Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Harkiv (település)
Harkiv (Харків)
Harkiv központjának látképe
Harkiv központjának látképe
Harkiv címere
Harkiv címere
Harkiv zászlaja
Harkiv zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Harkivi terület
Járás Kharkiv Raion (2020. július 19. – )
Rang
  • területi székhely
  • milliós népességű város
Alapítás éve1654
Polgármester Ihor Terehov
Irányítószám 61000–61499
Körzethívószám 572
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1 433 886 fő (2021)[1]
Népsűrűség4500 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület310 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Harkiv (Ukrajna)
Harkiv
Harkiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 59′ 18″, k. h. 36° 13′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 59′ 18″, k. h. 36° 13′ 58″
Harkiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkiv témájú médiaállományokat.

Harkiv[2] (ukránul: Харків, régies ukrán írásmóddal: Харьків, oroszul: Харьков; magyarul is használatos korábbi neve Harkov) Ukrajna második legnagyobb népességű városa. Népessége 2006-ban 1 461 300 fő volt. A város a Harkivi terület és a Harkivi járás közigazgatási központja. A város egyedül alkotja Harkiv községet.

A várost a Harkiv folyóról nevezték el, de a helyi legenda egy Harjkov nevű kozákhoz köti a település nevének eredetét.

Harkiv Ukrajna jelentős ipari, kulturális és oktatási központja. A város egyetemein főként az ipari és a kutatási karon szakosodnak a hallgatók a mezőgazdálkodásra és a gépészetre.

Itt található egy 35 kilométeres hálózattal rendelkező metrórendszer 28 állomással. Egy másik harkivi érdekesség a Szabadság tér, mely Európában a harmadik, a világon pedig az ötödik legnagyobb városi tér; rajta épült Ukrajna első felhőkarcolója.

Földrajz és éghajlat

A város a történelmi Szlobozsanscsinai régióban helyezkedik el, ahol a várost a régió fővárosának tartják. A Lopany és az Udi folyóknak a Harkiv folyóba torkollásánál fekszik, melyből a víz a Szeverszkij Donyec víztározója felé folyik tovább.

Éghajlata kontinentális. A tél hideg és csapadékos, a nyár meleg. Az évi átlag hőmérséklet 7,4 °C (januárban −6,9 °C, júliusban 20,3 °C). Az évi csapadék átlagosan 513 milliméter/év, mely főként júniusban és júliusban hullik.

Harkiv éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)11,214,621,830,534,536,838,839,834,529,320,313,439,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−2,2−1,64,314,020,824,326,425,719,412,03,6−1,112,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,0−7,3−2,44,610,314,216,214,99,84,3−1,5−5,94,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−35,6−35,0−32,2−13,1−6,0−1,15,71,2−4,8−18,1−22,6−31,4−35,6
Forrás: http://www.pogodaiklimat.ru/climate/34300.htm


Történelme

Kurgán-sztélé, a helyiek által szkifszkaja babának nevezett szkíta baba

Régészetileg bizonyított, hogy a mai Harkiv területén Kr. e. 2. évezred óta éltek emberek. A bronzkorból származó leletek olyan régiek, mint a szkíta és a szarmata törzsektől származók. A leletek bizonysága szerint az itteni Csernyakov-kultúra a 2.6. századig virágzott. A későbbi városok alapítását a keleti törzsek nyugatra vándorlása nehezítette.

A mai város alapítói lengyelek elől menekülő ukrán földművesek voltak, valamikor az 1600-as években. Egy az orosz cárnak írt levelükben kérvényezték, hogy az akkori Oroszország területén várat építhessenek. Mivel az oroszoknak is jól jött egy határ menti erőd, 1654-ben engedélyezték a váralapítást. Aztán a vár köré fokozatosan egyre több ember telepedett le, majd lassan kialakult a város. Ezután Harkiv még hosszú ideig Oroszországhoz tartozott.

Harkiv látképe a Lopany folyóval (képeslap, 1890-es évek)

A 17. században alapított városnak 1805-től van egyeteme (Harkivi Állami Egyetem). Ezután a kevés ipart és a vasutat is fejlesztették; ezek hatására a város virágzásnak indult. A Szovjetunió korai évei alatt Harkiv volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa (1917–1934 között). Az 1930-as évek elején, az ukrajnai éhínség (holodomor) sok embert hajtott a földekről a városokba (különösen Harkivba) a megélhetésük érdekében, egy részük azonban így is éhen halt, (élelem és pénz hiányában). Halottak hevertek az utcákon, mert nem volt aki eltemesse őket, akit mégis elhantoltak, azt pénz hiányában a város temetőiben titokban tették. 1940 áprilisában és májusában a Sztarobelszk tábor körülbelül 3800 lengyel rabját kivégezték a harkivi NKVD épületében. A kivégzetteket később a Pjatihatki (ma Harkiv egyik városrésze) erdeiben ásták el (a katyńi vérengzés részeként).

A második világháború

A Drobckij Jar

A második világháború alatt Harkiv több jelentős katonai esemény színhelye volt. A Harmadik Birodalom és katonai szövetségesei elfoglalták a várost, amit a Vörös Hadsereg visszafoglalt, majd a németek másodszor is elfoglalták, alóluk 1943. augusztus 23-án szabadult fel. Épületeinek 70%-a elpusztult, lakói közül pedig tízezrek haltak meg. Harkiv volt a legnépesebb város a Szovjetuniónak azon a részén, amelyet a Wehrmacht a világháború utolsó éveiben elfoglalt. Kijev népessége is kisebb volt Harkivénál.

A német megszállás előtt Harkiv hadiipari üzemeit az Urál régióba evakuálták. Bár a város újjáépítése éveket vett igénybe, a vállalatokat a háború után gyorsan vissza tudták telepíteni Harkivba, és még mindig működnek.

1941 decembere és 1942 januárja között 30 000 embert (főként zsidót) végeztek ki a németek. Az áldozatokat a legnagyobb „tömegsírokba” temették, főként a Drobickij Jar szikla hasadékában.

