A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál Building Bridges | |||||
Wiener Stadthalle, Bécs, Ausztria | |||||
A színpad | |||||
Első elődöntő | 2015. május 19. | ||||
Második elődöntő | 2015. május 21. | ||||
Döntő | 2015. május 23. | ||||
Műsorvezető |
Alice Tumler Arabella Kiesbauer Mirjam Weichselbraun Conchita (a Green Roomban) | ||||
Rendező csatorna | |||||
Dalfesztivál igazgatója | Jon Ola Sand | ||||
Győztes dal |
Heroes (Måns Zelmerlöw) | ||||
Magyar versenyző |
Boggie (Wars for Nothing) | ||||
Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-7, 8, 10, és 12 pontot kapnak. | ||||
Indulók száma | 40 | ||||
Először részt vevő országok | Ausztrália | ||||
Visszatérő országok |
Ciprus Csehország Szerbia | ||||
Visszalépő országok | Ukrajna | ||||
Nulla pontos dal |
Ausztria Németország | ||||
Meghívott előadók |
Első elődöntő: Conchita, Bécsi Filharmonikus Zenekar Döntő: Conchita, Bécsi Filharmonikus Zenekar, Bécsi fiúkórus, Suparar-kórus, Lidia Baich, Left Boy, RSO, Martin Grubinger és az Arnold Schoenberg Kórus, Vincenzo Cantiello | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és németül: Eurovision Song Contest 2015, franciául: Concours Eurovision de la chanson 2015) volt a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivál. Ausztriában rendezték meg, mivel a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivált az osztrák Conchita Wurst Rise Like a Phoenix című dala nyerte. Ausztria 1967 után másodszorra adott otthont a dalfesztiválnak. Az első elődöntőre 2015. május 19-én, a második elődöntőre május 21-én, a döntőre pedig május 23-án került sor.[1]
A verseny helyszínét illetően az osztrákok a győzelmük után azt nyilatkozták, hogy Bécs vagy Salzburg fog otthont adni a fesztiválnak, viszont Salzburg később visszalépett, továbbá öt másik város (Felsőőr, Graz, Innsbruck, Klagenfurt és Wels) is jelentkezett. 2014. augusztus 6-án hivatalossá vált, hogy a Dalfesztivált Bécsben rendezik meg.[2]
40 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Ciprust és Szerbiát is, melyek egy, illetve Csehországot, mely öt kihagyott év után vett részt újból. Ukrajna viszont debütálása óta először nem vett részt.[3] Ausztrália először küldött versenyzőt a dalfesztiválra. A magyar induló Boggie volt, aki a Wars for Nothing című számával nyerte meg A Dalt, a hazai válogató műsort.[4] Boggie az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 19 ponttal a huszadik helyen végzett.
A verseny győztese a Svédországot képviselő Måns Zelmerlöw lett, aki 365 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt, az ország hatodik győzelmét aratva. A Heroes című dala emellett tizenkét országtól kapta meg a maximális 12 pontot.
A 2015-ös dalfesztivál elődöntőit és döntőjét 197 millió ember látta, ami 2 millióval több az előző évnél.[5]
A helyszín és a verseny témája
Az osztrák műsorsugárzó, az ORF 2014. május 29-én jelentette be a pontos helyszín kiválasztásának követelményeit,[6] majd június 21-én a fennmaradó három helyszínt. Ezek a bécsi Wiener Stadthalle, a grazi Stadthalle Graz és az innsbrucki Olympiahalle voltak.
Eredetileg a bécsi Heldenplatz, a Marx Halle, a Schönbrunn, a Trabrennbahn Krieau és a Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér Parking C-hangárja, a grazi Schwarzl Freizeit Zentrum, a linzi Brucknerhaus, a klagenfurti Wörthersee Stadion, a felsőőri Messezentrum, a welsi Messehalle, valamint a vorarlbergi Vorarlberger Landestheater is pályázott.
