Nem tévesztendő össze a következőkkel: Anglia és Nagy-Britannia.

„Nagy-Britannia” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nagy-Britannia.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (angolul)
Az Egyesült Királyság zászlaja Az Egyesült Királyság királyi címere
Nemzeti mottó: Dieu et mon droit[1] God and my right (angol fordítás – nem hivatalos) Nemzeti himnusz: God Save the King[2]
Fővárosa	London
Koordináták: é. sz. 54° 36′, ny. h. 2° 00′54.6, -254.600000°N 2.000000°W
Legnagyobb város	London
Államforma	monarchia
Vezetők
király	III. Károly
miniszterelnök	Rishi Sunak
Törvényhozás	Az Egyesült Királyság parlamentje Lordok Háza Képviselőház
Hivatalos nyelv	de facto az angol[3]
Beszélt nyelvek	angol, ír, ulsteri skót, skót gael, scots, walesi, korni[4]
Elődállamok	Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
EU-csatlakozás	1973. január 1.
EU-kilépés	2020. január 31.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Észak-atlanti Szerződés Szervezete Nemzetközösség Európa Tanács G8 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet G20 Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Európai Déli Obszervatórium Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Karibi Fejlesztési Bank Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer ANZUK SEATO Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet AUSCANNZUKUS ABCANZ TTCP Combined Communications-Electronics Board Air Force Interoperability Council Európai Mozgáskoordinációs Központ Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO UNESCO Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Európai Unió vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Öt Szem Föld-megfigyelési Csoport atomhatalom AUKUS
Népesség
Népszámlálás szerint	67 326 569 fő (2021)[5]
Rangsorban	22
Becsült	68 800 000 [6] fő (2022)
Rangsorban	22
Népsűrűség	282 fő/km²[7]
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	2674 milliárd USD (6) PPP: 2,23 billió dollár[8]
Egy főre jutó	43 785 USD (14)
HDI (2018)	0,942 (14.) –
Földrajzi adatok
Terület	244 820 km²
Rangsorban	77
Víz	1,3%
Időzóna	0 (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Brit font sterling[11] (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel	UK[9][10]
Hívószám	44
Segélyhívó telefonszám	999 112
Internet TLD	.uk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363
Közlekedés iránya	bal oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága témájú médiaállományokat.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország,^[12][13] mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,^[14][15] ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales.^[16] Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.^[17] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van,^[18] mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává^[19] vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.^[20] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Neve

Nagy-Britannia

Bővebben: Nagy-Britannia

Egyesült Királyság

Az 1707-es Uniós törvények kimondták, hogy Anglia (+ Wales) és Skócia királysága "Nagy-Britannia" néven egyesül "egy királyságba". Az Egyesült Királyság kifejezést alkalmanként használták Nagy-Britannia szinonimájaként, de a hivatalos neve 1800-ig Nagy-Britannia volt. Az 1800-as törvények a következő évben egyesítették Nagy-Britannia és Írország királyságát, amelyek az Egyesült Királyságot, hivatalos nevén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát megalkották.

Az Egyesült Királyság, valamint függelékeinek területén az angol mellett több másikat is elismernek mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot:

• korni nyelven – Rywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon;
• ír nyelven – Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann;
• scots nyelven – Unitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland;
• skót gael nyelven – Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath;
• walesi nyelven – Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon.

Földrajza

Bővebben: Az Egyesült Királyság földrajza

Franciaország Írország W a l e s S k ó c i a A n g l i a Észak-Írország LONDON Aberdeen Dundee Edinburgh Glasgow Newcastle Middlesbrough Hull Manchester Liverpool Birmingham Cardiff Bristol Plymouth Dover Southampton Portsmouth Belfast Londonderry Északi-Atlanti-óceán Északi-tenger Ír-tenger Kelta-tenger La Manche csatorna Ben Nevis Shetland-szigetek Orkney-szigetek Hebridák Man-sziget Jersey Guernsey Csalagút

térkép szerkesztése

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).^[21]

A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.

