A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Dél-Amerika | |
.svg) | |
| Népességi adatok | |
| Népesség | 423 581 078 (2018-as adat) fő |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17 840 000 km² |
| Országok | 12 |
| Függő területek | 1 |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 140–0 Ma |
| Idő | kora kréta – holocén |
Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. [1] Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.
Dél-Amerikához 12 független ország tartozik, plusz 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület egy európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km², a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2018-as adat szerint népessége több mint 423 581 078 fő. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).
Földrajz
Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panama-földszorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.
Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panama-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.
Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.
Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.
Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: andokbeli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.
Élővilág
Dél-Amerikában van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantula, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok, pl. jávai mongúz, vaddisznó stb.
Történelem
Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.
Indián civilizációk
Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.
Az Inka Birodalom (fővárosa Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.
Az európai hódítás
1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.
Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.
Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.
A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.
Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.
Függetlenség
A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a salétromháborút.
Néhány ország csak a 20. században lett független:
- Trinidad és Tobago az Egyesült Királyságtól 1962-ben;
- Guyana az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;
- Suriname Hollandiától 1975. november 25-én.
Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.
A közelmúlt történelme
A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.
Gazdaság
A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.
Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.
Mezőgazdaság
A legerősebb mezőgazdasággal rendelkező négy ország: Brazília, Argentína, Chile és Kolumbia.
Brazília a világ legnagyobb termelője a következő növényekből: cukornád, szója, kávé. További fontos növények: narancs, brazil dió, kukorica, papaja, dohány, ananász, banán, gyapot, bab stb.
Argentínában jelentős termesztett növények: a szója, a kukorica, a napraforgó, szőlő, dohány, gyapot, búza, cukornád stb.
Chile a világ egyik legnagyobb cseresznye- és áfonyatermelője, kiemelkedő még a borszőlő, alma, őszibarack, szilva és mogyorótermesztés.
Kolumbiában kiemelkedő a kávé, az avokádó és a pálmaolaj, valamint a cukornád, a banán, az ananász és a kakaó.
Bányászat
Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.
Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:
- Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
- Andok (Peru, Chile): rézérc
- Bolívia: ón
- Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
- Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
- Venezuela: kőolajtelepek
Ipar
A feldolgozóipar a II. világháború után gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)
- Brazília: a földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12 600 MW).
- Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
- Uruguay: húsipar, bőripar
Kereskedelem
Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.
Országonként