2014. július 31-én mutatták be a dalfesztivál megújult logóját, melyet kifejezetten a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivál tiszteletére, illetve a korábbi logó tizenegy éves használata miatt készítettek el.[7]
2014. augusztus 6-án jelentették be, hogy a 2015-ös versenynek az Ausztria fővárosában, Bécsben található Wiener Stadthalle ad otthont, amelynek D-csarnoka 16 000 fő befogadására alkalmas.
A dalfesztivál hivatalos mottója Building Bridges lett, azaz Építsünk hidakat.[8]
A szervezők célul tűzték, hogy a hogy a rendezvény minél kevesebb környezetszennyezéssel járjon és így ez volt első környezettudatos verseny a dalfesztiválok történetében. Ezért kizárólag zöldáramot használtak, újrahasznosítható papírra nyomtattak, a belépőjegyek egyúttal a bécsi tömegközlekedés eszközeire érvényes menetjegyekként is használhatók voltak. A szervezők külön figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre, az egyes fellépések jelnyelven és hangalámondással is követhetők voltak.[9]
A résztvevők
Luxemburg 2014. július 30-án jelentette be, hogy nem tér vissza a versenyre. Ezzel ez volt sorozatban a huszonkettedik dalfesztivál a nagyhercegség nélkül.[10] Hozzájuk hasonlóan az andorrai, a bolgár, a horvát, a monacói, a szlovák és a török műsorsugárzó sem kíván indulót küldeni a versenyre.[11][12][13][14][15][16] A verseny eddigi egyetlen afrikai résztvevője, Marokkó 2014. október 31-én jelentette be a távolmaradását.[17] Ciprus 2014. július 14-én döntött a részvételüket illetően, hogy egy kihagyott év után ismét jelen lesznek a megmérettetésen.[18] Habár Bosznia-Hercegovina 2014. szeptember 9-én bejelentette, hogy két kihagyott év után újból részt vesz a versenyen,[19] 2014. november 17-én végül hivatalosan is megerősítették, hogy távol maradnak a versenytől.[20] A távolmaradás előzetes bejelentése[21] ellenére 2014. november 19-én a Česká Televize bejelentette, hogy öt év kihagyás után Csehország visszatér a dalfesztiválra.[22] Ukrajna 2014. szeptember 19-én úgy döntött, hogy a kelet-ukrajnai háború miatt nem vesznek részt a dalversenyen,[23][24] így végül 39 állam vett volna részt a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon, mely kettővel több, mint a 2006-os és a 2014-es létszám, illetve megegyezik a 2005-ös, a 2010-es és a 2013-as létszámmal.[25]
Ezúttal szólóénekesként állt színpadra a Máltát képviselő Amber, aki korábban a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon volt az akkori máltai induló, Kurt Calleja háttérénekese. Ugyancsak háttérénekesként vett részt korábban a Fehéroroszországot képviselő Uzari, 2011-ben, Anastasia Vinnikova produkciójában. A San Marinót képviselő Michele Perniola és Anita Simoncini mindketten egy korábbi Junior Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői voltak. Michele volt a törpeállam első indulója a 2013-as versenyen, míg Anita 2014-ben a The Peppermints nevű lánybanda tagjaként lépett fel a máltai versenyen. Emellett Anita Simoncini volt az első énekes, aki a junior versenyen való szereplése utáni évben rögtön részt vett az Eurovíziós Dalfesztiválon. Kettejük duettje pedig a legfiatalabb tagokból álló duett a verseny történetében.[26] Másodszor vett részt az örmény Inga Arshakyan is, aki 2009-ben testvérével, Anush-sal együtt képviselte országát a dalversenyen, ezúttal pedig a Genealogy együttes tagjaként lépett színpadra. Ugyanúgy másodjára állt színpadra az azeri Elnur Huseynov is, aki 2008-ban Samirral együtt Azerbajdzsán első indulója volt. Az izlandi produkcióban háttérénekesként vett részt Hera Björk, aki korábban 2010-ben képviselte az országot, a szereplését megelőző években pedig szintén háttérénekesként szerepelt több izlandi előadásban.
