A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál #JoinUs | |||||
B&W Hallerne, Koppenhága,  Dánia | |||||
.jpg) | |||||
| Első elődöntő | 2014. május 6. | ||||
| Második elődöntő | 2014. május 8. | ||||
| Döntő | 2014. május 10. | ||||
| Műsorvezető |
Lise Rønne Nikolaj Koppel Pilou Asbæk | ||||
| Rendező csatorna |
 | ||||
| Dalfesztivál igazgatója |
 Jon Ola Sand | ||||
| Győztes dal |
 Rise Like a Phoenix(Conchita Wurst) | ||||
| Magyar versenyző |
Kállay-Saunders András (Running) | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-7, 8, 10 és 12 pontot kapnak. | ||||
| Indulók száma | 37; 26 a döntőben, a két elődöntőből összesen 11 ország nem jut tovább. | ||||
| Először részt vevő országok | — | ||||
| Visszatérő országok |
 Lengyelország Portugália | ||||
| Visszalépő országok |
 Bulgária Ciprus Horvátország Szerbia | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók |
Első elődöntő: Emmelie de Forest, Choir of Europe, Dán Balett Második elődöntő: Jessica Mauboy, Euraustralia című dal előadása, Eurovíziós táncosok Döntő: Emmelie de Forest, Gaia Cauchi, Joyful Land című dal előadása, Lise Rønne, Nikolaj Koppel, Pilou Asbæk | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és dánul: Eurovision Song Contest 2014, franciául: Concours Eurovision de la chanson 2014) volt az ötvenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál. Dániában rendezték meg, mivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált Emmelie de Forest dán énekesnő Only Teardrops című dala nyerte. Dánia volt az első ország, amely másodszorra rendezhette a versenyt az új évezredben, mivel 2000-ben is ők nyertek. 2013. szeptember 2-án jelentették be, hogy a koppenhágai B&W Hallerne fog otthont adni a versenynek. Az első elődöntőre 2014. május 6-án, a második elődöntőre május 8-án, a döntőre pedig május 10-én került sor.[1]
37 ország erősítette meg részvételét a dalfesztiválra, beleértve Lengyelországot és Portugáliát is, mely országok kettő illetve egy év kihagyása után tértek vissza. Ugyanakkor Bulgária, Ciprus, Horvátország és Szerbia még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló Kállay-Saunders András lett, aki a Running című számával nyerte meg A Dalt, a hazai válogató műsort. Kállay-Saunders az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 143 ponttal az ötödik helyet érte el, ami a második legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok történetében. Továbbá a kapott 143 pont a legtöbb, amit valaha magyar induló kapott.
A verseny győztese az Ausztriát képviselő Conchita Wurst lett, aki 290 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt. A Rise Like a Phoenix című dal emellett tizenhárom országtól kapta meg a maximális 12 pontot.
A 2014-es elődöntőket és döntőt 195 millió ember látta.[2]
A helyszín és a verseny témája
A verseny helyszíne a Dánia fővárosában, Koppenhágában található B&W Hallerne, a 10 000 fő befogadására alkalmas, egykori hajógyári szerelőcsarnok volt. További lehetséges helyszínek voltak még a maximum 15 000 személyes DR Byen-sátor a fővárosban, a horsensi Állami Büntetés-végrehajtási Intézet 13 000, és a dánok által legalkalmasabbnak tartott, 15 000 férőhelyes herningi Jyske Bank Boxen is. Eredetileg az aalborgi Gigantium, a fredericiai MesseC és a koppenhágai Parken Stadium is pályázott, de azok visszaléptek.
Koppenhága főpolgármestere, Frank Jensen 2013 augusztusában bejelentette, hogy a városvezetés 40 millió dán koronával járult a hozzá a költségvetéshez.[3] A dán főváros minden bizonnyal az eddigi legzöldebb házigazdája a verseny 1956-ban kezdődött történetének: Koppenhága 2014-ben az Európa Zöld Fővárosa címet viselte.
A dalfesztivál hivatalos mottója #JoinUs! volt, azaz #CsatlakozzHozzánk!.