A második világháború alatt négy nagy csatát vívtak a városért:

Harc Harkivért

A német és a szovjet katonaság harca Harkiv utcáin
Harc Harkivért
Dátum 1941. október 20.1941. október 24.
Helyszín Európa, Szovjetunió, Harkiv
Eredmény Tengelyhatalmi győzelem.
Harcoló felek
Tengelyhatalmak:
Flag of Germany (1935–1945).svg Németország
Szövetségesek:
Flag of the USSR (1936-1955).svg Szovjetunió
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkiv témájú médiaállományokat.

Az első harkivi csataként is emlegetett Wehrmachtos taktikai hadműveletben a német dél-ukrajnai hadseregcsoport 6. Hadserege akarta elfoglalni a várost a Barbarossa hadművelettel 1941. október 20-án. A szovjetek a 38. Hadsereget rendelték a város védelmére, mivel ekkorra már az üzemeket leszerelték és előkészítették a keletre szállításukat.

Október 21-ére már minden ipari felszerelést vagonokba rakodtak, ám a németek aznap 11 km-nyi sínpályát zártak le. A német 6. Hadsereg elkezdte a támadásokat, mialatt a szovjet 17. Hadsereg délről szintén felkészült védekező felállásban, október 24-én.

Habár aznap a német hadsereg győzött, a szovjet vonatok legtöbbjét evakuálták a szovjet területekre.

Harkivi csata

A második harkovi csata, ahogy Wilhelm Keitel elnevezte, a Vörös Hadsereg elleni küzdelem volt 1942. május 12-étől május 28-áig az Izium hídfőnél, a Keleti Fronton, a második világháború idején. Célja a barenkovói magaslat és az Iziumi híd felszámolása a Donyec (ukránul: Sziverszkij Donyec) folyón, melyek a szovjet offenzíva területei voltak. A téli ellentámadás sikeres volt, elűzte a német csapatokat Moszkvától, de a szovjet haderők tartalékait is kimerítette, a harkivi ellentámadás egy új szovjet kezdeményezés volt a stratégiai kezdeményezéseik kiterjesztésére, annak ellenére, hogy nem sikerült a meglepetés erejével támadniuk.

1942. május 12-én a szovjet haderők Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko (ukránul: Szemen Konstyantinovics Timosenko) parancsára támadást indítottak a német 6. Hadsereg ellen a téli támadás alatt kiépített futóárokrendszerből. A kezdeti biztató jelek után a németek megállították a támadást. Számos törzstiszt, köztük maga Sztálin hibája is, hogy nem sikerült felbecsülniük a 6. Hadsereg erejét, illetve hogy túlbecsülték a saját újonnan kiképzett erőiket, így a németek egy sikeres bekerítő hadmozdulattal elvágták őket a frontvonaltól.

Harkivi támadó hadművelet

A harmadik harkivi csata a Vörös Hadsereg egyik támadó hadművelete volt a második világháborús Európa színterén, Harkiv város környékén, 1943. február 19-től március 15-ig. A német déli hadseregcsoport leveri a Vörös Hadsereget. A németeknél Donyec-hadjáratként, az oroszoknál Donbasz és Harkiv hadműveletként ismert. A német ellentámadás 52 szovjet hadosztály megsemmisüléséhez valamint Harkiv és Belgorod városok újbóli elfoglalásához vezetett.

Mivel a német hatodik hadsereget Sztálingrádnál bekerítették, a Vörös Hadsereg szélesebb támadásra vállalkozott a déli hadseregcsoport java ellen. Ez 1943. január 2-án érte el tetőpontját, amikor a szovjetek Hadműveleti Csillagot kezdeményeztek, mely januárban és kora februárban megtörte a német védelmet, így a szovjetek visszaszerezhették Harkivot, Belgorodot és Kurszkot. A szovjet offenzíva sikeres volt, azonban egységeik túlságosan szétszóródtak.

A Polkovogyec-Rumjancev hadművelet

A Polkovogyec Rumjancev (oroszul: Полководец Румянцев, magyarul: "Rumjancev hadvezér", a 18. századi Peter Rumjancev után elnevezve) a Harkiv-Belgorodi szovjet stratégiai támadó hadművelet kódja volt 1943. augusztus 3. és 23. között a Wehrmacht 4. Páncélos hadseregcsoportja és a Kempfi hadosztály ellen a második világháború során. A hadműveletet Voronyezs és a Sztyeppe Front vezette a Kurszki-magaslat Belgorodi (déli) szektorában. Egy Wilhelm Keiteltől származó forrás szerint ez volt a Negyedik Harkivi Csata, habár semmi köze nincs a harmadikhoz.

Érdekességek

A Blagoviscsenszkij-templom

A sztálinista Szovjetunió idején olyannyira Moszkva-központúvá akarták kiépíteni a birodalmat, hogy a moszkvai dolgoknál „jobbakat” meg kellett semmisíteni vagy a moszkvaiaknál „rosszabbra” átépíteni. Erre példa a Ploscsagy Szvobodi (Szabadság tér), mely jóval nagyobb volt a moszkvai Vörös térnél, ezért több mint a felét parkosították. Mára azonban nagy részét visszaépítették. Másik példa erre a Blagovescsenszkij székesegyház (Благовещенский собор) nevű ortodox templom, amely nagyobb volt a Vaszilij Blazsennij-székesegyháznál, emiatt levették tetejéről a keresztet, és kisebbet tettek rá (mára visszahelyezték az eredetit).

Ukrajnának ezen a vidékén másképpen, ún. harkivi stílusban játszanak az ukrán népi hangszeren, a bandurán.

