Nem tévesztendő össze a következővel: Francia Guyana.

Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Fővárosa	Georgetown
Koordináták: é. sz. 5° 43′ 60″, ny. h. 59° 19′ 00″5.733333, -59.3166675.733333°N 59.316667°W
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Irfaan Ali
Miniszterelnök	Mark Phillips
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1966. május 26.
Tagság	Lista A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója, az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	777 859 fő (2017)[1]
Rangsorban	165
Becsült	784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban	165
Népsűrűség	3,5 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	870 millió dollár (164) PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó	1 147 dollár (123) PPP: 4 851 dollár
HDI (2003)	0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	214 970 km²
Rangsorban	81
Víz	8,4%
Időzóna	GYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel	GUY
Hívószám	592
Segélyhívó telefonszám	999 911 912 913
Internet TLD	.gy
Villamos hálózat	240 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15 AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: ) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.^[3]

Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.

Etimológia

Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.^[4]

Történelme

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.^[5]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.^[5]

1803-ban Anglia foglalta el.^[5] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.^[6] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

Földrajza

• 

  Politikai térkép

• 

  Fő régiók, utak, települések, folyók

• 

  Éghajlati térkép Köppen osztályozásán

• 

  A Kaieteur-vízesés

• 

  Arakanga papagájok

Domborzata

Georgetown

Roraima

Atlanti-óceán

Kaieteur-
vízesés

Suriname

Venezuela

Brazília

Linden

Carriverton

New Amsterdam

Bartica

Guyana domborzati térképe

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.^[7]

Nagy tájai:

• Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
• Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
• A középső vidékek sűrű esőerdői.
• Délen sík, füves szavanna.
• A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km², közepes vízhozama 5,650 m³/s),^[8] Demerara, Berbice.

Éghajlata

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Élővilág, természetvédelem

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.^[5] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).^[10]

Lásd még: Kategória:Guyana állatvilága

Nemzeti parkjai

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

• Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

• Kaieteur Nemzeti Parkot,
• Georgetown gyarmati óvárosát
• "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot.

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma

• Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás

• Barima-Waini
• Cuyuni-Mazaruni
• Demerara-Mahaica
• East Berbice-Corentyne
• Essequibo Islands-West Demerara
• Mahaica-Berbice
• Pomeroon-Supenaam
• Potaro-Siparuni
• Upper Demerara-Berbice
• Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok

Elnökök, miniszterelnökök

Bővebben: Guyana elnökei és miniszterelnökei

Védelmi rendszer

Bővebben: Guyana hadereje

Népesség

Piackép

Georgetowni gyerekek

Népességének változása

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

Általános adatok

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban.

Legnépesebb települések

Bővebben: Guyana városai

Nyelvi összetétel

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetételszerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 39,8%-a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni), 29,3%-a fekete (afrikai), 19,9%-a kevert, 10,5%-a indián, 0,5%-a egyéb (portugál, kínai, fehér).^[11]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A feketék többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.^[5]

Vallási összetételszerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.^[11]

Szociális rendszerszerkesztés

Gazdaságaszerkesztés

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatokszerkesztés

• Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.^[12]

Mezőgazdaságszerkesztés

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.^[5]

Iparszerkesztés

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).^[13] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.^[14]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.^[15]

Külkereskedelemszerkesztés

• Exporttermékek: cukor, arany, bauxit és alumínium, rizs, déligyümölcs, garnélarák, melasz, rum, fa.
• Importtermékek: ipari termékek, műszaki berendezések, kőolaj, élelmiszer.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:^[13]

• Export:  Kanada 30,6%,  USA 20,7%,  Trinidad és Tobago 11,4%
• Import:  Trinidad és Tobago 29%,  USA 27,5%,  Kína 7,3%,  Suriname 5,5%

Egyébszerkesztés

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.^[15]

Közlekedésszerkesztés

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

• Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
• Vasútvonalak hossza: 187 km,

Lásd még: Guyana vasúti közlekedése

• Repülőterek-légikikötők száma: 8
• Kikötők száma: 5

Kultúraszerkesztés

Iskola Georgetownban

Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszerszerkesztés

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézményekszerkesztés

Művészetekszerkesztés

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Hagyományok és néprajzszerkesztés

Gasztronómiaszerkesztés

Turizmusszerkesztés

Javasolt oltások a Guyanába utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (Az egész országban magas a fertőzésveszély.)
• Sárgaláz

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sportszerkesztés

Providence Stadion, Georgetown

Az országban nagyon népszerű sport a krikett; Guyana tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Guyanából több világhírű krikettező is származik, többek között Clive Lloyd, Shivnarine Chanderpaul, Lance Gibbs és Alvin Kallicharran. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Guyana Amazon Warriors.

Az olimpián Guyana még sosem nyert aranyat. Egyetlen bronzérmük van, amit Michael Anthony nyert ökölvívásban az 1980-as moszkvai olimpián.

• Bővebben: Guyana az olimpiai játékokon

A guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

• Bővebben: Guyanai labdarúgó-válogatott

Ünnepekszerkesztés

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.^[16]

Mashramiszerkesztés

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.^[16]

Phagwahszerkesztés

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.^[16]

Bővebben: Holi

Húsvét Guyanábanszerkesztés

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak a magyarországiakhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány-eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek: a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.^[16]

Rupununi és Sand Creek Rodeoszerkesztés

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.^[16]

Bartica Regattaszerkesztés

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.^[16]

Guyanai Karneválszerkesztés

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.^[16]

Forrásokszerkesztés

• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

Jegyzetekszerkesztés

További információkszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.

• hivatalos oldal
• Ongo

Sablon:Amerika m v sz Amerika országai   Észak-Amerika  Kanada ·  Amerikai Egyesült Államok ·  Mexikó   Közép-Amerika  Belize ·  Costa Rica ·  Salvador ·  Guatemala ·  Honduras ·  Nicaragua ·  Panama   Karib-térség  Antigua és Barbuda ·  Barbados ·  Bahama-szigetek ·  Dominikai Közösség ·  Dominikai Köztársaság ·  Grenada ·  Haiti ·  Jamaica ·  Kuba ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Trinidad és Tobago   Dél-Amerika  Argentína ·  Bolívia ·  Brazília ·  Chile ·  Ecuador ·  Guyana ·  Kolumbia ·  Paraguay ·  Peru ·  Suriname ·  Uruguay ·  Venezuela Függő területek  Amerikai Virgin-szigetek1 ·  Anguilla2 ·  Aruba4 ·  Bermuda2 ·  Bonaire4 ·  Brit Virgin-szigetek2 ·  Curaçao4 ·  Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek2 ·  Falkland-szigetek2 · Francia Guyana3 ·  Grönland5 · Guadeloupe3 ·  Kajmán-szigetek2 · Martinique2 ·  Montserrat2 · Navassa-sziget1 ·  Puerto Rico1 ·  Saba4 · Saint-Barthélemy3 · Saint-Martin3 · Saint-Pierre és Miquelon3 ·  Sint Eustatius4 ·  Sint Maarten4 ·  Turks- és Caicos-szigetek2 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Franciaország külbirtoka    4 Hollandia külbirtoka    5 Dánia külbirtoka

Sablon:UNASUR m v sz A Dél-amerikai Nemzetek Uniója Argentína · Bolívia · Brazília · Chile · Ecuador · Guyana · Kolumbia · Paraguay · Peru · Suriname · Uruguay · Venezuela