Gazdasági adatok az országok összehasonlításában, rendezhető táblázatban:
| Ország | Össz. GDP (nominális) 2017 (millió USD)[2] |
GDP (PPP) 2017 (millió USD)[2] |
GDP (PPP) per fő 2017 [2] |
Áru export (milliárd USD), 2011[3] |
HDI 2017 [4] |
Százalék kevesebb mint 2 USD (PPP) per fő per nap |
|---|---|---|---|---|---|---|
 Argentína
|
628 935 | 912 816 | 20 707 | 83,7 | 0,825 | 2,6 |
 Bolívia
|
39 267 | 83 608 | 7 552 | 9,1 | 0,693 | 24,9 |
 Brazília
|
2 140 940 | 3 216 031 | 15 485 | 250,8 | 0,759 | 10,8 |
 Chile
|
251 220 | 455 941 | 24 796 | 86,1 | 0,845 | 2,7 |
 Kolumbia
|
306 439 | 720 151 | 14 609 | 56,5 | 0,747 | 15,8 |
 Ecuador
|
97 362 | 184 629 | 11 004 | 22,3 | 0,752 | 10,6 |
| Falkland-szigetek[5] (UK) | 206,4 | 206,4 | 70 800 | 0,26 | ||
| Francia Guyana[6] (Franciao.) | 4 456 | 4 456 | 19 728 | 1,3 | ||
 Guyana
|
3 591 | 6 398 | 8 306 | 0,9 | 0,654 | 18,0 |
 Paraguay
|
28 743 | 68 005 | 9 779 | 9,8 | 0,702 | 13,2 |
 Peru
|
207 072 | 429 711 | 13 501 | 46,3 | 0,750 | 12,7 |
 Suriname
|
3 641 | 7 961 | 13 934 | 1,6 | 0,720 | 27,2 |
 Uruguay
|
58 123 | 77 800 | 22 271 | 8,0 | 0,804 | 2,2 |
 Venezuela
|
251 589 | 404 109 | 12 856 | 92,6 | 0,761 | 12,9 |
| Össz. | 3 836 569 | 6 642 623 | 17 852 | 669,1 | 0,772 | 11,3 |
Gazdaságilag legfontosabb városok
| No. | Város | Ország | GDP (milliárd USD)[7] | Népesség [7] | GDP per fő (2015) |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | São Paulo | Brazília | $430 | 20,847,500 | $20,650 |
| 2 | Buenos Aires | Argentína | $315 | 13,381,800 | $23,606 |
| 3 | Lima | Peru | $176 | 10,674,100 | $16,530 |
| 4 | Rio de Janeiro | Brazília | $176 | 12,460,200 | $14,176 |
| 5 | Santiago | Chile | $171 | 7,164,400 | $32,929 |
| 6 | Bogotá | Kolumbia | $160 | 9,135,800 | $17,497 |
| 7 | Brasília | Brazília | $141 | 3,976,500 | $35,689 |
| 8 | Belo Horizonte | Brazília | $84 | 5,595,800 | $15,134 |
Demográfia
Nyelvek
.svg)
A spanyol és a portugál a leginkább beszélt nyelvek Dél-Amerikában. A spanyol a legtöbb ország hivatalos nyelve, néhány országban más anyanyelvekkel együtt. A portugál Brazília hivatalos nyelve.
Suriname hivatalos nyelve a holland; Guyana hivatalos nyelve az angol, bár ebben az országban legalább tizenkét más nyelvet beszélnek, beleértve a portugált, a kínait, a hindusztánit és számos anyanyelvet.[8]
A Falkland-szigeteken angolul beszélnek.
A francia Francia Guyana hivatalos nyelve és a brazil Amapá állam második nyelve.
Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:
- Ajmara: Bolíviában, Peruban.
- Kecsua: Bolíviában, Ecuadorban és Peruban.
- Guaraní: Paraguayban.
- Hindi: Guyanában és Suriname-ban.
- Olasz kisebb csoportokban Argentínában, Chilében, Brazíliában és Uruguayban,
- Német kisebb csoportokban Brazíliában, Chilében és Paraguayban.
Vallás
A dél-amerikaiak mintegy 90% -a keresztény [9] zömük római katolikus. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivétel, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.
Az afroamerikai vallások és kultuszok szintén elterjedtek egész Dél-Amerikában, például a candomblé, umbanda és encantados.
A kardecista spiritizmus több országban jelentős hívőtáborral megtalálható.
| Ország | Keresztény | Római katolikus | Más keresztény | Nem vallásos (ateista és agnosztikus) |
|---|---|---|---|---|
| Argentína |
88% | 77% | 11% | 11% |
| Bolívia |
96% | 74% | 22% | 4% |
| Brazília |
88% | 64% | 22% | 8% |
| Chile |
70% | 57% | 13% | 25% |
| Kolumbia |
92% | 80% | 12% | 7% |
| Paraguay |
96% | 87% | 9% | 2% |
| Peru |
94% | 81% | 13% | 3% |
| Suriname |
51% | 29% | 22% | 5% |
| Uruguay |
58% | 47% | 11% | 41% |
| Venezuela |
88% | 71% | 17% | 8% |
Népcsoportok
Dél-Amerika fő népcsoportjai:
- indiánok: avák, banavék, zse indiánok, guaraník, inkák, mapucsék, sukuruk, zaparo-konambo indiánok stb.
- kaukázusiak (fehérek), különösen spanyolok, portugálok és olaszok
- meszticek
- mulattok
- ázsiaiak (kínaiak, indiaiak, pakisztániak stb.)