Gazdaság

A város környékének mezőgazdaságában főleg az őszi búza, a cukorrépa és a napraforgó a főszereplő. A város iparának egy részét természetesen az ezen termények feldolgozására épülő élelmiszeripar (cukor-, szesz-, étolaj- és húsipar) adja. Ezen kívül az ipari tevékenység meghatározó eleme a szerszám-, a mező- és a bányagépgyártás, valamint az energetika- és vegyipar. A 2000-es évek elején több-kevesebb sikerrel megkezdődött a régi hadiipari üzemek polgári cikkek gyártására való átalakítása, valamint privatizálása, bár ez a folyamat még napjainkban is tart. A városban jelenleg több mint 380 ipari vállalat van, ezek összesen nem kevesebb, mint 150 000 embert foglalkoztatnak. Leghíresebbek a Morozov Tervezőiroda (HKBM), a Malisev Gépgyár, mely az 1930-as évek óta gyárt harckocsikat, s mára mezőgazdasági gépeket is. Harkivban működik a repülőgépeken, rakétákon és atomerőművekben alkalmazott műszereket és irányítástechnikai berendezéseket gyártó Hartron, valamint az erőművi gőzturbinákat gyártó Turboatom.

Kormányzás és adminisztratív felosztás

Harkiv kerületei

A város 9 kerületből (rajon) áll:

A kerület magyar, ukrán, valamint orosz neve (az orosz név átírása)
Dzerzsinszkij Дзержинський Дзержинский (Dzerzsinszkij)
Zsovtnevij Жовтневий Октябрьский (Oktyabrszkij)
Kijivszkij Київський Киевский (Kijevszkij) (1957-ig Кагановичский )
Kominternyivszkij Комінтернівський Коминтерновский (Kominternovszkij)
Lenyinszkij Ленінський Ленинский (Leninszkij)
Moszkovszkij Московський Московский (1961-ig Сталинский )
Frunzenszkij Фрунзенський Фрунзенский (Frunzenszkij)
Ordzsonyikidzevszkij Орджонікідзевський Орджоникидзевский (Ordzsonyikidzevszkij)
Cservonozavodszkij Червонозаводський Червонозаводской (Cservonozavodszkoj)

Népesség

1989-ben a Szovjetunióban 1 593 970 lakosa volt, 1991-ben 1 510 200-ra esett vissza, ebből 1 494 200 állandó lakos. Harkiv jelenleg a második legnagyobb ukrán város a főváros, Kijev után.

Harkivi zsinagóga

Népességváltozás

Etnikumok

Harkiv nemzetiségi összetétele az 1989-es népszámlálás alapján: ukránok: 50,38%, oroszok 43,63%, zsidók 3%, belaruszok (fehéroroszok) 0,75%, és minden más (több mint 25 kisebbség) 2,24%.

Az etnikumok arányának változása 1897-től 2001-ig:
Etnikum / Év 1897 [3] 1926 1939 1959 [4] 1989 [5] 2001 [6][7]
ukránok 25.9% 38.6% 48.5% 48.4% 50.4% 62.8%
oroszok 63.2% 37.2% 32.9% 40.4% 43.6% 33.2%
zsidók 5.7% 19.5% 15.6% 8.7% 3.0% 0.7%

Nyelv

A város lakossága jelentős részben az orosz nyelvet beszéli.

A modern Harkiv

Harkiv látnivalói: a Derzsprom(ua) irodaháza, az Emlékmű Komplexum, a Szabadság tér, a Tarasz Hrihorovics Sevcsenko-emlékmű, a „Tükör-vizesés”, az Uszpenszkij-katedrális, a Milícia múzeum, a Pokrova-katedrális, a Tarasz Sevcsenko-kertek, a harkivi drótkötélpálya, Blahovisenszkij-katedrális, a gyermekvasút és a Szumszka utca 6. sz. alatti épület.

Kultúra

Galériák

A harkivi Művészeti múzeum

Festők háza: Itt a helyi festők műveiből készített kiállítások tekinthetők meg, valamint különböző festőtalálkozókat, művészeti megbeszéléseket szerveznek ide.

DABO galéria: Nemrégiben nyílt galéria, mely nem feltétlenül a helyi és az ukrán művészeket támogatja, inkább különböző európai festőket hív meg. Célja az ukrán és az európai művészek együttműködése. A Venszkij Dom komplexumban található.

Maestro galéria

Önkormányzati galéria: Egyértelműen a legérdekesebb a városban. Amíg a komolyabb galériák, pl.: DABO vagy az AVEK jobban kedvelik a már híres festőket, az önkormányzati galéria a fiatal, ambiciózus művészek műveit állítja ki. Néha különböző programokat kombinál helyi művészbandákból: a kiállítások gyakran fiatal zenészek játszanak.

Akadémiai galéria: A harkivi Dizájn- és Művészakadémiában található. Híres és elismert ukrán művészek műveiből éppúgy szervez kiállítást, mint a fiatal tehetségekéiből.

AVEK galéria: Harkiv egyik legjobb galériája. Kiállításait különböző érdekes műfajokból szervezi: absztrakt festményekből, szobrokból és különböző kulturális dokumentumokból. A belépés mindenkinek ingyenes, mégis mindig található itt valami érdekes.

Népművészetek regionális központja főleg az ukrán népművészeti művekből készít kiállításokat, szervez fesztiválokat, gyakran a város főterén.

Színházak

Operaház: A harkivi operaház története 1874-ben kezdődött. Hosszú évek és több száz színdarab után a Harkivi opera elérte jelenlegi színvonalát. 1925-ben az első Állami Opera után hozták létre, hatalmas adományokat adva az opera személyzetének. Sok híres operaénekes kezdte pályafutását a harkivi operában.

Persze voltak az operaháznak is nehéz napjai. 1934-ben a színházi személyzet egy része átköltözött Kijevbe. A továbbra is az ukrán állam kezében maradt színház épületét a háború idején teljesen megsemmisítették.

1991 óta a színház egy új épületben üzemel a Szumszkaja utcában, a város szívében. Az épület szerkezete acélból épült, ami már önmagában is látnivaló.