A dalversenynek egy év kihagyás után ismét három házigazdája volt: Lise Rønne, Nikolaj Koppel és Pilou Asbæk. Emellett ez volt a verseny történetében az első alkalom, hogy egy női és két férfi műsorvezető volt.[4]
A résztvevők
Luxemburg 2013. július 24-én jelentette be, hogy nem tér vissza a versenyre. Ezzel ez volt sorozatban a huszonegyedik dalfesztivál a nagyhercegség nélkül.[5] Hozzájuk hasonlóan az andorrai, a cseh, a marokkói, a monacói, a szlovák és a török műsorsugárzók sem kívántak indulót küldeni a versenyre.[6][7][8][9] Horvátország huszonegy év folyamatos versenyzés után, pénzügyi problémák és az utóbbi évek rossz eredményei miatt nem vett részt a koppenhágai versenyen.[10] A ciprusi közmédia is hasonlóan döntött, ők eddig mindössze két versenyt hagytak ki debütálásuk óta. Érdekesség, hogy legutóbb 2001-ben nem vettek részt, amikor szintén Koppenhága adott otthont a versenynek.[11] Hozzájuk csatlakozott november végén Bulgária[12] és Szerbia[13] is, akik többek között financiális problémákra hivatkozva utasították el a részvételt. Mindkét ország eddig részt vett az összes versenyen debütálásuk óta. Bosznia-Hercegovina eredetileg visszatért volna a versenyre, de 2013. december 18-án bejelentették, hogy mégsem vesznek részt.[14] Portugália viszont egy kihagyott év után újból küldött versenyzőt. Lengyelország 2013. december 5-én döntött a részvételüket illetően: két kihagyott év után ismét jelen voltak a megmérettetésen. Szlovénia pedig tíz nap haladékot kapott az EBU-tól, hogy eldöntse, indul-e a versenyen, vagy nem. Az RTVSLO végül 2014. január 17-én jelentette be részvételi szándékát, így végül 37 állam vett részt a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, mely kettővel kevesebb, mint a 2005-ös, a 2010-es és a 2013-as létszám, illetve ami megegyezik a 2006-os létszámmal.[15]
2013. június 19-én jelentették be, hogy San Marinót sorozatban harmadszor Valentina Monetta fogja képviselni. Korábban Lys Assia, Corry Brokken és Udo Jürgens indult a versenyen szólóénekesként háromszor egymás után. Rajta kívül másodjára állt színpadra a Romániát képviselő Paula Seling és Ovi is, akik 2010-ben az ország legjobb eredményét elérve a harmadik helyen végeztek. Továbbá másodjára szerepelt Macedónia 2008-as képviselője, Tamara is, aki ezúttal háttérénekesként vett részt nővére produkciójában, valamint a 2009-ben Szlovéniát képviselő Martina Majerle ezúttal Montenegró színeiben, Sergej Ćetković egyik háttérénekeseként szerepelt.[16] Az énekesnő korábban hatszor vett részt háttérénekesként, utoljára 2012-ben. Az Oroszországot képviselő Tolmacsova-ikrek pedig a 2006-os Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztesei voltak. Emellett ők az első Junior Eurovízió-győztesek, akik a felnőtt versenyen is indultak. A testvérpár az 1959-ben Németországot képviselő Alice és Ellen Kessler, az 1980-ban versenyző luxemburgi Sophie és Magaly, a 2011-es szlovák TWiiNS-formáció, illetve a 2011-ben és 2012-ben Írországot képviselő Jedward-testvérek után a verseny történetének ötödik résztvevői, akik egypetéjű ikrek.
A belga Axel Hirsoux volt az első vallon énekes a dalfesztivál történetében, akit Flandria választott ki Belgium képviseletére.
Magyar résztvevő
.jpg)
2013. január 14-én este az MTVA egy sajtókonferencia keretében jelentette be, hogy részt kíván venni a soron következő dalversenyen és nyílt pályázatot írnak ki, akárcsak az előző két évben. A dalok leadásának határideje 2013. december 1-je volt, jelentette be Lencsó Rita, az MTVA sajtófőnöke 2013. szeptember 26-án az M1 esti híradójában. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013. október 10-én hozta nyilvánosságra a pályázati feltételeket. Változtatás az előző évadhoz képest, hogy a magyar nyelvű dalszövegek mellett angolul, valamint a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén írt pályaműveket is vár a zsűri, azonban minden dalhoz csatolni kell magyar nyelvű szöveget is. Tehát összesen tizenöt különböző nyelven is megszólalhatnak a műsor dalai, melyek az alábbiak: angol, bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, magyar, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.