Az Egyesült Királyság területi megoszlása:

• Anglia – 53,3%,
• Skócia – 32,2%,
• Wales – 8,5%,
• Észak-Írország – 5,7%
• Egyéb területek – 0,3%

Domborzat

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű. A sziget délkeleti részén az Angol-lépcsővidék és az általa közrefogott Londoni-medence fekszik.

Vízrajza

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 km²).

Éghajlata

Lásd még: Az Egyesült Királyság hőmérsékleti rekordjainak listája

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14–17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

Élővilág, természetvédelem

Angliában kezdődött az ipari forradalom és ennek súlyos hatása volt a környezetre: szennyeződött a levegő és a vizek minősége is romlott. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

Lásd még: Kategória:Az Egyesült Királyság állatvilága

Nemzeti parkok

A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy ma nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek:

• Brecon Beacons Nemzeti Park, Wales
• Broads Nemzeti Park Kelet-Angliában
• Cairngorms Nemzeti Park a Skót-felföldön
• Dartmoor Nemzeti Park a Cornwall-félszigeten
• Exmoor Nemzeti Park Dél-Angliában
• Loch Lomond Nemzeti Park Skóciában
• New Forest Nemzeti Park Délkelet-Angliában
• Northumberland Nemzeti Park az angol-skót határvidéken
• North York Moors Nemzeti Park Észak-Angliában
• Peak District Nemzeti Park Közép-Angliában
• Pembrokeshire Coast Nemzeti Park, Wales
• Snowdonia Nemzeti Park Archiválva 2013. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Wales
• South Downs Nemzeti Park Londontól délre
• Yorkshire Dales Nemzeti Park Észak-Angliában

Természeti világörökség

Az UNESCO a következő helyeket tartja nyilván természeti világörökségként az Egyesült Királyság területén:

• Óriások útja és a hozzá tartozó tengerpart;
• Saint Kilda-szigetcsoport egyaránt része a természeti és a kulturális világörökségnek;
• Henderson-sziget a Csendes-óceánon, ma is Nagy-Britannia külbirtoka;
• A Gough-sziget vadrezervátuma az Atlanti-óceán déli részén;
• Dorset és Kelet-Devon tengerpartja (Jurassic Coast);
• Lake District (Tóvidék) Nemzeti Park Észak-Angliában;

Történelme

Bővebben: Az Egyesült Királyság történelme

Lásd még: Anglia történelme, Skócia, Írország történelme és Wales

A Britannia név görög és latin nevekből származik, melyeknek valószínűleg kelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. A „kelta” összefoglaló névként is használatos, az angolszászok előtt a Brit-szigeteken élő népeket nevezik így.

Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, melyet végül i. sz. 43-ban szálltak meg a rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki, ezután angolok, szászok és jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedett Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Majd vikingek érkeztek Skandináviából. A 10. században a Wessex-ház legyőzte a dánokat, és kiterjesztette hatalmát egész Angliára.

597-ben a Canterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt, és megalapította az angol egyházat. 789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket. 832-860 között a skótok és a piktek Kenneth MacAlpin vezetésével megalapították a Skót Királyság elődjét.

860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-től 28 éven át Nagy Alfréd király uralkodott Wessexben.

1066-ban Hódító Vilmos a normannok élén legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó III. Károly is az ő egyenes ági leszármazottja. 1215-ben Földnélküli János aláírta a Magna Chartát.

I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest, fia lett az első walesi herceg, 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte ellene függetlenségét. 1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívott százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348–1349-es pestisjárvány következtében Anglia lakossága harmadát vesztette el. 1381-ben tört ki Wat Tyler parasztlázadása Angliában.

1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster-ház hívei között. A három évtizedes trónviszály végén, VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az első könyvet Angliában William Caxton.

1534-ben VIII. Henrik király elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket, és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás. 1553-tól öt éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban Anglia végleg elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet, 1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik. 1588-ban az angol flotta legyőzte a spanyol hajóhadat.

1603-ban perszonálunióra lépett skót és az angol királyság a skót Stuart dinasztia trónraléptével. 1642-ben polgárháború tört ki a király és a parlament között. Megalakult az Angol Köztársaság, 1649-ben kivégezték I. Károly királyt. 1660-ban restaurálták a monarchiát, az új király II. Károly lett. 1688-ban a Stuartokat száműzték, az angol trónra Hollandia helytartóját, Orániai Vilmost és Máriát hívták meg.

