Közös pályázat Cesenával és Forlìval; a helyszín nem felelt meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| Firenze[16] | Nelson Mandela Forum | 8 212 | — |
| Genova | Palasport di Genova | 15 000 | A helyszín átfogó felújítás alatt áll. |
| Jesolo[17] | Palazzo del Turismo | 4 000 | A helyszín nem felelt meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| A Piave Vecchia világítótorony környéke | Szabadtéri helyszín; a rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. | ||
| Matera | Cava del Sole | Szabadtéri helyszín; rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. | |
| Palazzolo Acreide | Új aréna építése lett volna szükséges | A rendezéshez szükséges lett volna az együttműködés Siracusa megye más településeivel. | |
| Róma[18] | PalaLottomatica | 11 800 | — |
| Sanremo[19] | Mercato dei Fiori | 8 000 | — |
| Teatro Ariston | 2 000 | Az olasz nemzeti döntőként szolgáló Sanremói dalfesztivál állandó helyszíne, mely nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. | |
| Trieszt | PalaTrieste | 6 943 | A helyszín nem felelt meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| Stadio Nereo Rocco | 26 500 | A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. | |
| Viterbo | Fiera di Viterbo | A helyszín nem felelt meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek, valamint átfogó felújításra szorul. | |
| Be nem nyújtott pályázatok | |||
| Bari | Fiera del Levante | 550 | A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| PalaFlorio | 6 000 | A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. | |
| Stadio San Nicola | 58 270 | A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. | |
| Nápoly | PalaBarbuto | 5 500 | A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. |
| Reggio Emilia[20] | RCF Arena | 100 000 | Szabadtéri helyszín; a rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. |
| Verona[21] | Veronai Aréna | 22 000 | A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. |
A résztvevők
A versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniója 2021. október 20-án hozta nyilvánosságra a résztvevők hivatalos listáját. Visszatér a dalfesztiválra egy kihagyott év után Örményország, valamint az utoljára 2019-ben induló Montenegró. Eszerint az előző évhez képest kettővel több, 41 ország vett volna részt a 2022-es versenyen.
2022. február 25-én az EBU bejelentette Oroszország kizárását a versenyből, miután több részt vevő ország műsorsugárzója kérte, hogy zárják ki az országot a versenyzők közül a 2022-es orosz–ukrán krízis miatt.[22] Észtország és Finnország a hivatalos közlemény előtt bejelentette, amennyiben Oroszország résztvevője lesz a dalfesztiválnak, nem kívánnak szerepelni a torinói versenyen.[23][24] Az országot Slavia Simonova képviselte volna.[25]
Így összesen 40 ország vesz részt a 2022-es versenyen.
Harmadik alkalommal vesz részt a versenyen a bolgár Sztojan Jankulov, ezúttal az Intelligent Music Project tagjaként. Jankulov korábban 2007-ben és 2013-ban szerepelt a dalfesztiválon az Elitsa & Sztojan nevű formáció tagjaként. Szintén harmadszor vesz részt a moldáv Zdob și Zdub, ezúttal azonban a Frații Advahov közreműködésében: 2005-ben az ország első versenyzőiként hatodik, 2011-ben pedig a tizenkettedik helyen végeztek. Továbbá sorozatban másodjára vesz részt az ukrán Ihor Didencsuk, aki 2021-ben a Go_A együttes tagjaként, ezúttal pedig a Kalush Orchstra zenészeként vesz részt a versenyen. Szintén másodjára áll színpadra az olasz Mahmood, a 2019-es verseny második helyezettje, ezúttal azonban Blanco közreműködésében.
1994 óta először vesz részt chilei előadó a dalfesztiválon Ronnie Romero személyében, aki a Bulgáriát képviselő Intelligent Music Project frontembereként lép színpadra.
