A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Neogén (23,03 – 2,58 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
O2 | 21.5 %[1] – a mai szint 108 %-a | ||||
CO2 | 280 ppm[2] – az iparosodás előtti szint 1-szerese | ||||
Hőmérséklet | 14 °C[3] – 0 °C-kal tér el a mai szinttől | ||||
Idővonal | |||||
A kainozoikum idő eseményei -65 — – -60 — – -55 — – -50 — – -45 — – -40 — – -35 — – -30 — – -25 — – -20 — – -15 — – -10 — – -5 — – 0 — ← 6 ← 7 ← 8 ← 9 ← 10 ← 11 5,332 – 3,600 Ma 7,246 – 5,332 Ma 11,608 – 7,246 Ma 13,82 – 11,608 Ma 15,97 – 13,82 Ma 20,43 – 15,97 Ma 23,03 – 20,43 Ma 28,4 ± 0,1 – 23,03 Ma 33,9 ± 0,1 – 28,4 ± 0,1 Ma 37,2 ± 0,1 – 33,9 ± 0,1 Ma 40,4 ± 0,2 – 37,2 ± 0,1 Ma 48,6 ± 0,2 – 40,4 ± 0,2 Ma 55,8 ± 0,2 – 48,6 ± 0,2 Ma 58,7 ± 0,2 – 55,8 ± 0,2 Ma ~61,1 – 58,7 ± 0,2 Ma ~65,5 ± 0,3 – ~61,1 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 Kainozoikum Mezozoikum NNegyedidőszak P.Pleisztocén Plio.Pliocén 1K-T esemény 2Paleocén-eocén hőmérsékleti maximum 3Az Antarktisz első állandó jégtakarója[4] 4Messinai sókrízis[5] 5Az észak-amerikai préri kiterjedése 6Piacenzai (3,600 – 2,588 Ma) 7Gelasi (2,588 – 1,806 Ma) 8Calabriai (1,806 – 0,781 Ma) 9Ioni (0,781 – 0,126 Ma) 10Felső (0,126 – 0,0117 Ma) 11Holocén (0,0117 Ma – ) A kainozoikum eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. |
A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.[6]
Éghajlat
Az éghajlat a neogén idején valamelyest lehűlt és ez a folyamata a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszak kontinentális eljegesedésében csúcsosodott ki.
Ősföldrajz
A kontinensek ekkorra már nagyjából mai elhelyezkedésüket érték el, a legjelentősebb neogén időszaki esemény Észak-Amerika és Dél-Amerika összekapcsolódása volt a késő pliocén korszakban.
Élővilág
A neogén idején jelentős fejlődésen mentek keresztül az emlősök és a madarak, míg más élőlények kevesebbet változtak.
Tagolása
Az időszakot az alábbi két korra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):
Régebbi tagolás
A neogént néha késő harmadidőszak, a paleogént kora harmadidőszak néven is említik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jó részét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.
Negyedidőszak-vita
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Hagyományosan a ma neogénként ismert időszak korábban véget ért, a végét negyedidőszak néven emlegették és sok időskálán ma is ez a felosztás szerepel. Egyes geológusok máig ragaszkodnak ehhez a felosztáshoz, mások szerint a negyedidőszak a neogén része. Vannak, akik szerint a korábbi korok időtartamaival sokkal inkább összhangban állna, ha a jelenleg is tartó kainozoikum időt csak három (paleogén, neogén és negyedidőszak) – esetleg a negyedidőszak kihagyásával kettő – korra bontanák a jelenlegi hét helyett. Az ICS ajánlás az, hogy a negyedidőszak legyen a neogén alidőszaka 2,588 millió évvel ezelőtti kezdődátummal. A Negyedidőszak Kutatás Nemzetközi Uniójának ellenjavaslata az volt, hogy a neogén, illetve a pliocén végződjön 2,588 millió évvel ezelőtt, a gelasi kor kerüljön a pleisztocénbe, a negyedidőszakot pedig ismerjék el a kainozoikum harmadik időszakának. Ezt a javaslatot a 2,588 millió évvel ezelőtt történt éghajlati, oceanográfiai és biológiai változásokat felhasználó érvekkel támasztják alá, illetve az ugyanekkor történt Gauss-Matuyama fordulat (a Föld mágneses sarkainak megfordulása) jelenségével való összefüggésekkel.
Jegyzetek
- ↑ Fájl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
- ↑ Fájl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
- ↑ Fájl:All palaeotemps.png
- ↑ Zachos, J.C., Kump, L.R. (2005). „Carbon cycle feedbacks and the initiation of Antarctic gaciation in the earliest Oligocene”. Global and Planetary Change 47 (1), 51–66. o. DOI:10.1016/j.gloplacha.2005.01.001.
- ↑ Krijgsman, W., Garcés, M.; Langereis, C.G.; Daams, R.; Van Dam, J.; Van Dr Meulen, A.J.; Agustí, J.; Cabrera, L. (1996). „A new chronology for the middle to late Miocene continental rcord in Spain”. Earth and Planetary Science Letters 142 (3–4), 367–380. o. DOI:10.1016/0012-821X(96)00109-4.
- ↑ International Stratigraphic Chart. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.