Bábszínház: A színház története 1939-ben indult, de csak tizenhárom évvel később kezdett el fejlődni, amikor Viktor Afanasziev lett az igazgatója. Még több mint harminc évig ez maradt Ukrajna egyik vezető bábszínháza, amíg az országon belül máshol is nem koncentráltak ilyen magas színvonalú bábszínházi darabok írására. Ekkor hozták létre a bábmúzeumot is.

Sevcsenko színház: A későbbi igazgatója, Olekszandr „Lesz” Sztepanovics Kurbasz (ukránul: Олександр «Лес» Степанович Курбас) alapította 1922-ben. Itt kezdte pályáját sok mai népszerű ukrán színész; közülük néhányan a színház igazgatójává váltak. A színház eredeti neve Berezil volt, és a kezdetektől fogva az ukrán színészek képzésére fókuszált. Mai hírnevét modern felfogásának és az avantgardnak köszönheti.

Puskin színház: A színházat 1933-ban alapították. Kezdettől fogva támogatta az akkori szovjet színészeket. Rengeteg orosz és nemzetközi klasszikust mutattak be a színpadján, köztük Tolsztoj és Shakespeare darabjait. Az 1960-as években még nagyobb népszerűségre tettek szert az akkor játszott romantikus hullám darabok által.

1988 tragikus év volt a színház életében. Egy napon tűz ütött ki és az egész színház leégett. Ennek következtében az egész színházat át kellett költöztetni egy másik épületbe. Újjáépítése 1995-ben kezdődött meg, és nyolc évet vett igénybe. Az épületet 2003 októberében nyitották meg újra. Ma a Puskin színházban több mint 26 modern és klasszikus darabot mutatnak be a nézőközönségnek.

Klasszikus zene

Az Istenanya elszenderedése-székesegyház

A 'Filharmonikus csarnokban profi zenekarok mutatják be kortárs zeneszerzők és klasszikusok munkáit. Évszakonként hoznak új programokat, melyek néha elég érdekes kísérletnek bizonyulnak. A felújított épület a város központjában található.

Az orgona- és kamarazene háza 1968-ban nyílott meg az Uszpenszkij-katedrálisban. Húsz év alatt sok különböző programot mutattak be a házban, amely csodálatos akusztikájáról híres. A repertoár orgona- és orgona-vokál-hangversenyekből áll a klasszikus és kortárs zeneszerzők műveiből és egy-egy ukrán tartománybeli népzenéből.

Oktatás

A harkivi Korlenko-könyvtár épülete

Harkiv Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő felsőoktatási és kutatási központja. A város 13 nemzeti egyeteme és számos professzionális, műszaki és privát felsőoktatási intézménye rengeteg különböző szakot kínál a diákoknak. A Harkivi Nemzeti Egyetem (12 000 hallgató) és a Harkivi Műszaki Egyetem (10 000 hallgató) Ukrajna vezető egyetemei közé tartoznak. Harkiv felsőoktatási intézményeiben összesen 150 000 diák tanul. Ebből megközelítőleg 9000 külföldi, akik 96 különböző országból származnak. A város felsőoktatási intézményeiben több mint 17 000 különböző kar és szak működik.

A város kutatóintézetei elég magas színvonalúak, pedig függetlenek vagy csak lazán függnek az egyetemektől. A három legnevesebb kutatási intézmény a Harkivi Fizikai és Műszaki Intézet1, a Metrológiai Intézet 2 és az Állatorvosi Gyógyszerek Kísérleti és Klinikai Intézete. Itt található még az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia 20 nemzeti kutatási intézménye, mint például az Alacsony Hőmérsékletű Fizikai és Műszaki Intézet 3. Ezen intézményekben dolgozó tudósok száma megközelíti a 26 000 főt.

A Harkivi Állami Tudományos Vlagyimir Korolenko-könyvtár, a legfőbb kutatókönyvtár különféle egyetemekkel és kutatóintézményekkel és más könyvtárakkal is társult.

A városban összesen 212 iskola, 10 líceum és 20 gimnázium található.

Egyetemekszerkesztés

  • Ukrán Polgári Védelmi Főiskola: 1928-ban nyílt meg, Ukrajnában először tűzoltóképző-tanfolyamokat indítva. Az azóta eltelt 85 év alatt olyan naggyá fejlődött az egyetem hogy mára a polgári védelem különböző területein is oktat. Weblapja: www.apbu.edu.ua.
  • Nemzetközi Szlavisztikai Egyetem: 1993-ban alapították, viszonylag fiatal és gyorsan fejlődő egyetem, melyben javarészt a közgazdaságtan területein oktatnak. A Nemzetközi Szlavisztikai Egyetem ezen kívül még nyelvészeti és koreográfiai szakokat vezet. Weblapja: www.msu.kharkov.ua.
  • Zsukovszkij Űrhajózási és Repülési Egyetem: Harkiv egyik legfontrosabb felsőoktatási intézménye. Az 1930-as években az egyetem részt vett a jelentős szovjet tudományos fejlesztések sorozatában. Manapság az egyetem még mindig híres a légtérkutatási munkájáról és nagyon magas szintű tananyagáról. Napjainkban specialistákat képez a „légtér mezejére”. Weblapja: www.khai.edu.
  • Harkivi Élelmezésszervezési és Technológiai Akadémia: Ez az egyetem az üzlet és élelmiszeripar területén nyújt oktatást. Majdnem minden karon az élelmiszer-előállításban lévő műszaki különlegességek hirdetésével foglalkozó nemzetközi menedzsereket képeznek. Weblapja: www.hdatoh.kharkov.com.
  • Harkivi Katonai Repülési Egyetem: Az egyetemen katonai képzést végeznek.
    A Katonai Repülési Egyetem
  • Harkivi Nemzeti Agrártudományi Egyetem: Az egyetem agrártudományokkal, erdőgazdálkodással és az ökológia egyes ágazataival foglalkozik. 1816-ban alapították. A Szovjetunió összeomlása után nagy károkat szenvedett, de mára újraszervezték, és ismét üzemel. Weblapja: agrouniver.kharkov.com.
  • Harkivi Nemzeti Gazdaságtudományi Egyetem: Az ekonómia különböző területein nyújt oktatást. A legfőbb különlegességei a marketing, menedzsment, gazdasági törvények, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, bankügylet és kisebb dolgok, mint például a turizmus. Weblapja: www.hneu.edu.ua.
  • Harkivi Nemzeti Egyetem: Az egyetemet 1805. január 29-én nyitották meg, s akkor az egyik jelentős nevelési kulturális és tudományos központként nagyban hozzájárult a város fejlesztéséhez. A Harkivi Nemzeti Egyetem 200 éves, dicsőséges múltra tekint vissza, s ez nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában híressé tette. A sok tudós közül, akik az egyetemen végeztek, három Nobel-díjra is szert tett.
    A modern oktatás lefedettsége érdekében az intézmény 18 iskolát szervezett (Gépészmérnöki Iskola, Fizikai és Technológiai Iskola, Radio-Fizikai Iskola, Fizikai Iskola, Kompjútertudományi Iskola, Biológiai Iskola, Filozófiai Iskola, Földtani (Geológiai) és Földrajzi (Geográfiai) Iskola, Gazdasági Iskola, Idegen Nyelvek Iskolája, Történelmi Iskola, Nyelvtudományi Iskola, Alapfokú Egészségügyi Iskola, Kémiai Iskola, Szociológiai Iskola, Pszichológiai Iskola, Távolabbi Oktatás és Újraképzés Iskolája, Fizikai és Energiai Iskola).Az egyetem weblapja: www.univer.kharkov.ua.
  • A Rádioelektronikai Egyetem