Ez volt az első alkalom, hogy két dalnak is ugyanaz a címe egyazon évben: a grúz és a máltai dal címe is egyaránt Warrior, magyarul Harcos. A verseny történetében először Izrael és Szerbia versenydala nem tartalmazott anyanyelvű (héber, illetve szerb nyelvű) részt.
A finn dal 1 perc 27 másodpercével a legrövidebb dal a dalfesztivál történetében. A korábbi rekorder az Egyesült Királyság 1957-es dala volt, 1 perc 52 másodperccel.
Ausztrália részvétele
2015. február 10-én hivatalossá vált, hogy Ausztrália is küld dalt a versenyre. Ausztrália 2014-ben már küldött egy produkciót, melyet versenyen kívül, a második elődöntő szavazási szünetében közvetítettek. Ekkor Jessica Mauboy adta elő a Sea of Flags című dalát. Ezúttal viszont a szervezők megengedték, hogy mint versenyzők vegyenek részt a fesztiválon. Emellett Ausztrália jogot kapott arra, hogy szavazzon mindkét elődöntőben és a döntőben is. Az ausztrál versenyző közvetlenül a döntőbe jutott, és ugyanazokkal a feltételekkel versenyzett ott, mint a többi ország. Minden országnak lehetett szavazni akár az ausztrál dalra is, viszont az továbbra is fennálló szabály, hogy senki sem szavazhat a saját országára. Ausztrália automatikus döntőbe jutásának az volt a magyarázata, hogy nem szerették volna, ha csökkenti a többi, elődöntőkön résztevevő országok döntőbe jutási esélyét. Ha Ausztrália megnyerte volna a versenyt, akkor az SBS lett volna a társ-házigazdája a következő versenynek, melyet egy európai országban rendeztek volna meg egy EBU-tag műsorszolgáltató társasággal. Ausztrália az eredeti tervek szerint csak egyszeri lehetőséget kapott a részvételre, viszont ha megnyerte volna a versenyt, akkor jogot nyert volna arra, hogy a következő Eurovízión is részt vegyen. Később, november 17-én bejelentették, hogy az ország a soron következő, stockholmi versenyen is indulhat, ezúttal viszont részt kell vennie az egyik elődöntőben.
Ausztráliával együtt így összesen 40 állam vett részt a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon. Korábban sosem volt még olyan verseny, amelyen pontosan ennyi résztvevő volt.
Magyar résztvevő
2014. július 9-én este az M1 a Koppenhágából jeles című riportműsorban jelentette be, hogy részt kíván venni a soron következő dalversenyen és nyílt pályázatot írnak ki, akárcsak az előző három évben.[27] Az MTVA október 1-jén tette közzé a pályázati feltételeket és a hivatalos versenyszabályzatot.[28][29] A dalok leadásának határideje 2014. november 15-e volt.[30] Ez volt az első év, hogy Kállay-Saunders András versenyzőként nem vett részt a műsorban.[31]
A beérkezett 351 dal közül egy tíz tagú előzsűri választotta ki a magyar válogató résztvevőit. 2014. december 2-án az escbubble.com internetes újság megtudta, hogy ebben az évben is harminc dalt fognak beválogatni az élő műsorokba. 2014. december 8-án, 10-én és 12-én ismertették a közönséggel, hogy melyik az a harminc dal, amelyik bejutott az élő műsorba.[32] A nemzeti döntő zsűrije az előző évhez hasonlóan ismét négyfős volt, és a tagjai Rákay Philip, a Magyar Televízió Zrt. vezérigazgató-helyettese; Csiszár Jenő, az MTVA program-főtanácsadója; Rúzsa Magdi, a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál hazai résztvevője és Pierrot, EMeRTon-díjas zeneszerző, előadó, dalszövegíró és producer lettek. Az első elődöntőre 2015. január 24-én került sor, a döntő pedig 2015. február 28-án került képernyőre.