A beérkezett 435 dal közül egy tíztagú előzsűri választotta ki a magyar válogató résztvevőit. 2013. december 2-án az M1 Ma reggel című műsorában Lencsó Rita és Rákay Philip elmondta, hogy ebben az évben is harminc dalt fognak beválogatni az élő műsorokba. Az előzsűrizés december 4-én, 6-án és december 9-én volt. 2013. december 3-án egy sajtókonferencia keretében ismertették a részleteket a műsorról. A nemzeti döntő zsűrije a 2013-assal ellenben ismét négyfős lett, és a tagjai Rákay Philip, a Magyar Televízió vezérigazgató-helyettese, Csiszár Jenő, televíziós–rádiós személy, Kovács Kati, Kossuth-díjas előadóművész (aki számos hazai és nemzetközi dalfesztivál győztese) és Rúzsa Magdi, a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál hazai résztvevője lettek. ByeAlex, az előző széria győztese digitális kommentátorként volt jelen a műsorfolyamban. 2013. december 11-én mutatták be a továbbjutott harminc pályaművet. Az első elődöntőre 2014. január 25-én került sor, a döntő pedig 2014. február 22-én került képernyőre.
A Dal (2014) – Döntő
A döntőt február 22-én tartotta az MTV a két középdöntőből továbbjutott nyolc előadó részvételével. A végeredmény a telefonos szavazás, illetve a szakmai zsűri szavazatai alapján alakult ki. Első körben a továbbjuttatott nyolc versenyzőből kizárólag a zsűri szavaztok alapján jelölték ki azt a négy dalt, amelyek közül a telefonos szavazatok döntötték el, hogy szerintük melyik dal képviselje Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. A zsűri a megszokottól eltérően az összes produkció elhangzása után pontozott. Az első helyezett 10 pontot kapott, a második 8-at, a harmadik 6-ot, míg a negyedik 4 pontot. A műsort élőben közvetítette az M1 és a Duna World, illetve interneten az adal2014.hu és a eurovision.tv. A műsor nyitányaként az akusztikus szavazás első helyezettje, a Muzikfabrik bemutatta a dalának, a This Is My Life-nak ezen verzióját. Meghívott előadóként lépett fel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál magyar indulója, A Dal 2014 digitális kommentátora, ByeAlex, aki a Magyar Rádió szimfonikus zenekarával a Kedvesemet adta elő.
| # | Előadó | Nyelv | Dal (zene / szöveg) | Zsűri (Összesen) |
Eredmény (Zsűri) |
Eredmény (SMS) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | Depresszió | magyar | Csak a zene (Depresszió / Halász Ferenc) | 0 | 7. | — |
| 02 | Dallos Bogi | angol | We All (Tóth G. Zoltán / Halász Péter, Tóth G. Zoltán) | 26 | 2. | |
| 03 | Kállay-Saunders András | angol | Running (Kállay-Saunders András, Szakos Krisztián / Kállay-Saunders András) | 30 | 1. | 1. |
| 04 | New Level Empire | angol | The Last One (Krajczár Péter, Ujvári Zoltán Szilveszter, Nyújtó Sándor, Mayer Petra / Ujvári Zoltán Szilveszter) | 12 | 5. | — |
| 05 | Pál Dénes | angol, magyar | Brave New World (Gatti di Amalfi / Jónás Vera) | 4 | 6. | — |
| 06 | Fool Moon | angol | It Can’t Be Over (Bella Máté, Rácz Gergő / Galambos Attila, Szente Vajk) | 22 | 3. | 2. |
| 07 | Király Viktor | angol | Running Out Of Time (Király Viktor, Diamond Duggal / Király Viktor, Király Tamás) | 18 | 4. | |
| 08 | Honeybeast | magyar | A legnagyobb hős (Bencsik Kovács Zoltán) | 0 | 7. | — |
Az SMS-szavazás során közel 152 000 érvényes szavazat érkezett be.[17]
A zsűri és a nézői szavazatok alapján is A Dalt Kállay-Saunders András nyerte. Emmelie de Forest, a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál győztese is köszöntötte A Dal nyertesét.