Harkivi Nemzeti Rádióelektronikai Egyetem: A Harkivi Nemzeti Rádióelektronikai Egyetem nyújtja a legmagasabb szintű számítástechnika-oktatást a városban. Speciális oktatás folyik a modern mesterséges intelligenciáról és az E-Commerce-ről, valamint a mindennapi dolgokról is, például az orvosi elektronikáról és nyomtatásról. Az egyetem különböző nemzetközi programokhoz járul hozzá, így idegen diákoknak is oktatást nyújt. Weblapja: www.kture.kharkov.ua.

  • Harkivi Nemzeti Pedagógia Egyetem: Az egyik legrégebbi egyetem. 1811-ben nyitották, akkor még kis oktatási kapacitással, majd a következő közel 200 év alatt vált naggyá. Ma 17 különféle fakultást lehet felvenni. Az egyetem fő feladata tanárok és oktatási specialisták képzése. Weblapja: www.pu.ac.kharkov.ua.
  • Harkivi Műszaki Egyetem: Ukrajna egyik legrégebbi műszaki egyeteme, melyet 1885-ben nyitottak meg. Eredetileg csak két szak létezett: az ipari és a kémiai, viszont mára ez az ország harmadik legnagyobb műszaki egyeteme. A jelenlegi 23 szak évente 4000 diáknak ad helyet, a modern technológiában a számítási, mechanikai és elméleti fizikában. Weblapjai: www.kpi.kharkov.ua (ukrán); www.khpi.narod.ru (orosz).
  • Harkivi Közúti Közlekedési Egyetem: Az egyetem a közlekedésre specializálódott. A szakokon járműmechanikát, szállítási rendszerszervezést és -menedzsmentet, útépítést és -tervezést valamint általános szállítási ellátást tanítanak.
  • Mecsnyikov Orvostudományi Egyetem: Az egyetemet 1805-ben alapították. Ez Ukrajna első hivatalos egyeteme. A kétszáz éves története alatt sok híres doktor dolgozott itt. A 20. század közepétől az egyetem egy újabb programba fogott bele a külföldi hallgatók számára. Jelenleg itt folyik az ország legmagasabb szintű orvosképzése.
  • Harkivi Állami Közgazdaságtudományi Egyetem: 1930-ban alapították. Az oktatás a mezőgazdaság számos területén folyik: vidéki és farmgazdaság, valamint a mezőgazdasághoz tartozó technikai képzések.
  • Harkivi Állami Művészeti és Iparművészeti Akadémia: Az akadémián négy fakultációs lehetőség van: zenekari, ének-kórusi, zongorai és színházi. Mindezekkel megfelelő oktatást nyújt a zenéhez és a drámához.
  • Harkivi Állami Építészeti és Építőmérnöki Egyetem: Az egyetem tizenháromféle képzéssel szolgál az építészethez, és a hozzá kapcsolódó gazdasághoz és gépészethez. Ma az egyetem jó oktatási programmal rendelkezik idegen nyelvű diákok részére, és különböző kutatás-magyarázó projektjeik vannak.
  • Nemzeti Belügyi Egyetem: Az egyetemen különböző szakokon oktatnak nemzet- és közbiztonságot, kriminalisztikát és a gazdaság és szociológia kapcsolódó tanait.
  • Nemzeti Gyógyszerészeti Egyetem: Az egyetemet 1805-ben hozták létre a Harkivi Nemzeti Egyetem részeként. Az egyetem szakértőket képez minden gyógyszerészettel kapcsolatos dologban: a gyógyszerfejlesztéstől a tudományos kutatásokon át a minőségellenőrzésig, valamint a kapcsolódó pszichológiai tanokig.
  • Ukrán Népi Akadémia:

Sportszerkesztés

Harkiv Ukrajna egyik legnagyobb városa, ahol a sport komoly szerepet tölt be. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás. A városnak két csapata is szerepel az ukrajnai első osztályban:

Csapatai:
Csapat neve Stadionja
FK Metaliszt Harkiv Metaliszt Stadion
FK Harkiv Juvilejnij Stadion (Szumiban)
Heliosz Harkiv Dinamo Stadion
Arszenal Harkiv Arszenal-Bavarija Stadion

Híres emberekszerkesztés

A városban az alábbi híres emberek születtek:

Közlekedésszerkesztés

Harkiv Ukrajna egyik legnagyobb közlekedési csomópontja, mivel közvetlen kapcsolata van a világ több városával légi-, vízi- és szárazföldi úton (vas- és autóúton). Ebből következetesen a városban is sokféle közlekedési mód is megtalálható. Pl.: tömegközlekedés, taxi, vonat- és légiforgalom.