A szavazás legnagyobb újítása az volt, hogy a nézők az adott versenydal előadása közben elküldhették saját pontszámukat, majd ezek átlagát hozzáadták a zsűritagok pontszámaihoz és így alakult ki a végeredmény. A kialakult sorrend alapján az elődöntők esetében az első öt dal, a középdöntőkben az első három dal automatikusan továbbjutott a következő fordulóba. Az adások végén a nézők még egy dalt vigaszágon továbbjuthattak az SMS-szavazás segítségével.
A Dal (2015) – Döntő
A döntőt február 28-án tartotta az MTV nyolc előadó részvételével. A végeredmény az okostelefonos applikációs szavazás, az SMS-szavazatok illetve szakmai zsűri szavazatai alapján alakult ki. A zsűri a dalok elhangzása után csak szóban értékelte a produkciókat. Az összes dal elhangzása után, az Eurovíziós Dalfesztivál gyakorlatához hasonlóan pontozta a produkciókat a zsűri. Az első helyezett 10 pontot kapott, a második 8-at, a harmadik 6-ot, míg a negyedik 4 pontot. A pontozás során a négy legtöbb pontot szerzett dal közül a nézők SMS-ben és applikáción keresztül küldött szavazatokkal választották ki a verseny győztesét. A műsort élőben közvetítette az M1 és a Duna World, illetve interneten az adal2015.hu és a eurovision.tv. A műsor nyitányaként a nyolc döntős előadta A Nap Dalát, mely a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének összefogásával a magyar dalok tiszteletére íródott. A versenyprodukciók mellett extra fellépő volt az akusztikus szavazás első helyezettje, a Leander Rising, akik bemutatták a daluknak, a Lőjetek felnek ezen verzióját; illetve a Kállay-Saunders András és zenekara, a Kállay Saunders Band, akik a Running és a Juliet című dal egyvelegét adták elő az MR Szimfonikusokkal.
# | Előadó | Dal (zene / szöveg) | Zsűri (Összesen) |
Eredmény (Zsűri) |
Eredmény (Telefon) |
---|---|---|---|---|---|
01 | Gájer Bálint | „That’s How It Goes” (Elek Norbert, Gájer Bálint / Johnny K. Palmer) | 0 | 7. | — |
02 | Csemer Boglárka – Boggie | „Wars for Nothing” (Sebestyén Áron, Csemer Boglárka / Bori Sára Hélène) | 24 | 2. | 1. |
03 | Spoon | „Keep Marching On” (Erik Fjeld, George Németh / Erik Fjeld, George Németh, Ida Waerdahl) | 20 | 3. | |
04 | Wolf Kati | „Ne engedj el!” (Sebastian Zelle, Martin Angelicus, Krajczár Péter / Linnea Deb, Major Eszter) | 16 | 5. | — |
05 | Szabó Ádám | „Give Me Your Love” (Szabó Ádám, Bori Tamás, Katona Tamás / Kozma Kata) | 28 | 1. | |
06 | Passed | „Mesmerize” (Nizalowski Dorottya, Nizalowski Fanni, Godzsák Dávid, Szabó Levente) | 0 | 7. | — |
07 | Ív | „Fire” (Tóth Lóránt, Gálosi László, Katona-Zsombori Éva / Tóth Lóránt) | 4 | 6. | — |
08 | Mujahid Zoltán | „Beside You” (Mujahid Zoltán, Csöndör László Diaz / Johnny K. Palmer) | 20 | 3. |
Az SMS-szavazás során közel 145 000 érvényes szavazat érkezett be. A nézői szavazás alapján A Dalt Csemer Boglárka – Boggie nyerte.[4]
A versenyszabályok változása