A versenyszabályok változása
2013. szeptember 20-án hozta nyilvánosságra az EBU a verseny szabályait. Ezek alapján, egy változtatás szerint május 1-ig nyilvánosságra kellett hozni az összes részt vevő ország zsűrijének tagjait. A 37 részt vevő országból összesen 185 zsűritag értékelte a produkciókat, országonként öten. A zsűritagok átlagéletkora 40 év volt. 79 közülük nő, míg 106 férfi. A zsűritagok kiválasztásának kritériuma volt, hogy hivatásos zenészek legyenek. A zsűritagok nem zsűrizhettek az elmúlt két évben ugyanebből az alkalomból. Nemi, életkori és zenei tapasztalatok alapján kiegyensúlyozott zsűrit kellett összeállítani. Csak helyi állampolgárok lehettek zsűritagok, akik továbbá semmilyen módon nem kötődhetnek bármelyik versenydalhoz. Emellett a döntő után közzétették az egyes zsűritagok részletes pontszámait is. A verseny szervezőinek célja az volt, hogy a lehető legigazságosabb eredmény szülessen.[18]
Az előző versenyhez hasonlóan a részt vevő országok rajtsorrendjét a műsor producerei határozták meg. Egyedül a rendező Dánia helyzetét bízták a véletlenre a döntőben. Januárban a korábbiakhoz hasonló módon zajlott le az országok elődöntőkbe való szétválasztása. Az államokat partnerkapcsolataik szerint csoportosítva sorolták be egy-egy kalapba, összesen hatba, és ezekből húzva eldőlt, hogy kiknek, kik ellen, melyik napon kell először fellépniük. A rendezők csak ezt követően, a március közepén tartandó delegációvezetők találkozóján tettek eleget a rajtsorrend végleges meghatározásának. Mivel a legtöbb látogatót a két közeli szomszédos országból várták, ezért néhány kisebb problémára is megoldást találtak a versenyszervezők. A jegyeladások arányossága miatt a szomszédos Svédország képviselője megállapodás szerint az első, Norvégiáé pedig a második elődöntőben állt a közönség elé.
Az elődöntők felosztása
A harmincegy elődöntős országot – Izrael, Norvégia és Svédország kivételével – hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük, és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. Január 20-án tartották a sorsolást, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első, vagy második felében fognak fellépni, így a delegációk előre tudták, mikor kell megérkezniük a próbákra.
| Kalapon kívül | 1. kalap | 2. kalap | 3. kalap | 4. kalap | 5. kalap | 6. kalap |
|---|---|---|---|---|---|---|
Eurovíziós hét
Magyarországon az MTVA több csatornája, így az M1 és az M2 is többször foglalkozott a dalfesztivállal. Az M2 az Eurovíziós hét előtt minden este műsorra tűzött egy, vagy kettő videóklipet a résztvevők közül. Az Eurovíziós héten az M1-en naponta mutattak be többet is az egyes versenyzők dalaiból, hogy a tévénéző közönség jobban megismerje a többi ország indulóját. Nem csak Magyarországon, de külföldön is több ország bemutatta a versenydalokat. Például az összeurópai Euronews hírcsatorna is többször műsorra tűzte a magyar versenyzővel készített anyagot.[19]
Próbák és sajtókonferenciák
A próbák április 28-án kezdődtek az arénában. Első körben minden ország elpróbálhatta a produkcióját többször is egymás után, beállították a fényeket és a mikrofonokat. Ezután a delegációk a videószobába vonultak, ahol megnézhették, hogy a rendező csatorna hogyan képzelte el a produkció lefilmezését. Innen a sajtótájékoztatóra mentek az előadók, ahol egy műsorvezetővel – Ulla Essendrop, illetve Abdel Aziz Mahmoud – beszélgettek a versenyről, a próbákról, valamint a sajtó akkreditált tagjai is tehettek fel kérdéseket. A próbák és a sajtótájékoztatók egyszerre zajlottak: míg az egyik ország sajtótájékoztatót tartott, addig a következő már próbált az arénában. Az első napon Örményország, Lettország, Észtország, Svédország, Izland, Albánia, Oroszország, Azerbajdzsán, Ukrajna és Belgium képviselője tartotta próbáját. A második napon következett Moldova, San Marino, Portugália, Hollandia, Montenegró, Magyarország, Málta, Izrael, Norvégia, Grúzia és Lengyelország versenyzője. A harmadik napon pedig Ausztria, Litvánia, Finnország, Írország, Fehéroroszország, Macedónia, Svájc, Görögország, Szlovénia és Románia próbált. Az első elődöntősök második próbáit május 2-án, a második elődöntősökét május 3-án rendezték. Az automatikusan döntős országok – Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – és a házigazda Dánia képviselője május 4-én, illetve május 6-án próbált.