Tömegközlekedésszerkesztés

A harkivi tömegközlekedés sokféle közlekedési módot foglal magába.

Metró: (ukránul: Харківське метро; oroszul: Харьковское метро) A harkivi metró a város egyik leggyorsabb közlekedési eszköze, mely három útvonalon, 28 állomáson át közlekedik. Az első vonal 1975-ben nyílt meg, s ekkor ez volt Ukrajna második (Kijev után) és a Szovjetunió ötödik metróhálózata.

Metróvonalak:
# Név Ukránul Oroszul Nyitás éve Vonal hossza Állomások száma
1 Holodnohirszko–Zavodszka-vonal Холодногірсько-Заводська Холодногорско-Заводская 1975 17,3 km 13
2 Szaltovszka-vonal Салтовська (Szaltovszjka) Салтовска (Szaltovszka) 1984 10,3 km 8
3 Olekszijivszka-vonal Олексіївська (Olekszijivszka) Алексеевская (Alekszejevszka) 1995 7,9 km 7
Összesen: 35,4 km 28

A harkivi metró terveit akkor kezdték készíteni, amikor a város az Ukrán SZSZK fővárosává vált. 1934-ben, amikor Kijevet tették meg fővárossá, a metróhálózat építése lekerült a napirendről. A ’60-as évek közepén a város tömegközlekedési hálózata elégtelenné vált, így 1968-ban megkezdődhetett a metró építése.

Az első metróvonalat (Holodnohirszko–Zavodszka-vonal) hét évvel később, 1975. augusztus 23-án nyitották meg, mely 10,4 km-nyi pályán és 8 állomáson üzemelt. Bár az állomások nem nyújtanak olyan látványt, mint a moszkvaiak vagy a szentpéterváriak, de a késői ’70-es évek stílusának legszebb képviselői. Az állomásokat tipikus szovjet stílusban tervezték, úgy, hogy az útvonalak háromszög alakban fogják közre a városközpontot. A metró reggel 530 és éjfél közt üzemel, utasainak napi száma meghaladja az egymilliót.

Mivel a város talaja nem egyenletes, a metróállomások mélysége is változó. A 28 állomás közül 6 a mély szinten, a többi a sekély szinten található. A korábbiak tartószerkezete villanyoszlopszerű, míg az újabbaké rendes oszlopokból áll. A sekély szinten található állomások közül 14 pilléres szerkezetű, a maradék nyolc egybefüggő boltozatos. A harkivi metró sekély állomásain állítottak elő először egybefüggő boltozatos állomást.

A metrót két remíz szolgálja, melyekben 320 vagon fér el 59 darab ötkocsis szerelvényként összeállítva. Minden peron száz méter hosszú. A metró a kijevivel ellentétben az Ukrán Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, nem privatizálták és nincs az önkormányzat kezében sem. 2005 augusztusában a minisztérium át akarta adni a metrót a városi közigazgatásnak.

Metrószerelvény (81-718.2-es model) az „Augusztus 23” (23 Szerpnya(ua)/23 Avguszta(ru)) megállóban

A helyi buszok évente körülbelül 12 millió utast szolgálnak ki.

A városban megtalálható tömegközlekedési eszköz még a troli és a villamos. A város közlekedési vállalata 2006-ban ünnepelte 100. születésnapját. Vannak még ún. iránytaxik (marsrutkák), amik magánfuvarozók mikrobuszai.

Vasútszerkesztés

A város első vasútvonala 1869-ben nyílt meg a Kurszk–Harkiv–Azov vonalon. Az első mozdonyt 1869. május 22-én hozták északról. Harkiv vasútállomását 1901-ben újították föl, majd a második világháborúban megsemmisült. A jelenleg is meglévő vasútállomást 1952-ben építették (Harkivi Déli pályaudvar). A városban rendelkezésre álló különféle vasúti szállítási módszerek: a vasúti szerelvények és az elővárosi vonatok (elektricska).

Légi közlekedésszerkesztés

Harkivban jelenleg egy nemzetközi repülőtér található, amely naponta kb. 200 járatot indít és fogad, és ezek közül majdnem mind utasszállító. A Harkiv Osnova repülőtér (Міжнародний аеропорт Харків(ua); Междунаро́дный аэропо́рт Ха́рьков(ru)) nemzetközi státusza még viszonylag új. Maga a repülőtér nem nagy, a város déli határánál helyezkedik el. Kijevbe és Moszkvába minden nap indulnak gépek, valamint Isztambulba, Bécsbe és más uticélokba is indítanak rendszeres járatokat. A charter-járatok szintén elérhetőek.

Az Észak-harkivi Repülőtér egy gyári leszállópályából áll, és a Tupoljev cég jelentős termelési színtere volt.

A korábbi legnagyobb harkivi repülőtér – Aeromoszt-Harkiv2007 óta nem indít semmilyen rendszeres járatot. Tanácskoznak egy új építésén is az orosz határ mellett, ami Harkivot és az orosz Belgorodot is kiszolgálná.

Egyéb érdekességekszerkesztés

Harkiv-stílusban játszó bandurás: Hrihori Bazsul

2008. szeptember 12-én koncertet szerveztek Harkivban az AIDS elleni küzdelemnek szentelve, mert Harkiv városban a második legnagyobb az AIDS-fertőzöttek aránya. Queen + Paul Rodgers lépett fel, és a Bijou című dalt adták elő.