2010 óta először fordul elő, hogy Hollandia versenydala holland nyelven hangzik el, Litvánia pedig 1994-es debütálása után másodszor küld teljes egészében litván nyelvű dalt, míg a szerb versenydal az első dal a dalfesztivál történelmében, amely tartalmaz latin nyelvű részleteket. Franciaország versenydala breton nyelven hangzik el, erre korábban egyszer, 1996-ban volt példa, emellett 2011 óta először fordul elő, hogy Franciaország dala nem tartalmaz francia nyelvű részt, valamint a dalfesztivál történetében először nem hangzik el francia nyelvű dal vagy francia nyelvű részletet tartalmazó dal.
Érdekesség, hogy az észt versenyző kiválasztásában a nemzetközi zsűri tagjaként közreműködött a volt magyar delegációvezető, Bubnó Lőrinc, aki a magyar zsűri pontjait ismertette, annak ellenére, hogy Magyarország nincs a dalfesztivál résztvevői között.[26]
Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Ihor Didenchuk (a Kalush Orchestra tagjaként) |  Ukrajna
|
2021 (a Go_A tagjaként) |
| Mahmood (Blanco közreműködésében) | Olaszország
|
2019 |
| Stoyan Yankulov (az Intelligent Music Project tagjaként) |  Bulgária
|
2007, 2013 (Elitsa Todorova közreműködésében, az Elitsa & Stoyan tagjaként) |
| Zdob și Zdub (az Advahov Brothers közreműködésében) |  Moldova
|
2005, 2011 |
Távol maradó országok
Andorra – 2020. augusztus 1-jén Susanne Georgi, az ország eddigi utolsó versenyzője azt állította, hogy az andorrai kormány szóban hozzájárult a törpeállam 2022-es visszatéréséhez a dalfesztiválra. Az énekesnő kezdetben a 2021-es versenyre való visszatérést szorgalmazta, ez az elképzelés azonban a Covid19-pandémia miatt háttérbe szorult.[27] A Ràdio i Televisió d’Andorra (RTVA) ennek ellenére június 19-én bejelentette ismételt távolmaradását. Az ország utoljára 2009-ben vett részt a versenyen.[28]
Bosznia-Hercegovina – A Bosanskohercegovačka radiotelevizija (BHRT) 2021. június 24-én bejelentette, hogy az ország Eurovíziós Dalfesztiválra való visszatérése nem valószínű a közeljövőben a közmédia jelenlegi finanszírozási módja mellett, valamint szponzorok hiányában. Az ország emellett az Európai Műsorsugárzók Uniója felé felhalmozott tartozásait sem tudta visszafizetni a bejelentés időpontjáig.[29] A BHRT végül 2021. október 12-én jelentette be távolmaradását. Bosznia-Hercegovina utoljára 2016-ban, szponzori segítséggel vett részt a versenyen.[30]
Fehéroroszország – 2021. május 28-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy a fehérorosz belpolitikai válság miatt határozatlan időre felfüggeszti az állami műsorsugárzó, a Fehérorosz Állami Televízió- és Rádiótársaság (BTRC) tagságát, így az ország a későbbiekben átmenetileg várhatóan nem vehet részt a versenyen.[31] A szervezet két hetet adott a BTRC-nek a hivatalos válasz megfogalmazására, a műsorsugárzó ezt azonban nem tette meg, így az Európai Műsorsugárzók Uniója 2021. július 1-jén a BTRC kizárása mellett döntött.[32] A BTRC később közleményt adott ki, amelyben közölték, hogy nem támogatják az ország részvételét az elkövetkező években a versenyen.