A hivatalos megnyitó ceremóniát május 4-én tartották a koppenhágai városházánál.
A verseny
.jpg)
Az M1 május 1-jén és május 6-án, Irány Koppenhága! címmel egy riportműsort vetített, melyben a nézők Kállay-Saunders András útját követhették nyomon a dalválasztóshow megnyerésétől a Dániába való elutazásig.[20]
A három adásból álló műsorfolyamot élőben, HD minőségben közvetítette az M1, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában. Az első elődöntőt és döntőt megelőzően Novodomszky Éva műsorvezetésével, az Elővízió című műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről. A második elődöntő felvezető műsoraként, Víziómúlt címmel egy történelmi visszatekintést láthattak a nézők az eddigi Eurovíziós Dalfesztiválokról.[21] Ez volt az utolsó alkalom, hogy az M1 közvetítette a dalfesztivált. 2015 és 2019 között Magyarországon a Duna adta a versenyt.
Egy év kihagyás után a dalfesztiválnak ismét három műsorvezetője volt: Lise Rønne, Nikolaj Koppel és Pilou Asbæk.[4]
A házigazda műsorsugárzó a nézőket is bevonta a dalfesztivál műsorába. A részvételhez az előző évi győztes dalt, az Only Teardrops-t kellett elénekelni, majd a produkciót feltölteni JoinUs.dk oldalra. Az énekesek mellett táncosok is feltölthették a produkciójukat, majd közülük is kiválasztották a legjobbakat, akik személyesen is ott lehettek a versenyen és élőben mutathatták be táncukat a második elődöntőben.[22]
A dalok közötti képeslapok az adott versenyzővel készült kisfilmek, melyeket a szervező DR forgatott márciusban a részt vevő 37 országban. Az országok bemutatásához a szervezők megkérték a versenyzőket, hogy ők maguk jelenítsék meg országuk zászlaját, úgy ahogy az jellemző hazájukra.[23]
A 2014-es dalfesztivál egyik különlegessége volt az Eurovíziós rekordok könyve, amit a fellépő-blokkok között lapoztak fel. A könyv a dalverseny rekordjait mutatta be 8 kategóriában: A legnagyobb haj, A legnagyobb válltömés, A legtöbb ezüst, A legtöbb taps, A legtöbb ajaknyalás, A leghosszabb hang, A legmagasabb hang, A legtöbb "la" egy dalban. A rekorderek közül többen személyesen is ellátogattak a fesztiválra, mint például az ír Jedward-testvérek és Johnny Logan, valamint az ukrán Verka Szergyucska is.
Az első elődöntő nyitásaként Emmelie de Forest adta elő előző évi győztes dalát egy kórus kíséretében, a háttérben pedig a LED-falon egy rajongók videóiból készített montázs volt látható. A szavazatszámlálás alatt a Dán Balett művészei adtak elő modern táncokat, amihez a hátteret ez egyik leghíresebb dán író, Hans Christian Andersen meséje, A rút kiskacsa adta.
Montenegró 2007-es, illetve San Marino 2008-as debütálása óta először kvalifikálta magát a dalverseny döntőjébe.[24] Jelenleg Andorra az egyetlen ország, mely egyszer sem vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválok döntőjében legalább egyszer. Az ország 2009-ben vett részt legutoljára a versenyen.
