A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Karbon (358,9 – 298,9 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
O2 | 32.5 %[1] – a mai szint 163 %-a | ||||
CO2 | 800 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 3-szorosa | ||||
Hőmérséklet | 14 °C[3] – 0 °C-kal tér el a mai szinttől | ||||
Tengerszint | +120-80 m – a mai szinthez viszonyítva | ||||
Idővonal | |||||
A karbon időszak eseményei -360 — – -355 — – -350 — – -345 — – -340 — – -335 — – -330 — – -325 — – -320 — – -315 — – -310 — – -305 — – -300 — – -295 — A karbon eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. |
A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt. Hossza mintegy hatvanmillió év volt: 358,9 (± 0,4) millió évvel ezelőtt kezdődött és 298,9 (± 0,15) millió évvel ezelőtt ért véget.
Nevét a szén elemről kapta, amelynek latin neve carbonium, a Nyugat-Európában talált nagy széntelepekről, amelyek ebben a korban keletkeztek. A karbon időszak két alkorszakra tagolható: első harmada a kora karbon (vagy mississippi kor), későbbi része a késő karbon (vagy pennsylvaniai kor).
A késő devon idején a világtenger szintje csökkent, a karbonban azonban ez a folyamat visszafordult, új tengerek keletkeztek és ekkor jöttek létre a mississippi korszak szénlerakódásai. A déli pólus ugyanakkor lehűlt: a Gondwana őskontinens déli része a karbon idejére eljegesedett, bár lehet, hogy a jégtakaró a devonban keletkezett és ez maradt fenn. A trópusok buja széntermelő mocsaraira azonban mindennek semmilyen hatása nem volt.
A karbon közepén ismét csökkent a tengerek szintje, ami a tengeri fajok jelentős kihalását idézte elő, ami főleg az ammoniteszeket és a crinoideákat érintette súlyosan. Ez a folyamat és az általa okozott folytonosságmegszakadás az észak-amerikai kőzetrétegekben képzi a mississippi időszak határát, a pennsylvaniai időszak kezdetét.
A karbon az aktív hegységképződés időszak volt, ekkor jött létre a Pangea szuperkontinens, párhuzamosan a variszkuszi orogénnel. A déli szuperkontinens, a Gondwana beleütközött Észak-Amerika-Európába (Laurázsia) Észak-Amerika jelenlegi keleti partvonala mentén. Ez az ütközése vezetett Európában a variszkuszi, Észak-Amerikában az Allegheny hegységképződéshez. Az újonnan kiemelkedett Appalache-hegységet délnyugati irányban kiterjesztette (Ouachita-hegység). Ugyanekkor csatlakozott a mai kelet-eurázsiai kontinenslemez Európához a mai Ural-hegység mentén. Így összeállt a mezozoikumi Pangea szuperkontinens jó része, bár még külön állt a mai Észak-Kína (amely a karbon végén csatlakozott), illetve Dél-Kína lemeze. A késő karbon idején a Pangea "O" alakot vett fel.
A karbon idején két fő óceán létezett: a Panthalassza és a karboni Pangea O-ján belül a Paleo-Tethys. A többi, kisebb óceán zsugorodott és végül be is záródott: Rhea-óceánt Észak-Amerika és Dél-Amerika összezáródása tüntette el, a kicsi, sekély Ural-óceánt a Baltica és Szibéria kontinensek ütközése, amely létrehozta az Ural-hegységet és a Paleo-Tethys-óceánt.
Ősföldrajz
Éghajlat
A karbon jelentős részében, különösen az északi félteke területein trópusi viszonyok uralkodtak. Az alsó karbonban nagyon gyakori volt a mészkő, a korallzátonyok pedig egészen a mai északi 78° szélességi körig terjedtek el. Szintén bizonyíték a felső karbon intenzív kőszénképződése, a szénrétegek között talált növényi fosszíliák jellegzetes nagy levelei, a levélszövetek gyors növekedésének nyomai, vagy a fatörzseken az évgyűrűk hiánya. A karbonban élt különlegesen nagyméretű rovarok ugyancsak forró éghajlatra utalnak. Az északi és déli félteke között azonban jelentős éghajlati különbség lehetett. A karbon legvégén, azzal egy időben, ahogy az északi szárazföldeken szárazabb meleg éghajlat kezdett kialakulni és a kőszénképződés is csökkent, a déli félgömbön több helyen eljegesedés mutatkozott.
Élővilága
Növényvilág
A karbon idején keletkezett a Föld teljes kőszénkészletének mintegy fele. A párás, gyakran mocsári környezetben hatalmas, 30 méteres magasságot is elérő erdőket alkottak a korpafüvek, zsurlók, páfrányok és magvaspáfrányok.
Állatvilága
A karbon idején kőzetképzően nagy mennyiségben éltek a vizekben az egysejtű Foraminiferák. Jelentősen elterjedtek a pörgekarúak és a tengerililiomok. A szárazföldön megjelentek a hüllők, az ízeltlábúak egyes csoportjai pedig megtanultak repülni.
Jegyzetek
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.