- zambók
| ország | indián | fehér | mesztic | mulatt | fekete | zambó | ázsiai |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Argentína
|
1% | 85% | 14% | 0% | 0% | 0% | 0% |
| Bolívia
|
55% | 12% | 30% | 2% | 0% | <1% | 0% |
| Brazília
|
<1% | 48% | 23% | 20% | 8% | 0% | 1.% |
| Chile
|
3% | 64% | 33% | 0% | 0% | 0% | 0% |
| Kolumbia
|
2% | 37% | 49% | 8% | 2% | 0% | 0% |
| Ecuador
|
39% | 10% | 41% | 5% | 5% | 0% | 0% |
| Paraguay
|
3% | 20% | 75% | 4% | 0% | 0% | 0% |
| Peru
|
45% | 15% | 35% | 2% | 0% | 0% | 3% |
| Uruguay
|
0% | 88% | 8% | 4% | 0% | 0% | 0% |
| Venezuela
|
3% | 43% | 60% | 8% | 2% | 0% | 1% |
Legnagyobb várostömörülések
| Nº | Agglomeráció neve (Región metropolitana) |
Ország | Terület (km2) |
Népesség (2019 Citypopulation)[13] |
Népesség (2017 ENSZ) |
Népesség (hivatalos) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | São Paulo | BRA
|
2943 | 33 652 991 | 33 652 991[14] | 22 672 582[15][16] |
| 2 | Nagy-Buenos Aires | ARG
|
7998 | 15 180 953 | 15 042 367 | 15 875 587[17] |
| 3 | Rio de Janeiro | BRA
|
12 645 | 12 960 768 | 12 526 719 | 10 838 752[18] |
| 4 | Lima | PER
|
2900 | 12 140 535 | 10 161 038 | 9 283 771[19] |
| 5 | Bogotá | COL
|
2820 | 9 876 069 | 9 793 193 | 10 555 058[20] |
| 6 | Nagy-Santiago | CHI
|
13 770 | 7 115 937 | 7 123 189 | 6 428 590[21] |
| 7 | Belo Horizonte | BRA
|
9800 | 5 828 923 | 5 836 032 | 4 035 194[22] |
| 8 | Brasília | BRA
|
9435 | 4 201 737 | 4 532 648 | 3 553 856[22] |
| 9 | Medellín | COL
|
1250 | 3 866 200 | 4 505 797 | 3 775 000[23] |
| 10 | Porto Alegre | BRA
|
9800 | 4 275 926 | 4 378 628 | 4 035 194[22] |
| 11 | Recife | BRA
|
2768 | 4 097 667 | 4 097 667 | 3 805 901[22] |
| 12 | Caracas | VEN
|
17 879 | 2 958 936 | 3 127 612 | 2 923 959[24] |
Kultúra
Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.
Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.
Dél-Amerika országai
Független államok
Függő területek
Európai országok dél-amerikai területei
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ Földrajzi világatlasz 163. o.
- ↑ a b c World Economic Outlook Database. IMF, 2017. április 1. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
- ↑ Country Comparison:Exports. The World Factbook. CIA, 2011. 2019. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
- ↑ Human Development Report 2014. Human development indices. The United Nations. (Hozzáférés: 2011. május 24.)
- ↑ Sablon:CIA World Factbook link
- ↑ Guyane (francia nyelven). IEDOM, 2009
- ↑ a b Global Metro Monitor. Brookings Institution, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ The Languages spoken in Guyana (amerikai angol nyelven). Studylands . (Hozzáférés: 2016. április 12.)
- ↑ Christians. Pewforum.org , 2012. december 18. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
- ↑ Las religiones en tiempos del Papa Francisco (spanyol nyelven) (PDF). Latinobarómetro, 2014. április 1. 2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
- ↑ The World Factbook. Cia.gov . 2014. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2017. november 11.)