1707-ben egyesült Anglia és Skócia, Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága néven. 1714-ben trónra lépett a Hannover-ház. Az 1775–1783 között vívott amerikai függetlenségi háborúban elvesztek az észak-amerikai gyarmatok.

1801-ben Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Írország egyesült, az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. 1825-ben átadták az első közforgalmú vasútvonalat. 1829-ben egyenjogúsították katolikusokat. A század második felében kialakult a Brit Birodalom.

1898–1902 között vívták Dél-Afrikában a búr háborúkat. Az I. világháborúban az antant tagja volt. A győzelem után számos korábbi német és török gyarmatot a Brit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését. 1921-ben aláírták az angol-ír szerződést, megalakult az Ír Szabadállam, az ország neve 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. A II. világháborúban (1939–1945) súlyos veszteségeket szenvedett az ország.

1952-ben lépett trónra II. Erzsébet. Az Egyesült Királyság 1973-ban lépett be a Közös Piacba.

2016. június 23-án nem ügydöntő népszavazást tartottak a Brexitről, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről.A szavazatok 52:48 arányban a kilépést támogatták.^[22]

2020. január 31-én 23:00-kor (magyar idő szerint éjfélkor) az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unió-ból.

2022. szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, utóda III. Károly lett.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A brit alkotmány úgynevezett történeti alkotmány, mely nem konkrét, írott jogszabály, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusok által.

Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformája parlamentáris monarchia, ahol a király „uralkodik, de nem kormányoz". Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe.

Az elmúlt ezer év alatt ez csak egyszer szakadt meg, az 1649 és 1660 közötti angol forradalom alatt, amikor az ország köztársaságként (Commonwealth of England) rendezkedett be. Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., uralkodott: 1649–1658), a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett és beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és a Humble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét. Halála után fia, Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erőskezű, mint elődje.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A legfőbb törvényhozó szerv a parlament (Houses of Parliament), mely a Lordok Házából (House of Lords) és az Alsóházból (House of Commons, szó szerint „köznép háza” v. „közrendiház”, képviselőház) áll. Az Alsóház 650 képviselőjét^[23] egyidőben, egyéni választókerületi rendszerben, általános, egyenlő és titkos szavazással, egyszerű többséggel választják (az elhunyt vagy lemondott képviselők helyét időközi pótválasztásokon töltik be). Általában ötévenként tartanak alsóházi választásokat, de a miniszterelnök bármikor kérheti új választások kiírását, ha jónak látja.

Az uralkodó jogilag ugyanolyan nélkülözhetetlen része a törvényalkotás folyamatának, mint a parlament. A törvények a királynő szentesítésével (Royal Assent) lépnek életbe, ezt a jóváhagyást azonban évszázadok óta nem tagadták meg. Hasonlóképpen számos, az uralkodót érintő döntéshez (például királyi család tagjainak házassága) a Parlament jóváhagyása kell. Egy extrém példa VIII. Eduárd 1936-os lemondása: a király elküldte lemondási szándékát (lemondónyilatkozatát) a parlamentnek, az erről törvényt hozott, amit megküldött a királynak, az aláírta, és ezzel szűnt meg királynak lenni.

A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebb kormány (kabinet) és elsősorban a miniszterelnök (a kormánypárt vezére, Leader) kezében van. A kormány a minisztériumok, az állami szintű közigazgatási szervek és más állami intézmények, az erőszakszervezetek, állami tulajdonban lévő vállalatok irányításáért felel.

Az Egyesült Királyságnak nincs egységes bírósági szervezete. Angliának és Walesnek közösen, valamint Skóciának és Észak-Írországnak külön-külön saját bírósági szervezete van. Országos illetékességgel csak a katonai bíróságok és a bevándorlási bíróság bír. A bíróságokat törvény (act of Parliament) hozza létre, működésükben függetlenek, igazgatásukról a Kormány egyik hivatala, Őfelsége Bírósági Szolgálata (Her Majesty's Courts and Tribunal Service) gondoskodik.

Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház névleg az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb rangú főpapja a canterbury érsek. Az 1707-es trónöröklési törvény (Act of Settlement) a katolikusokat és katolikussal házasságot kötőket kizárja az utódlásból.

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben félmillió körül volt.

Jogrendszer

Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common-jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity- vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Az angol jognak három jogforrása van:

1. A common law az emberi jogok íratlan szabályai. Egyes bűncselekmények (például az offense) még ma is ide tartoznak, mert soha nem határozták meg vagy kodifikálták (például a gyilkosság, murder).
2. A civil law tartalma a kodifikált (azaz a parlamenti jogalkotók által hozott), kötelező erejű törvények és más jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.
3. A criminal law az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).
4. A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyarországitól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja az ügyféltől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a barrister jár el a bíróságon, és számára kell a végén komoly összeget fizetni, amiből az kifizeti a solicitort.

Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (például fegyvertelenül járőröző, de kétméteres rendőrök stb.). További érdekesség, hogy a törvény szerint mindenki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. A bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani – véleményének hangot peres ügyben csak igazságügyi szakértő adhat.

Közigazgatási beosztás

Az Egyesült Királyság négy alkotó nemzetből vagy alkotó országból áll. Skócia, Wales és Észak-Írország rendelkeznek saját nemzeti parlamenttel vagy gyűléssel, és végrehajtó szervekkel, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet, Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, mivel itt van az Egyesült Királyság parlamentjének és kormányának székhelye, amely közvetlenül irányítja Angliát.

Mind a négy nemzet közigazgatása helyi önkormányzatokra oszlik.

Lásd még: Anglia közigazgatása és Skócia közigazgatása

A lord lieutanancy-k (kb. helytartóság) egy vagy több megyére (county) kiterjedő jogkörű helyhatósági régió, élén a jogilag a királynő személyes képviselőjeként kinevezett (a régi magyar főispánhoz hasonló) Lord Lieutenant-okkal. E történelmi (katonai-közigazgatási) eredetű tisztség ma már jobbára ceremoniális, de az 1990-es évek óta zajló közigazgatási reform során több alkalommal is jelentős hatáskörrel bíró Lord Lieutenant-ot neveztek ki egyes, átszervezés alatt álló megyék élére, átmeneti jelleggel.