Liechtenstein – 2021. augusztus 20-án az 1 FL TV megerősítette, hogy a törpeállam nem debütál a versenyen 2022-ben sem. Liechtenstein anyagi okok miatt jelenleg nem tud csatlakozni az Európai Műsorsugárzók Uniójához, mely a részvétel egyik feltétele. Az ország korábban kétszer, 1969-ben és 1976-ban akart részt venni a dalfesztiválon, amely azonban az EBU-tag műsorsugárzók hiánya miatt nem valósulhatott meg.[33]
Luxemburg – 2021. augusztus 17-én az RTL Télé Lëtzebuerg (RTL) megerősítette a spanyol Eurofestivales eurovíziós hírportálnak, hogy a nagyhercegség 2022-ben sem tér vissza a dalfesztiválra. Luxemburg az 1993-as versenyen szerepelt utoljára.[34]
Monaco – A TMC 2021. augusztus 30-án megerősítette, hogy a törpeállam nem tér vissza a versenyre 2022-ben. Monaco utoljára 2006-ban vett részt a dalfesztiválon.[35]
Szlovákia – A Rozhlas a televízia Slovenska (RTVS) 2021. június 18-án, indoklás nélkül bejelentette távolmaradását a 2022-es versenytől. Szlovákia utoljára a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon vett részt.[36]
Törökország – 2021. június 19-én İbrahim Eren, a Türkiye Radyo ve Televizyon Kurumu (TRT) főigazgatója kijelentette, hogy megbeszélések kezdődtek az EBU és a műsorszolgáltató között az Eurovíziós Dalfesztiválról, amit június 24-én az EBU is megerősített.[37][38] Az október 20-án megjelent résztvevők listáján ennek ellenére nem szerepeltek. A transzkontinentális ország legutoljára 2012-ben vett részt.
Magyarország részvétele a versenyen
Magyarország részvételéről 2021. október 11-ig semmilyen hivatalos információ nem állt rendelkezésre, továbbá a magyar közszolgálati média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sem adta jelét egy lehetséges visszatérésnek, így 2022-ben is Magyarország távolmaradásával lehetett számolni. 2021. október 11-én nyilvánosságra hozták A Dal 2022 című tehetségkutató műsor pályázati feltételeit, melyben ezúttal sem szerepelt az Eurovíziós Dalfesztiválra való utalás, így Magyarország sorozatban harmadik éve nem nevezett indulót a nemzetközi versenyre, mely 2021. október 20-án, a hivatalos résztvevői lista nyilvánosságra hozatalával megerősítést is nyert.
A versenyt megelőző időszak
Nemzeti válogatók
A részt vevő 40 ország közül 25 nemzeti döntő keretein belül, 13 belső kiválasztással, 1 eredetileg nemzeti döntővel, majd végül belső kiválasztással, 1 pedig eredetileg előadóját és dalát is nemzeti döntővel választotta ki, végül azonban a dalt lecserélve egy új dalt mutattak be belső kiválasztást követően. A később kizárásra került Oroszország belső kiválasztással nevezte volna meg indulóját.
Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Norvégia, Portugália és Svédország apróbb változtatásokkal ugyanazt a kimondottan Eurovíziós Dalfesztiválra létrehozott nemzeti döntőt rendezte meg, mint a legutóbbi részvétele során, míg Albánia és Olaszország a dalfesztiváltól függetlenül már évtizedek óta futó, nagy múltú dalversenyei, a Festivali i Këngës és a Sanremói dalfesztivál segítségével választotta ki versenyzőjét.
Ausztrália, Csehország, Izland, Lettország, Szlovénia és Ukrajna egy, Románia két, Málta pedig három év kihagyás után visszatért hagyományos válogatóműsorához.
Izrael egy nemzetközi szinten ismert tehetségkutató-formátum, a The X Factor Israel segítségével választotta ki versenyzőjét. San Marino 2018 és 2020 után harmadjára rendezett nyílt válogatót. Spanyolország az olasz Sanremói dalfesztivál mintájára létrehozott Benidorm Fest keretein belül választotta ki versenyzőjét, míg Észak-Macedónia és Írország 2015 óta először választott versenyzőt nemzeti döntő segítségével, utóbbi válogatóműsora a The Late Late Show beszélgetős műsor egy különkiadásaként került megrendezésre. Lengyelország egy, Németország pedig két év kihagyás után visszatért a televíziós dalválasztó műsor használatához. Montenegró 2017, Örményország pedig 2019 után újból belső kiválasztást követően nevezte meg indulóját, míg Szerbia egy új elnevezésű, de az ország korábbi hagyományos válogatóműsora, a Beovizija szabályrendszerét követő nemzeti döntő keretein belül választott versenyzőt.