- ↑ Lizcano Fernández, Francisco (May–August 2005). „Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI” (spanish nyelven) (PDF). Convergencia, Mexico 38, 185–232; table on p. 218. o, Kiadó: Universidad Autónoma del Estado de México, Centro de Investigación en Ciencias Sociales y Humanidades. 2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva. ISSN 1405-1435.
- ↑ Major Agglomerations of the World - Population Statistics and Maps
- ↑ Macrometrópole Paulista. 2017. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ Censo IBGE 2010
- ↑ Macrometrópole Paulista. 2017. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ censo 2010
- ↑ Censo IBGE 2010
- ↑ Dane 2005
- ↑ DANE 2008
- ↑ Est INE 2010
- ↑ a b c d Est IGBE 2008
- ↑ Medellín. 2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ INE 2011[halott link]
- ↑ Az Egyesült Királyság saját kormányzású, tengerentúli területe
- ↑ Franciaország tengerentúli megyéje
További információkszerkesztés
- Vogel Dávid., Brazília – különutas politikával a nagyhatalmi státusz felé
- Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje
- Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton- Az elmúlt két évtized politikai történelme -
Hírekszerkesztés
Sportszerkesztés
Földrajzszerkesztés
Kapcsolódó szócikkekszerkesztés
- Amerika
- CONMEBOL
- A vallás Amerikában
- Latin-Amerika
- Közép-Amerika
- Amerika történelme
- Dél-Amerika vasúti közlekedése
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 22.
Ásvány (anyag)
Éghajlatváltozás
Új Hollandia
.br
1500
1530
1530-as évek
1549
1580-as évek
1623
1625
1629
1654
17. század
1808
1822
1825
1888
1889
188 (szám)
19. század
1995
1998
2008
Amazonas
Amazonas-medence
Amerikai Államok Szervezete
Amerikai dollár
Andai Györgyi
Andresz Kati
Angol nyelv
Antillák
Aparados da Serra Nemzeti Park
Arany (kémiai elem)
Argentína
Atlanti-óceán
Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum
Augusztus 29.
A következő áldozat
Bahia
Belém (Pará)
Belo Horizonte
Boa Vista (Brazília)
Bolívia
Box Office Mojo
Brazília
Brazíliaváros
Brazília államai
Brazília (település)
Brazília címere
Brazília elnöke
Brazília földrajza
Brazília himnusza
Brazília nemzeti parkjai
Brazília történelme
Brazília uralkodóinak listája
Brazília világörökségi helyszínei
Brazília zászlaja
Brazil-felföld
Brazilok (film)
Brazil (film)
BRIC
BRICS
Bruttó hazai termék
Campo Grande
Cecil Thiré
Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park
Csuja Imre
Cuiabá (település)
Cukor
Cukornád
Curitiba
Dél-Amerika
Dél-amerikai Közös Piac
Dél-amerikai Nemzetek Uniója
Drágakő
Ecuador
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Emas Nemzeti Park
Emberi fejlettségi index
Erdőirtás
Európai Déli Obszervatórium
Fájl:00 Constituição do Império do Brasil.jpg
Fájl:Aratinga Jandaya -in tree-8.jpg
Fájl:Blue-crowned Motmot back 2.jpg
Fájl:Brasil Satellite.jpg
Fájl:Brazil-16-map.jpg
Fájl:Brazil map of Köppen climate classification.svg
Fájl:Brazil pol94.jpg
Fájl:Brazil topo.jpg
Fájl:BRA orthographic.svg
Fájl:Chrysocyon.brachyurus.jpg
Fájl:Coati roux Amiens 4.jpg
Fájl:Coat of arms of Brazil.svg
Fájl:Confusion.svg
Fájl:De Bry 1c.JPG