Jon Ola Sand, a verseny igazgatója 2014. május 1-jén elmondta a görög oikotimes.com eurovíziós hírportál kérésére, hogy nem tervez az EBU semmi komolyabb változtatást a 2015-ös versenyre. Mindössze annyit szerettek volna, hogy a dalbeküldési határidő és ezzel a delegációvezetők márciusi találkozója valamivel korábban legyen, mint az elmúlt években, hogy így több idő maradjon felkészülni mind a szervezőknek, mind a versenyzőknek a májusi nemzetközi versenyre.[33] Ennek ellenére nem történt meg a változtatás; a delegációvezetők találkozója március 16-án és 17-én volt Bécsben. Ehhez hasonlóan a közszolgálati televíziók jelentkezésének határidejét is előbbre hozták a versenyszervezők. Az előző években általában december végéig volt lehetőségük az egyes részt vevő nemzeteknek a visszalépésre illetve a jelentkezésre. Ez az időpont ezúttal 2014. október 10-e volt.[34] Csak Bosznia-Hercegovina és Bulgária kapott haladékot 2014. november 14-ig, de végül mindkét ország a távolmaradás mellett döntött. A döntő mezőnyének érdekessége volt, hogy Ausztrália csatlakozásával az eddigi 26 résztvevős döntő 27-re nőtt. Legutóbb 2007-ben fordult elő hasonló az elődöntőben, ahol rekordmennyiségű 28 dal hangzott el egymás után.
Az előző két versenyhez hasonlóan a részt vevő országok rajtsorrendjét a műsor producerei határozták meg. Egyedül a rendező Ausztria helyzetét bízták a véletlenre a döntőben. Januárban a korábbiakhoz hasonló módon zajlott le az országok elődöntőkbe való szétválasztása. A rendezők csak ezt követően, a március közepén megtartott delegációvezetők találkozója után, 2015. március 23-án tettek eleget a rajtsorrend végleges meghatározásának. Az így kialakult fellépési sorrendnek az érdekessége, hogy az első elődöntőt Moldova, míg a másodikat Litvánia nyitotta, akárcsak a 2010-es Eurovíziós Dalfesztiválon; igaz, akkor ez még sorsolással alakult ki.
Az elődöntők felosztása
A harminchárom elődöntős országot öt kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. Január 26-án tartották a sorsolást, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első, vagy második felében fognak fellépni, valamint azt, hogy az automatikusan döntős Öt Nagy és a rendező ország melyik elődöntőben fog szavazni. Így a delegációk előre tudják, mikor kell megérkezniük a próbákra.[35] Érdekessége a sorsolásnak, hogy Oroszország már hetedjére került az első elődöntőbe. A 2008-ban bevezetett két elődöntős rendszer óta mindig az első elődöntőben vettek részt az orosz versenyzők.
1. kalap | 2. kalap | 3. kalap | 4. kalap | 5. kalap |
---|---|---|---|---|
A versenyt megelőző időszak
2014. december 15-én kezdték meg a jegyek árusítását a dalfesztivál kilenc nyilvános előadására.[36]
2015. április 18-án ismét megrendezték a dalfesztivál legnagyobb elő-koncertjét, a Eurovision In Concertet Hollandia fővárosában, Amszterdamban. 24 részt vevő ország képviselője adta elő versenydalát az eseményen, valamint fellépett az 1985-ös Eurovíziós Dalfesztivál győztese, a norvég Bobbysocks! is.[37]
Az amszterdami koncerthez hasonlóan április 26-án megrendezték a London Eurovision Preview Partyt, ahol 16 ország előadója lépett fel. Mindkét eseményen előadta a versenydalát a magyar Boggie is.