A többi ország, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Grúzia, Hollandia és Svájc ismételten a teljes belső kiválasztás mellett döntött. Eredetileg Moldova hagyományos nemzeti döntőjével választotta volna ki versenyzőjét, azonban az ország járványügyi helyzete és a COVID-19-fertőzöttek számának növekvése miatt a TRM úgy döntött, nem rendez televíziós döntőt, az ország indulóját az összes jelentkező közül, belső kiválasztással jelölték ki.
A nemzeti döntőkben korábbi eurovíziós előadók is részt vettek: az ausztrál Isaiah (2017), az észt Elina Nechayeva (2018), Evelin Samuel (1999, Camille közreműködésében), Lauri Pihlap (2001, a 2XL tagjaként), Ott Lepland (2012) és Stig Rästa (2015, Elina Born közreműködésében), az ír Brendan Murray (2017), a lengyel Lidia Kopania (2009), a lett Aminata (2015), Intars Busulis (2009) és Katrīna Dimanta (2013, az Aarzemnieki tagjaként), a litván Erica Jennings (2001, a SKAMP tagjaként), Ieva Zasimauskaitė (2018), Vilija Matačiūnaitė (2014), a máltai Richard Micallef (2014, a Firelight tagjaként), a moldáv Zdob și Zdub (2005, 2011), az olasz Iva Zanicchi (1969), Gianni Morandi (1970), Massimo Ranieri (1971, 1973), Emma (2014), Fabrizio Moro (2018, Ermal Meta közreműködésében) és Mahmood (2019), a román Cezar (2013) és Ciro de Luca (2007, a Todomondo tagjaként), a san marinói Miodio (2008), a spanyol Azúcar Moreno (1990), a svéd Anna Bergendahl (2010), John Lundvik (2019) és Robin Bengtsson (2017), a szerb Sara Jo (2013, a Moje 3 tagjaként), valamint az ukrán Ihor Didenchuk (2020, 2021, a Go_A tagjaként). Rajtuk kívül szerepelt még a macedón Tijana Dapčević (Észak-Macedónia, 2014) Szerbia, valamint a máltai Jessika (San Marino, 2018, Jenifer Brening közreműködésében) Málta válogatójában. Eredetileg a litván Monika Linkytė (2015, Vaidas Baumila közreműködésében) is szerepelt volna országa nemzeti döntőjében, de végül visszalépett. Két korábbi Junior Eurovíziós Dalfesztiválon induló előadó is részt vett országa válogatójában: a máltai Nicole Azzopardi (2010) és a moldáv Denis Midone (2012).
A dalverseny első hivatalosan megerősített előadója a belga Jérémie Makiese volt, akit 2021. szeptember 15-én jelentettek be, míg az első dal a bolgár versenydal, az Intention, amit december 5-én mutattak be, ezzel ebben az évben, a hagyományokkal ellentétben, nem az albán dal volt az első nyilvánosságra hozott szerzemény. A verseny utolsó hivatalosan megerősített előadója a portugál válogató győztese, MARO, az utolsóként bemutatott dal pedig az azeri dal, a Fade To Black volt 2022. március 21-én.
Az elődöntők felosztása
A harminchat elődöntős országot hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. A felosztást január 18-án hozta nyilvánosságra az EBU.[39]
Január 25-én tartották a sorsolást, a torinói Palazzo Madamában, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele.[40][41] A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első vagy második felében fognak fellépni, valamint azt, hogy az automatikusan döntős „Öt Nagy” és a rendező ország melyik elődöntőben fog szavazni. Így a delegációk előre tudják, mikor kell megérkezniük a próbákra. Ugyanekkor került sor a jelképes kulcsátadásra, melyen az előző rendező város, Rotterdam polgármestere adta át Torino polgármesterének a korábbi rendező városok szimbólumait tartalmazó kulcscsomót. A sorsolás házigazdái eredetileg Carolina di Domenico és Gabriele Corsi lettek volna, de utóbbinak PCR-tesztje pozitív eredményt adott, így őt Mario Acampa helyettesítette.[42][43]
A versenyre eredetileg nevező Oroszország az első elődöntő második felében szerepelt volna.
