A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Devon (419,2 – 358,9 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
O2 | 15 %[1] – a mai szint 75 %-a | ||||
CO2 | 2200 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 8-szorosa | ||||
Hőmérséklet | 20 °C[3] – 6 °C-kal tér el a mai szinttől | ||||
Tengerszint | +180-120 m – a mai szinthez viszonyítva | ||||
Idővonal | |||||
A devon időszak eseményei -420 — – -415 — – -410 — – -405 — – -400 — – -395 — – -390 — – -385 — – -380 — – -375 — – -370 — – -365 — – -360 — – -355 — 1Rhynie-csert 2Hunsrück-fauna 3Bokrok és fák elterjedése[4] 4Kellwasser-esemény[5] 5Dél-Amerika eljegesedésének kezdete 6Hangenberg-esemény A devon eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. |
A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget. Nevét az angliai Devon megyéről kapta, ahol először tanulmányoztak a devon korból származó kőzeteket.
A devon a szilur időszakot követte és a karbon időszakot előzte meg.
Élővilága
A devont főleg a fák és halak fénykoraként tartják számon. Ez annak köszönhető, hogy a fák és a ma élő halak (tüdőshalak) ekkor jelentek meg, valamikor mindkettő valamelyest ekkor is élte a fénykorát.
Állatfaunája
A tengerekben és óceánokban még mindig jelentős helye volt a páncélos halaknak, akik a szilur legvégén alakultak ki. Ezek a halak a devon alatt az egyik legjelentősebb parti és nyílt vízi élőlények voltak, míg a kor végén feltehetőleg a felszaporodott tengeri skorpiók fokozott vadászata és a Hannenberg időszak kiölte őket.[6] Megemlítendő viszont még innen a Dunkleosteus, az első köztudatban elismert csúcsragadozó.
A devon elején megjelentek az ősi tüdőshalak, amiből majd kicsit később kialakultak a négylábúak.[7] Viszont az első négy lábbal rendelkező gerinces, az Ichytostega a késő-Devonban jelent meg. Míg az Ichytostega még egy halnak tekintendő, az ő leszármazottai lettek a kétéltűek.[8] Ezek az ivadékok kifejlesztettek vékony, mozgatható nyakakat, amin már nem csontos kopoltyúfedő volt(Tiktaalik), orrlyukakat és sokkal erősebb lábakat. Ez a gyors változás megfigyelhető a nem sokkal később ugyanúgy a devonban élt Tulerpetonon is. Bár nem annyira, de jelentősek voltak még ekkor a húsosúszójú halak. Ekkor jelentek meg még a primitív cápafélék is.
A fent említett Tengeri skorpiók is fénykorukat élték a devonban. Annyira is, hogy a páncélos halakon kívül sok más élőlénycsoportot vadásztak kihalásig vagy közel-kihalásig.
Másik fontos előrelépés az állatvilágban a pókszabásúak nagyfokú diverzifikálódása, valamint ikerszelvényesek és a kezdetleges rovarok megjelenése. A pókszabásúak kibővültek a kaszáspókokkal, atkákkal, álskorpiókkal, Phalangiotarbikkal és Uraraneidákkal. A rovarok még ebben az időszakban ökológiailag kevésbé jelentősek és röpképtelenek voltak. Először az első rovart a "Rhyniella praecusor"-nak nevezték el, míg későbbi kutatások szerint kiderült, hogy az egy másik, Rhyniognatha hirsti nevezetű rovar lárvája volt[9]. Ez a ma elfogadottan a legöregebb rovar[10]. Ezek a rovarok sokágúak lettek hirtelen és onnan már nem is volt mégállás a kismillió féle akár ma is élő rovarig. Sajnos ez egy hatalmas téma, de érdeklődőknek ajánlom a következő cikket:[11]
A passzív tengeri élőlények közül főleg a foraminiferák, a fenéklemezes korallok, az Ammoniteszek és a tüskésbőrűek voltak jellemzőek [12] A korallzátonyok belepték szinte a teljes sekélyvizet. Itt jelentős helyet kaptak még a pörgekarúak és a trilobiták.
A korszak végén egy hatalmas kihalási korszak következett, amit sokszor Hannenberg időszaknak, vagy késő devon kihalási eseménynek neveznek. Ez főképp a sztromatolitépítóket, korallokat, pörgekarúakat, ammoniteszeket, trilobitákat, állkapocstalan és húsosúszójú halakat érintette.
Növényvilága
A devonban jelentek meg az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el. Elterjedtek az első nyitvatermők, hatalmas erdőket alkotva. Az időszak végén élt Archaeopteris őspáfrányok már nagyon sok közös vonást mutattak a modern fákkal. Megjelentek a korpafüvek, zsurlók és páfrányok kezdetleges képviselői. Az ősharasztok az időszak végére kihaltak.