Magyarországon az M1 aktuális csatorna az Eurovíziós Hét során naponta beszámolt a magyar delegáció bécsi történéseiről.[38]
Próbák és sajtókonferenciák
A próbák május 11-én kezdődtek a verseny helyszínén, a Wiener Stadthallében. Első körben minden ország elpróbálhatta a produkcióját többször is egymás után, valamint beállították a fényeket és a mikrofonokat. Ezután a delegációk a videószobába vonultak, ahol megnézhették, hogy a rendező csatorna hogyan képzeli el a produkció lefilmezését. Innen a sajtótájékoztatóra mentek az előadók, ahol egy műsorvezetővel – felváltva Riem Higazival, illetve Kati Bellowitschcsal – beszélgettek a versenyről, a próbákról, valamint a sajtó akkreditált tagjai is tehettek fel kérdéseket. A próbák és a sajtótájékoztatók egyszerre zajlottak: míg az egyik ország sajtótájékoztatót tartott, addig a következő már próbált az arénában. Az első napon Moldova, Örményország, Belgium, Hollandia, Finnország, Görögország, Észtország és Macedónia képviselője tartotta próbáját. A második napon következett Szerbia, Magyarország, Fehéroroszország, Oroszország, Dánia, Albánia, Románia és Grúzia versenyzője. A harmadik napon Litvánia, Írország, San Marino, Montenegró, Málta, Norvégia, Portugália és Csehország próbált. A negyedik napon pedig Izrael, Lettország, Azerbajdzsán, Izland, Svédország, Svájc, Ciprus, Szlovénia és Lengyelország résztvevője próbált először. Az első elődöntősök második próbáit május 15-én, a második elődöntősökét május 16-án rendezték. Az automatikusan döntős országok – Olaszország, Spanyolország, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Ausztrália – és a házigazda Ausztria képviselője május 17-én, illetve május 20-án próbált.
|
|
|
|
Dátum | Esemény | Időpont |
---|---|---|
2015. május 18. (hétfő) |
1. elődöntő – 1. jelmezes főpróba | 15:00 – 17:30 |
1. elődöntő – 2. jelmezes főpróba (Zsűri) | 21:00 – 23:00 | |
2015. május 19. (kedd) |
1. elődöntő – 3. jelmezes főpróba | 15:00 – 17:00 |
1. elődöntő – élő televíziós közvetítés | 21:00 – 23:00 | |
1. elődöntő továbbjutóinak sajtótájékoztatója | 23:30 – 00:30 | |
2015. május 20. (szerda) |
2. elődöntő – 1. jelmezes főpróba | 15:00 – 17:00 |
2. elődöntő – 2. jelmezes főpróba (Zsűri) | 21:00 – 23:00 | |
2015. május 21. (csütörtök) |
2. elődöntő – 3. jelmezes főpróba | 15:00 – 17:00 |
2. elődöntő – élő televíziós közvetítés | 21:00 – 23:00 | |
2. elődöntő továbbjutóinak sajtótájékoztatója | 23:30 – 00:30 | |
2015. május 22. (péntek) |
Döntő – 1. jelmezes főpróba | 14:00 – 18:00 |
Döntő – 2. jelmezes főpróba (Zsűri) | 21:00 – 01:00 | |
2015. május 23. (szombat) |
Döntő – 3. jelmezes főpróba | 13:00 – 17:00 |
Döntő – élő televíziós közvetítés | 21:00 – 01:00 | |
A győztes sajtótájékoztatója | 01:30 – 02:15 |
Eurovíziós Hét
A dalfesztivál hivatalos megnyitó ceremóniáját május 17-én tartották a bécsi városházánál, ahol a részt vevő negyven ország képviselője egy vörös szőnyeges bevonuláson vett részt. Az Eurovíziós Hét során Bécs főterén, a Rathausplatzon felállított Eurovíziós Falu színpadán több eurovíziós résztvevő is koncertet adott a helyieknek, illetve a rajongóknak. Emellett több kísérőrendezvényt tartottak a dalfesztivál ideje alatt a város különböző pontjain.[39]
A verseny