A dalfesztivál történetében először a versenyt évek óta követő Ausztrália is részt vett, habár nem versenyzőként: Jessica Mauboy a második elődöntő meghívott előadójaként lépett fel. Az énekesnő a Sea of Flags című dalt adta elő, amit ő maga írt kifejezetten a dalfesztivál tiszteletére.[25]
Az előző évhez hasonlóan a döntő a részt vevő huszonhat ország versenyzőinek bevonulásával kezdődött. A bevonulás az olimpiai játékokhoz hasonló volt, a országok neveit angolul, franciául és adott nemzet hivatalos nyelvén is ismertették, miközben a LED-falon az ország zászlaja volt látható. A szavazás közben dán színészek adták elő a Joyful Land című dalt világító létrákon egyensúlyozva. Ezután Lise, az egyik műsorvezető, Gaia Cauchival, a 2013-as Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztesével beszélgetett. Az előző évi Junior Eurovízió győztese győztes dalának refrénjét a cappella is előadta. A szavazatok számlálása alatti szünetben Emmelie de Forest előadta győztes dalát, a Only Teardrops-t, majd a 2014-es dalfesztivál hivatalos himnuszát, a Rainmaker című dalát a huszonhat döntős ország képviselőjével.[26]
Először a verseny történetében Feröer[27] és Kanada[28] is közvetítette a műsort.
1986 után másodszor fordult elő, hogy királyi vendégek is megtekintették a műsort. Frigyes herceg és felesége, Mária hercegnő is jelen volt a döntőn.[29]
Az M1 július 9-én, Koppenhágából jeles! címmel egy riportműsort vetített, amiben a Dániában elért sikerekről számoltak be, továbbá bejelentették, hogy a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválon is részt fog venni Magyarország. Ezúttal is a zsűri és tévénézők szavazati alapján fog eldőlni, hogy ki vesz részt az ausztriai megmérettetésen.[30] A riportműsort később 2014. december 31-én megismételték az M1-en.
Incidensek
Reakciók az orosz produkciót követően
Az első elődöntő és a döntő során is a helyi közönség többször kifütyülte az orosz produkciót, aminek a hátterében olyan politikai események húzódtak meg, mint a 2014-es krími válság illetve Oroszország kelet-ukrajnai megszállása. A Tolmacsova ikrek ennek ellenére a döntőben a hetedik helyen végeztek.[31]
Az örmény induló kijelentése
A versenyt megelőzően az örmény versenyző, Aram Mp3 úgy kommentálta Conchita Wurst külalakját és életstílusát, hogy „nem természetes” és el kellene döntenie, hogy ő tulajdonképpen egy férfi vagy egy nő.[32] A kijelentése vitát váltott ki; miután Aram Mp3 bocsánatot kért, hozzátette, hogy amit ő mondott, azt csak viccnek szánta.[33] Wurst megbocsátott neki, bár megjegyezte, hogy „azt kell mondanom, ha ez csak vicc, akkor nem vicces… de ő elnézést kért, és ez elég nekem”.[34][35][36]
A grúz zsűri szavazatai
A grúz zsűri összes szavazata a döntőben érvénytelennek lett nyilvánítva, miután az összes zsűritag ugyanúgy osztotta ki a pontjait 3-tól 12-ig. Az EBU szerint ez statisztikai képtelenség. Így a szavazás során Grúziában csak a telefonos szavazatok alakították ki a grúz pontok végeredményét.[37]
A litván pontbejelentő megjegyzése
A litvániai pontbejelentő, Ignas Krupavičius, miután bejelentette, hogy az országa Ausztriának adja a 10 pontot, tett egy megjegyzést Conchita Wurst szakállára: „tt az ideje borotválkozni”, és elővett egy borotvát, majd a saját arcán demonstrálta az elmondottakat. Az egyik műsorvezető, Nikolaj Koppel a következőképp reagált erre: „Itt lenne az ideje? Nem hiszem.”[38][39] Ezzel Koppel a szavazásnál soron következő Ausztriára is utalt, ahonnan Kati Bellowitsch jelentkezett, aki egy pamut műszakállal az arcán jelentette be az osztrák zsűri és közönség pontjait.[39] A brit BBC kommentátora, Graham Norton elégedetlenségét fejezte ki Krupavičius viccével kapcsolatban.[38] A magyar kommentátor, Gundel Takács Gábor ugyan lefordította a litván pontbejelentő elhangzott mondatát, de nem kommentálta azt: „Itt az ideje borotválkozni, Ausztria tíz pontot kap Litvániától”.