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Eira barbara.jpg
Fájl:Eudocimus Ruber Wading KL.JPG
Fájl:Eunectes murinus.jpg
Fájl:Euphractus sexcinctus2.jpg
Fájl:Flag of Brazil.svg
Fájl:Golden lion tamarin family.jpg
Fájl:Hydrochoeris hydrochaeris Zoo Praha 2011-3.jpg
Fájl:Jaguar head shot-edit2.jpg
Fájl:L'Exécution de la Punition de Fouet by Jean-Baptiste Debret.jpg
Fájl:Lagothrix lagotricha.jpg
Fájl:Lei Áurea (Golden Law).tif
Fájl:Mapa hidro.jpg
Fájl:Meirelles-primeiramissa2.jpg
Fájl:Myrmecophaga tridactyla by anagoria.jpg
Fájl:Papagaio (Fêmea) REFON 010907.jpg
_REFON_010907.jpg&veda=1422){kind=link}
Fájl:Ph-animals-jaburu-1.jpg
Fájl:Pico da Neblina.jpg
Fájl:QueimadaSaoFelix.jpg
Fájl:Ramphastos toco.jpg
Fájl:Relief Map of Brazil.jpg
Fájl:Rhea americana - Three adult birds.jpg
Fájl:River in the Amazon rainforest.jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:SPedroAldeia-JesuitChurch.jpg
Fájl:Tapirus terrestris.jpg
Fájl:Tibouchinas Trees.jpg
Fájl:Uakari male.jpg
Földrajzi koordináta-rendszer
Függetlenség (jog)
Főváros
Fűszer
Fernando de Noronha
Fortaleza
Francia Guyana
Francia nyelv
G20
Goiânia
Guarani nyelv
Guyana
Gyémánt
Gyapot
Gyarmat (terület)
Hercegnővirág
Hivatalos nyelv
Hollandok
Holland kísérlet Brazília gyarmatosítására
Holl Nándor
Homoszexualitás
I. Napóleon francia császár
I. Péter brazil császár
Időzóna
Iguaçu Nemzeti Park
Indiánok
India
Internet Movie Database
Interpol
ISO 4217
Jézus Társasága
Jean-Baptiste Lamarck
Jobb és bal oldali közlekedés
Kávé
Kínai asztrológia
Köppen
Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek
Köztársaság
Kalózkodás
Kassai Ilona (színművész)
Kaucsuk
Kereskedelmi Világszervezet
Kocsis Mariann
Kolumbia
Konkvisztádor
Korrupció
Kukorica
Latin-Amerika
Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége
Latin Unió
Luiz Inácio Lula da Silva
Március 13.
Maceió
Madeira (Brazília)
Manaus
Mangó
Maranhão
Mato Grosso
Mato Grosso do Sul
Meteorológiai Világszervezet
Mihályi Győző
Minas Gerais
Népsűrűség
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Büntetőbíróság
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Nemzetközi Valutaalap
Nicette Bruno
November 3.
Ország
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Pantanal
Papagájfélék
Paraguay
Paraná (folyó)
Passzátszél
Pedro Álvares Cabral
Pernambuco
Peru
Piauí
Porto Alegre
Porto Velho
Portugália
Portugálok
Portugál Birodalom
Portugál nyelv
Portugál Nyelvű Országok Közössége
Purus
Q4322414#345
Q4322414#P345
Régens
Rabszolgák
Rabszolga
Recife
Rio de Janeiro
Rio Negro (Amazonas)
Rocas-atoll
São Luís
São Paulo
Salvador da Bahia
Serra da Capivara Nemzeti Park
Spanyol nyelv
Suriname
Szójabab
Szövetségi köztársaság
Szőlő
Szavanna
Szeptember 7.
Teleregény
Teresina
Thriller (műfaj)
Tocantins (állam)
Tordesillasi szerződés
Trópusi esőerdő
TV2 (Magyarország)
TV Globo
Uberlândia
UNESCO
Uruguay
Uruguay (folyó)
UTC−02:00
Vándor Éva
Vásárlóerő-paritás
Vízgyűjtő terület
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Venezuela
VI. János portugál király
Villamos hálózat
Wikimédia Commons
Zsolnai Júlia (színművész)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.