| 1. kalap | 2. kalap | 3. kalap | 4. kalap | 5. kalap | 6. kalap |
|---|---|---|---|---|---|
|
Eurovíziós partik
A részt vevő előadók egy része a verseny előtt különböző rendezvényeken népszerűsíti versenydalát.
| Rendezvény | Helyszín | Dátum | Részt vevő versenyzők száma |
|---|---|---|---|
| Melfest WKND | Stockholm,  Svédország
|
2022. március 11. | 3 (+6 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból) |
| Barcelona Eurovision Party | Barcelona,  Spanyolország
|
2022. március 26. | 10 (+6 korábbi évekből) |
| London Eurovision Party | London,  Egyesült Királyság
|
2022. április 3. | 20 (+6 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból) |
| Israel Calling | Tel-Aviv,  Izrael
|
2022. április 5–8 | 24 |
| Eurovision in Concert | Amszterdam,  Hollandia
|
2022. április 9. | 27 (+5 korábbi évekből) |
| PrePartyES | Madrid, Spanyolország
|
2022. április 15-16 | 29 (+4 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból) |
| Adriatic Pre-Party (online esemény) |  Hrvatski Eurovizijski Klub
|
2022. április 30. | 10 (+3 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból) |
Live-on-tape felvételek
Az idei évben ismét minden résztvevő produkciójáról készül egy előzetes felvétel, melyet abban az esetben használnak fel, ha az adott előadó az esetlegesen érvényben levő utazási korlátozások vagy egészségügyi okok miatt nem tud jelen lenni az élő adások idejében Torinóban. Hasonló eljárással rendezték meg a 2020-as Junior Eurovíziós Dalfesztivált is.
A 40 résztvevő ország közül 16 hazájában, míg 9 egy másik résztvevő országban forgatja le a live-on-tape produkcióit.
Albánia, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia, Szerbia és Szlovénia produkciója a helyi televízió egyik stúdiójában került felvételre, míg Ausztria, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Málta, Örményország és Svájc Bulgáriában, Észak-Macedónia és Montenegró pedig Szerbiában forgatta produkcióját. Érdekesség, hogy Ukrajna kivétel volt az előzetes felvétel rögzítése alól, abban az esetben, ha nem tudnak jelen lenni a rendezvényen az ukrán nemzeti döntőben rögzített produkciót fogják sugározni.[44]
A verseny után a produkciókat nyilvánosságra hozták, az ausztrál, azeri, ciprusi, cseh, holland, moldáv és norvég előadások nélkül.[45][46] Az örmény produkciót később eltávolították a dalfesztivál videómegosztó csatornájáról.
Próbák és sajtótájékoztatók
A próbák április 30-án kezdődtek a verseny helyszínén. Az első körben minden ország elpróbálhatta a produkcióját többször is egymás után, valamint még a színpadra lépés előtt, a színfalak mögött beállították az énekesek mikrofonjait és fülmonitorjait. A színpadi próba után a delegációk a videószobába vonultak, ahol megnézhették, hogy a rendező csatorna hogyan képzeli el a produkció lefilmezését. Innen a sajtótájékoztatóra mentek az előadók, ahol egy műsorvezetővel beszélgettek a versenyről, a produkcióról, a próbákról, valamint a sajtó akkreditált tagjai is tehettek fel kérdéseket. A próbák és a sajtótájékoztatók egyszerre zajlottak: míg az egyik ország sajtótájékoztatót tartott, addig a következő már próbált az arénában.
A kezdési időpontok helyi idő szerint vannak feltüntetve. (UTC+01:00)