A három adásból álló műsorfolyamot élőben, HD minőségben közvetítette a Duna, miután az M1 2015. március 15-től napi aktuális csatornává alakult át.[40][41] Ez volt az első év, hogy nem az M1, vagy az M2 közvetítette a műsort, amikor Magyarország is résztvevő volt. Korábban 2010-ben adta a Duna a verseny elődöntőit és döntőjét élőben, de akkor nem vett részt magyar versenyző a fesztiválon, illetve akkor még a Magyar Televízió és a Duna Televízió külön működtek. Az első elődöntőt és döntőt megelőzően 20:30-tól Tatár Csilla műsorvezetésével, az Elővízió című műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről. A második elődöntő előtt nem vetítettek felvezető műsort, 2011 óta először. A dalfesztivál magyarországi kommentátora Gundel Takács Gábor volt.[42] Az M1 aktuális csatorna angol nyelvű híradója, a Hungary reports éjfél előtt bekapcsolódott egy percre a közvetítésbe, amikor a szavazás során Málta és Finnország ismertette a pontjait.[43]
2014. december 19-én jelentették be a verseny házigazdáit. Első alkalommal a dalfesztivál történetében három nő látta el a műsorvezetői feladatokat: Alice Tumler, Arabella Kiesbauer és Mirjam Weichselbraun. Az előző év győztese, Conchita pedig az úgynevezett Green Roomban beszélgetett a versenyzőkkel a dalok közötti szünetben.[44]
A dalok közötti képeslapok az adott versenyzővel készült kisfilmek, melyeket a rendező műsorsugárzó, az ORF forgatott márciustól április végig a részt vevő 40 országban, illetve a házigazda Ausztriában. A képeslapok első részében az előadók egy meghívást kaptak Ausztria kilenc tartományának egyikébe, hogy ott részt vegyenek egy szabadidős programon. Minden énekes kipróbált egy osztrák jellegzetességet, erről a kalandról szóló rövidfilmet vetítették le a képeslap második felében.[45] A magyar Boggie filmje arról szól, hogy az alsó-ausztriai Tulln an der Donau tűzoltó akadémiáján szolgál.[46]
Az előző két évhez hasonlóan a döntő és immáron az elődöntők is a részt vevő országok versenyzőinek a Green Roomból a színpadra történő bevonulásával kezdődött.
A döntő nyitányaként a Bécsi Filharmonikus Zenekar előadásában csendült fel a Te Deum, az előadás közben bécsi képeket mutattak. A nyitányban közreműködött Lidia Baich, az 1998-as Fiatal Zenészek Eurovíziójának győztese, aki Udo Jürgens 1966-os győztes dalának részletét adta elő hegedűn. Ezután Conchita, a Bécsi fiúkórus, a Suparar-kórus, Left Boy illetve a verseny műsorvezetői közösen adták elő a 2015-ös dalfesztivál hivatalos himnuszát, a Building Bridges című dalt. A produkció egyik leglátványosabb eleme az volt, amikor az előző évi győztes egy emelvényről a nézők felett „repült át” a színpadra.[47] Miután a műsorvezetők üdvözölték a show nézőit, a huszonhét részt vevő ország képviselői is bevonultak a színpadra. Ezután a verseny mottójához kapcsolódóan egy kisfilmet vetítettek arról, hogy különböző országokban élő emberek hétköznapjai összekapcsolódnak, ehhez az aláfestő zene a 2013-as orosz versenydal volt. A dalok utáni szavazási szünetben meghívott előadóként lépett fel Martin Grubinger osztrák zenész, aki a 2000-es Fiatal Zenészek Eurovíziójának döntőjében is szerepelt Ausztria versenyzőjeként. A szavazatok számlálása alatti szünetben Conchita előadta a You Are Unstoppable és a Firestorm című dalát. Ezután Alice Tumler, az egyik műsorvezető, Vincenzo Cantiellóval, a 2014-es Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztesével készített interjút, aki győztes dalának refrénjét a cappella is előadta.
Első alkalommal Ausztrália élőben is közvetítette a versenyt, lehetővé téve a helyi nézők számára a szavazást: kelet-ausztráliai idő szerint az első elődöntőt május 20-án, a második elődöntőt 22-én, a döntőt pedig 24-én adták le, mindegyik adást du. 5 órai kezdettel. A dalfesztivált ezenkívül felvételről május 22-én, 23-án és 24-én, főműsoridőben is láthatták az ország nézői, mindegyik fordulót helyi idő szerint 19.30-kor.[48]
A kínai nézők is először láthatták az elődöntőket és a döntőt élőben. Kína második legnézettebb csatornája, a Hunan TV tűzte műsorra a dalfesztivál három adását, helyi idő szerint 4 órakor.