Ősföldrajza
Az időszak paleogeográfiáját délen a Gondwana kontinens, északon Szibéria (Angara pajzs) kontinens uralta, közöttük pedig kialakulóban volt Euramerika szuperkontinense.
Korábbi nevei
Korábban tévesen nevezték melegház kornak is, mivel a kora devon korszakból származó fosszíliák főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából származtak, e területek pedig ebben az időszakban Euramerika részeként az Egyenlítőnél feküdtek.
A 19. században óvörös kornak is nevezték az Egyesült Királyság területén talált óvörös homokkő rétegek után.
Devon időszaki kőzetek Magyarországon
A devon időszakban a hazánkat alkotó két nagyobb kőzettömeg közül az északnyugati darab Afrika északi selfjének közelében, a délnyugati rész ős-Európa partjainál helyezkedett el. Ennek ellenére éghajlatuk nem sokban tért el egymástól (szemben pl. az ordoviciumi viszonyokkal), feltehetően meleg, trópusi éghajlat alatt képződtek a kőzetek, amit a fellelt korallkövületek tanúsítanak. A meleg tengerben elsősorban mészkő és mészpala rakódott le, ami a későbbi kéregmozgások által (gyakran csak az alpi hegységképződés időszakában), valamint gránitbenyomulások folytán enyhén vagy erősebben metamorfizálódtak, így alkalmanként márvány is képződött. Polgárdi környékén a fehér, enyhén metamorfizálódott kőzetet fejtik, innen csak néhány, gyenge megtartású sztromatolit/stromatoporoidea? maradványai kerültek elő. Az északi-középhegységben az Upponyi-és Szendrői-hegység kőzetei főként Devon időszakiak. A Szendrői-hegységben helyenként ősi korallok, pörgekarúak és tengerililiomok maradványai is megőrződtek a kőzetekben. Valószínűleg az Alföld és a Kisalföld mederaljzatát alkotó kőzetekben is jelen vannak devon időszaki rétegek.
Tagolása
A devont a geokronológiában kora devon, középső devon és késő devon korokra bontják (vagy a rétegtanban alsó, középső, felső devonra). Faunális korszakai:
Jegyzetek
- ↑ Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
- ↑ Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
- ↑ Fájl:All palaeotemps.png
- ↑ Algeo, T. J. (1998). „Terrestrial-marine teleconnections in the Devonian: links between the evolution of land plants, weathering processes, and marine anoxic events”. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 353 (1365), 113–130. o.
- ↑ Kaufmann, B., Trapp, E.; Mezger, K. (2004). „The numerical age of the Upper Frasnian (Upper Devonian) Kellwasser horizons: A new U-Pb zircon date from Steinbruch Shmidt (Kellerwald, Germany)”. The Journal of geology 112 (4), 495–501. o. DOI:10.1086/421077.
- ↑ Sallan, Lauren Cole, and Michael I Coates. “End-Devonian extinction and a bottleneck in the early evolution of modern jawed vertebrates.” Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America vol. 107,22 (2010): 10131-5. doi:10.1073/pnas.0914000107
- ↑ Swartz, Brian. “A marine stem-tetrapod from the Devonian of western North America.” PloS one vol. 7,3 (2012): e33683. doi:10.1371/journal.pone.0033683
- ↑ Clack, Jennifer A. 2006. Ichthyostega. Version 09 February 2006. http://tolweb.org/Ichthyostega/15015/2006.02.09 in The Tree of Life Web Project, http://tolweb.org/
- ↑ R. J. Tillyard. 1928. Some remarks on the Devonian fossil insects from the Rhynie chert beds, Old Red Sandstone. Transactions of the Entomological Society of London 76:65-71
- ↑ Engel, M. S.; Grimaldi, D. A. (2004). "New light shed on the oldest insect". Nature. 427 (6975): 627–630. doi:10.1038/nature02291. PMID 14961119. S2CID 4431205.
- ↑ Nel, P., Bertrand, S. & Nel, A. Diversification of insects since the Devonian: a new approach based on morphological disparity of mouthparts. Sci Rep 8, 3516 (2018). https://doi.org/10.1038/s41598-018-21938-1
- ↑ http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/biologia5/Evolucio/chunks/ch14s08.html
Források
- International Commission on Stratigraphy (ICS). Geologic Time Scale 2004. (Hozzáférés: 2005. szeptember 19.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Devonian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- The Devonian times – an excellent and frequently updated resource focussing on the Devonian period
- UC Berkeley site introduces the Devonian.
- International Commission on Stratigraphy (ICS). Geologic Time Scale 2004. (Hozzáférés: 2005. szeptember 19.)
- Examples of Devonian Fossils
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.