Nemzetközi együttműködésszerkesztés

Testvérvárosokszerkesztés

A városa az alábbi városokkal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot:[8]

Galériaszerkesztés

Jegyzetekszerkesztés

Fordításszerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharkiv című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a First Battle of Kharkov című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharkiv Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrásokszerkesztés

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harkiv_(település)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Harkiv (település)

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 2004-ben befejezett televíziós sorozatok

Állam
Államforma
Államok vezetőinek listája 2005-ben
Április 19.
Április 2.
Április 25.
Április 8.
Április 9.
Ça Ira
Érettségi vizsga
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Északi flórabirodalom
Év
Évszázad
Évtized
Így jártam anyátokkal
Ókor
Örmény naptár
…Something to Be
.ua
1. század
10. század
1019
1054
1125
1238
1240
1326
1346
1386
14. század
1475
15. század
16. század
1648
1654
1667
1707
1709
1935
1939
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
1991
1998
20. század
2000
2000-es évek
2001
2002
2003
2004
2004–2005-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
2005
2005-ös franciaországi zavargások
2005 új világörökségi helyszínei
2005 (szám)
2005 a filmművészetben
2005 a jogalkotásban
2005 a légi közlekedésben
2005 a sportban
2005 a tudományban
2005 videójátékai
2006
2007
2008
2009
2010
2010-es évek
2012. évi nyári olimpiai játékok
2020
2020-as évek
2022
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
21. század
22. század
236
375
5. század
50 Cent
7. század
860
893
9. század
943
965
Aaliyah
Ab urbe condita
AES-Tisza II erőmű
AIDS
ALEE
Alekszej orosz cár
Alföld
Alicia Keys
Amarantine
Amerikai dollár
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai fater
Ammán
Angela Merkel
Angol nyelv
Arany Horda
Asztrahányi Kánság
Augusztus 24.
Augusztus 27.
Augusztus 29.
Augusztus 5.
Augusztus 7.
Ausztrália (ország)
Avatár – Aang legendája
Azovi-tenger
Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
A fizika világéve
A Kárpátok ősbükkösei
A Nagy Könyv
A Szovjetunió felbomlása
Bácskai János (színművész)
Bókai Mária
Bűnügyi film
Bahái naptár
Baráth István
Batu kán
BBC
Beautiful Intentions
Belgium
Berber naptár
Bergyanszk
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Besenyők
Bioszféra-rezervátum
Bizánci Birodalom
Bizánci naptár
Bodrogi Attila
Bogdán Gergő
Bohdan Hmelnickij
Bonnie Tyler
Bon Jovi
Boomerang (Közép- és Kelet-Európa)
Boszporoszi Királyság
Botár Endre
Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő
Brandy Norwood
Bruttó hazai termék
Budapest
Budapesti memorandum
Budapest Parádé
Buddhista naptár
Burmai naptár
Call of Duty 2
Calma apparente
CGI (film)
Chemistry
Confessions on a Dance Floor
Császár András
Csernobil
Csernyihiv
Csernyivci
Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja
Csornomorszk
Debreceni VSC (labdarúgás)
December 10.
December 15.
December 16.
December 3.
December 31.
December 6.
December 8.
December 9.
Denisz Anatolijovics Smihal
Depeche Mode
Dimmu Borgir
Dnyeper
Dnyeszter
Dnyeszter Menti Köztársaság
Dnyipro
Dominancia
Doneck
Donyec
Donyec-medence
Donyeci-hátság
Dream Theater
Duna (televízióadó)
Duna Televízió
Dzsucse-naptár
Egészségügyi Világszervezet
Egyesült Nemzetek Szervezete
Egyetemes Postaegyesület
Egyezményes koordinált világidő
Elnök
El sexto sentido
Emánuel belga herceg
Emberi fejlettségi index
Enya
Eris (törpebolygó)
Eros Ramazzotti
Etióp naptár
Európa
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Európai Unió
Európa országai
Európa Tanács
Eurocontrol
Fájl:000 Ukraina harta.PNG
Fájl:Bohdan Chmiel Nicky (BM 1869,0612.130).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Europe-Ukraine (disputed territory).svg
Fájl:Flag of Canada.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Ukraine.svg
Fájl:Kamianets-Podilskyi Castle walls2.JPG
Fájl:Karpaty, pohled při stoupání na Hoverlu.jpg
Fájl:Lebedev baptism.jpg
Fájl:Lesser Coat of Arms of Ukraine.svg
Fájl:Ltspkr.png
Fájl:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Tropical Storm Katrina on August 24 2005.jpg
Fájl:Ukraine topo en.jpg
Fájl:Wiki letter w.svg
Félix Bossuet
Földközi-tenger
Földrajzi koordináta-rendszer
Független Államok Közössége
Főváros
Február 16.
Február 23.
Február 24.
Fehéroroszország
Fekete-tenger
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés
Feodoszija
Fernando Alonso
Fijación Oral Vol. 1
Formula–1
Franciaország
Francia nyelv
Frigyes dán királyi herceg
Gáspár Győző
Gázai övezet
Gótok
Görög gyarmatosítás
Görbicz Anita
Garbage
Genovai Köztársaság
George W. Bush
Gergely-naptár
Germánok
Girls Aloud
GUAM
Halálozások 2005-ben
Halics
Harkiv (település)
Harry Potter és a Félvér Herceg
Have a Nice Day
Hindu naptár
Hivatalos nyelv
Hollandok
Holocén
Holocén naptár
Hoverla
Hunok
Iónok
I. e. 7. század
I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
Időzóna
II. János Pál pápa