Zászló	Ország	Státusz	Népesség	Alsóbb közigazgatás	City státuszú városok
	Anglia	Királyság	50 431 700	Régiók Nagyvárosi és nem nagyvárosi megyék Főispánságok	Anglia "city" városai
	Skócia	Királyság	5 094 800	Skót tanácsi területek Főispánságok	Skócia városai
	Wales	Hercegség	2 958 600	Egységes hatóságok Főispánságok	Wales városai
	Észak-Írország	Tartomány	1 724 400	Kerületek Hagyományos megyék	Észak-Írország városai Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyesült_Királyság A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Egyesült Királyság Navigáció: 2019-ben bemutatott televíziós sorozatok > 2019-ben bemutatott spanyol televíziós sorozatok > Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu čítajte viac na tomto odkaze: 2019-ben bemutatott televíziós sorozatok Kapcsolódó kifejezések: Áder János Április 1. Április 10. Április 11. Április 12. Április 14. Április 15. Április 2. Április 21. Április 25. Április 28. Április 3. Április 9. Észak-atlanti Szerződés Szervezete Észak-Macedónia Észtország Észt Reformpárt Év Évszázad Évtized Örmény naptár Összeesküvés 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1981 1990-es évek 1999 20. század 2000-es évek 2010-es évek 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2019-es európai parlamenti választás 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon 2019-es litvániai elnökválasztás 2019-es madridi önkormányzati választás 2019-es olaszországi önkormányzati választás 2019-es szlovákiai elnökválasztás 2019-es ukrajnai elnökválasztás 2019 (szám) 2020 2020-as évek 2021 2022 2023 2024 2030-as évek 2040-es évek 2050-es évek 2060-as évek 21. század 22. század Abd el-Azíz Buteflíka Abu-Dzabi Ab urbe condita Akihito japán császár Algéria Algír Amerikai Egyesült Államok Arab-félsziget Ausztrália (ország) Ausztria Autokefália Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa Az Európai Unió Tanácsának elnöksége A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat Bákó Baán László Bahái naptár Beni Ganc Benjámín Netanjáhú Berber naptár Bizánci naptár Bokros Lajos Brazília Brexit Brumadinhói gátszakadás Brunei Buddhista naptár Burmai naptár Christchurch Criminal: Egyesült Királyság Criminal: Franciaország Criminal: Németország Criminal: Spanyolország December 15. Demokratikus Koalíció (Magyarország) Donald Trump Donald Tusk Dzsucse-naptár Ecuador Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Etióp naptár Európai Unió Fájl:Az EuCET alapítása.jpg Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg Fájl:Disambig.svg Fájl:Flag of Spain.svg Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Február 1. Február 14. Február 16. Február 20. Február 23. Február 24. Február 25. Február 26. Február 3. Február 5. Fehér Ház Ferenc pápa Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Filly Fantázia Finnország Franciaország Görögország Gabon Gdańsk Gergely-naptár Gitanas Nausėda Golán-fennsík Hindu naptár Holocén naptár I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka Indiai nemzeti naptár Internet Movie Database Iráni naptár Irány – Szociáldemokrácia IX. Ráma thaiföldi király Izrael Jászvásári egyházmegye Június 7. Január 1. Január 10. Január 11. Január 13. Január 15. Január 19. Január 21. Január 25. Január 27. Január 5. Január 6. Január 7. Január 9. Japán naptár Jens Stoltenberg Jobbik Magyarországért Mozgalom Jorge Carlos Fonseca Jugoszlávia Juha Sipilä Julian Assange Julija Volodimirivna Timosenko Képviselőház (Egyesült Királyság) Kínai naptár Könnygáz Kövér László Kaja Kallas Kazahsztán Kereszténydemokrata Néppárt Kim Dzsongun Kongói Demokratikus Köztársaság Konzervatív Párt (Egyesült Királyság) Kopt naptár Koreai-félsziget Koreai naptár Korhatár-besorolás#16 Korom Ferenc Lehet Más a Politika Liget Budapest Likud London Lvivi terület Május 1. Május 13. Május 14. Május 15. Május 18. Május 20. Május 22. Május 23. Május 24. Május 26. Május 27. Május 4. Május 5. Március 12. Március 15. Március 16. Március 19. Március 20. Március 21. Március 24. Március 25. Március 27. Március 28. Március 29. Március 3. Március 30. Március 31. Március 4. Március 8. Második Löfven-kormány Magyarország Magyar Honvédség Magyar Igazság és Élet Pártja Magyar Kétfarkú Kutya Párt Magyar Munkáspárt Magyar Nemzeti Bank Magyar nyelv Magyar Szocialista Párt Malajzia Maroš Šefčovič Menedékjog Minas Gerais Mi Hazánk Mozgalom Modern Magyarország Mozgalom Moldova Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja Momentum Mozgalom Muszlim naptár Néppárt (Spanyolország) Nílus Naruhito japán császár Nemi erőszak Netflix Nicolás Maduro Nigéria Notre-Dame-székesegyház (Párizs) Nurszultan Abisuli Nazarbajev Omar el-Basír Orbán Viktor Oroszország Országgyűlés Párbeszéd Magyarországért Párizs Paweł Adamowicz Pedro Sánchez Pérez-Castejón Petro Olekszijovics Porosenko Pierre-Auguste Renoir Praia Q66756264 Románia Sablon:Televíziós műsor infobox Saría Sass Flóra Scott John Morrison Spanyolország Spanyol nyelv Spanyol Szocialista Munkáspárt Srí Lanka Stefan Löfven Svédország Szépművészeti Múzeum Szeptember 20. Szeptember 30. Sztevo Pendarovszki Túlóratörvény Thaiföld Thai szoláris naptár Theresa May Ukrán ortodox egyház Ukrajna Vasérc Venezuela Vikram korszak Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Vlagyivosztok Volodimir Boriszovics Hrojszman Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij VOX (politikai párt) WikiLeaks X. Ráma thaiföldi király Zöld-foki Köztársaság Zsidó naptár Zuzana Čaputová A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Electronica.hu © 2024. All rights reserved.