Incidensek
A második elődöntő zsűris főpróbáján a portugál produkció alatt technikai problémák adódtak, így a dalt a műsor végén újra előadták.[49]
A döntőben a grúz dal előadása alatt a füstgép nem megfelelően működött. A nagy szürke füst miatt az énekesnőt, Nina Szublatit az egyes kamereállásokból többször nem lehetett látni az előadás közben.[50]
A szavazás
A verseny előtt a legesélyesebbnek Ausztráliát, Észtországot, Olaszországot, Oroszországot és Svédországot tartották, végül a svéd versenyző tudott győzni.
A szavazás az elődöntőkben és a döntőben is azonos módon történt: mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az országonkénti eredményeket. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra. Az első elődöntőben Finnország végzett az utolsó helyen, történetük során tizenegyedjére, míg a második elődöntőben Svájc zárt a tabella legalján, történetük során nyolcadszor.
A döntőben a szavazás során összesen három ország váltotta egymást az élen: Svédország, Oroszország és Olaszország. A szavaztok kihirdetésének a feléig Oroszország vezetett. A huszonhetedikként szavazó Egyesült Királyság pontjai után Svédország fordított a sorrenden, amellyel biztos előnyét végig őrizve hatodik győzelmét aratta. Az elődöntők 2004-es bevezetése, ezáltal a résztvevők számának megemelkedése óta a 365 pont a harmadik legmagasabb, amivel nyerni lehetett. Ez éppen hét ponttal kevesebb, mint amennyit a 2012-es, szintén svéd győztes, Loreen összegyűjtött. Emellett a győztes dal tizenkét országtól gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot. Minden ország adott pontot a győztesnek, a legkevesebbet Görögország: négyet. A harminchatodik szavazó ország után kihirdették a győztest, miután matematikailag eldőlt, hogy megnyerte a döntőt Svédország, és csak utána adták meg a lehetőséget, hogy kihirdesse a pontjait a még fennmaradó négy ország. A második helyezett az első elődöntő győztese, Oroszország lett. A harmadik helyen Olaszország végzett. A döntőben az utolsó helyet Ausztria és Németország szerezte meg, nulla ponttal. Ausztriának ez volt a negyedik nulla pontos dala (1962, 1988 és 1991 után), míg a német versenyző 1964 és 1965 után harmadszor távozott üres kézzel. A dalfesztivál történetében ez volt az első alkalom, hogy a rendező ország 0 ponttal zárt az utolsó helyen.
A legtöbb 12 pontot a győztes, Svédország kapta: tizenkét darabot. A döntőben mindössze tizenöt olyan dal volt, amely nem kapott legalább egyszer tizenkét pontot; tizenkettő pedig legalább egyszer kapott. Magyarország pontjait Tatár Csilla hirdette ki, a tizenkét pontot Belgium dala kapta, a későbbi győztes Svédország tíz pontot kapott. Magyarország nem kapott semelyik országtól sem tizenkét pontot; nyolc pontot adott Észtország, négyet Románia és San Marino, egyet pedig Csehország, Franciaország és Németország. A részt vevő negyven országból tehát hat pontozta a magyar produkciót a döntőben.
Magyarország szakmai zsűrijének tagjai Pierrot, Milkovics Mátyás, Polgár Odett, Hrutka Róbert és Fábián Juli voltak. A póttag Szabó Ágnes volt.
Első elődöntő
Az első elődöntőt május 19-én rendezték meg tizenhat ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül négy automatikusan döntős ország is szavazott az első elődöntőben, ők Ausztria, Franciaország és Spanyolország, illetve Ausztrália voltak.