III. Alexandrosz makedón király
Imre István (színművész)
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Interpol
Irán
Iráni naptár
Irak
ISO 4217
Ivan Gašparovič
Izmajil
Izrael
Jóban Rosszban
Július 1.
Július 10.
Július 2.
Július 21.
Július 27.
Július 6.
Július 7.
Június 1.
Június 5.
Jagelló-ház
Jalta
Január 14.
Január 17.
Január 20.
Január 23.
Japán naptár
Jay Chou
Jennifer Lopez
Joó Gábor
Jobb és bal oldali közlekedés
Jog és Igazságosság
Jordánia
Julija Volodimirivna Timosenko
Jurij Ivanovics Jehanurov
Károly walesi herceg
Kárpáti Nemzeti Park
Kárpátok
Kínai naptár
Köztársaság
Köztársasági elnök
Kabul
Kali-juga
Kamilla cornwalli hercegné
Kamjanec-Pogyilszkij
Kanada
Kanye West
Kapácsy Miklós
Kassai Ilona
Katie Melua
Katrina hurrikán (2005)
Kazár Birodalom
Kazanyi Kánság
Kelet-Európa
Kelet-európai-síkvidék
Kelet-európai idő
Kelet-ukrajnai háború
Kercs
Kereskedelmi Világszervezet
Keresztély dán herceg
Kereszténység
Kherszonészosz (krími polisz)
Kijev
Kijevi Rusz
Kiskunfélegyháza
Kistarcsa
Kontinentális éghajlat
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Korrupció
Kozákok
Krím
Krími-hegység
Krími Tatár Kánság
Krivij Rih
Kropivnickij
Ladoga-tó
Late Registration
Legfelső szintű tartomány
Lengyelország
Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)
Libra (Toni Braxton-album)
Litvánia
Live 8
Lodoméria
London
Lost – Eltűntek
Lublini háromszög
Luck
Luhanszk
Luxemburg
Lviv
Május 12.
Május 29.
Május 31.
Március 14.
Március 18.
Március 21.
Március 26.
Március 27.
Március 28.
Március 6.
Mária dán királyi hercegnő
Mély Torok (fedőnév)
Müpa
M2 (televízióadó)
M5-ös autópálya (Magyarország)
Madonna (énekesnő)
Magyarok
Magyarország
Malév
Manila
Mariah Carey
Mariupol
Megasztár
Melanie Chisholm
Melihate Ajeti
Mersenne-prímek
Meteorológiai Világszervezet
Michael Schumacher
Mighty ReArranger
Mikolajiv
Minnesota
Moldova
Molnár Ilona
Mongol Birodalom
Monkey Business
Mortimer-ügy
Moszkva
Moszkvai Nagyfejedelemség
Music of the Sun
Muszlim naptár
Németország
Német nyelv
Népsűrűség
Növénytársulás
Nagyanyó nyomoz (egyértelműsítő lap)
Nagyanyó nyomoz (film)
Nagyanyó nyomoz (televíziós sorozat)
Nemzeti himnusz
Nemzeti mottók listája
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Nemzetközi fonetikai ábécé
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Neogén
New Orleans (település)
Nightwish
Nine Inch Nails
November's Chopin
November 13.
November 22.
November 9.
Novgorodi Köztársaság
NOX (együttes)
Nukleáris fegyver
Nyugati gótok
Octavarium
Odessza
Október 10.
Október 15.
Október 19.
Október 27.
Október 31.
Október 4.
Október 8.
Október 9.
Oneworld
Oral Fixation Vol. 2
Oroszország
Orosz nyelv
Országhívószámok listája
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Országok népesség szerinti listája
Országok terület szerinti listája
Oszmán Birodalom
Párizs
Pakisztán
Paleogén
Panic at the Disco
Pantikapaion
Paul Rodgers
Pecserszka lavra
Perszonálunió
Pestis
Piece by Piece
Playing the Angel
Pleisztocén
Podóliai-hátság
Pogány Judit
Polgári Platform (Lengyelország)
Poltavai csata
Pontosz
PORT.hu
Pozsony
Queen
Quimby
Római Birodalom
Római katolikus
Rammstein
Rebirth (Jennifer Lopez-album)
Refúgium
Rejtély
Reliktum élőlény
Return of the Champions
Richter-skála
Rihanna
Robert Plant
Rob Thomas
Roger Waters
Románia
Rosenrot
Sólyom László (jogász)
Sablon:Nagyanyó nyomoz
Sablonvita:Nagyanyó nyomoz
Sarkel
Schrei
Scooter
Shakira
Spanyolország
Spanyol nyelv
Super RTL
Sverre Magnus norvég herceg
Symfollies
System of a Down
Szökőmásodperc
Szövetségi Nyomozó Iroda
Született feleségek
Szaddám Huszein
Szeged
Szeptember 12.
Szeptember 13.
Szeptember 25.
Szeptember 30.
Szeptember 8.
Szerbia
Szerbia és Montenegró
Szevasztopol
Szimferopol
Szitás Barbara
Szkíták
Szláv népek
Szlovákia
Szokol Péter
Szovjetunió
Sztyepp
Szubtrópusi
Szubtrópusok
Szumátra
Szuverenitás
Szuzdal
T.A.T.u
Tanita Tikaram
Teherán
Természetvédelmi területek Ukrajna területén
TF1
Thai szoláris naptár
Thalía (énekesnő)
The Best of Brandy
The Black Eyed Peas
The Emancipation of Mimi
The Massacre
The Rolling Stones
The Veronicas
Tiszaújváros
Tokio Hotel
Toni Braxton
Trópusi
Trópusi ciklon
Tundra
Turbonegro
Ukrán hrivnya
Ukrán nyelv
Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus)
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Ukrajna
Ukrajna címere
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz
Ukrajna földrajza
Ukrajna himnusza
Ukrajna történelme
Ukrajna világörökségi helyszínei
Ukrajna zászlaja
Ultimate Aaliyah
UNESCO
Ungvár
Választások 2005-ben
V. Harald norvég király
Varégok
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Velikij Novgorod
VI. Fülöp spanyol király
Vikram korszak
Viktor Andrijovics Juscsenko
Világörökség
Villamos hálózat
Vilmos Sándor holland király
Vlagyimir
Volhíniai-hátság
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
Watergate-botrány
Westlife
Wikimédia Alapítvány
Wikimédia Commons
Wings (album)
With Teeth
XII. Károly svéd király
XVI. Benedek pápa
Zaporizzsja
Zaporizzsjai kozákok
Zsidó naptár
Zsidó vallás
Zsitomir
Zsurzs Kati




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.