Egy internetes aktivista szabálysértése
Miután Conchita Wurst megnyerte a versenyt, majd előadta versenydalát még egyszer, nem sokkal a televíziós közvetítés vége előtt, a sajtó képviselői tolongtak Wurst előtt, hogy fényképet készítsenek róla. A fotózás közben az észt „Free Anakata” aktivistájának, Meelis Kaldalunak sikerült áttörnie a biztonsági őrökön, és megközelítenie Wurstot. Virágokat adott neki és egy dán zászlót. Elfogadta a virágokat, majd Kaldalu letérdelt elé; hogy mit mondott, azt nem lehetett érteni. A biztonsági személyzet rájött, hogy Kaldalunak nem kellett volna ott lennie, így elvitték onnan. Kaldalu készített egy papírt, amit a pólója alá rejtett, a következő felirattal: „#free anakata”.[40][41]
A szavazás
.jpg)
A verseny előtt a legesélyesebbnek Ausztriát, Örményországot, az Egyesült Királyságot és Svédországot tartották, végül az osztrák versenyző győzni tudott.[42][43][44][45]
A szavazás az elődöntőkben és a döntőben is azonos módon történt: mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az országonkénti eredményeket. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra. Az első elődöntőben Moldova végzett az utolsó helyen, történetük során először, míg a második elődöntőben Grúzia zárt a tabella legalján szintén először. Továbbá mindkét országnak ez volt a második alkalom, hogy nem jutottak be a döntőbe.
A döntőben a szavazás során összesen négy ország váltotta egymást az élen. Az elsőként szavazó Azerbajdzsán Oroszországot helyezte az élre. Görögország pontjai után továbbá is Oroszország vezetett, ezt követően még Magyarország és Svédország is váltotta egymást az élen, de nem sokkal ezután átvette a vezetést Ausztria, amely biztos előnyét végig őrizve második győzelmét aratta. Az elődöntők 2004-es bevezetése, ezáltal a résztvevők számának megemelkedése óta a 290 pont addig a negyedik legmagasabb pontszám volt, amivel nyerni lehetett. Ez éppen két ponttal kevesebb, mint amennyit a 2006-os finn győztes, a Lordi összegyűjtött. Emellett a győztes dal tizenhárom országtól gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot. Mindössze négy ország, Fehéroroszország, Örményország, Lengyelország és San Marino nem adott pontot a győztesnek. A harmincnegyedik szavazó ország után kihirdették a győztest, miután matematikailag eldőlt, hogy megnyerte a döntőt Ausztria, és csak utána adták meg a lehetőséget, hogy kihirdesse a pontjait a még fennmaradó három ország. A legtöbb tizenkét pontot a győztes kapta, aki a második elődöntő győztese is volt egyben. A második helyezett az első elődöntő győztese, Hollandia lett. A harmadik helyen az első elődöntő második helyezettje, Svédország végzett. A döntőben az utolsó helyet Franciaország szerezte meg, történetük során legelőször.
A házigazda Dánia a kilencedik helyen végzett. A hazai közönség ezúttal nem örülhetett a maximális 12 pontnak, mert nem szavazta őket senki sem az első helyre. A döntőben mindössze tizennégy olyan dal volt, amely nem kapott legalább egyszer tizenkét pontot; tizenkettő pedig legalább egyszer kapott. Magyarország pontjait Novodomszky Éva hirdette ki, a tizenkét pontot Hollandia dala kapta, a későbbi győztes Ausztria tíz pontot kapott. Magyarország Montenegrótól kapott tizenkét pontot; továbbá tíz pontot adott Románia és Macedónia, nyolcat Albánia és Azerbajdzsán, hetet Ausztria, Belgium, Észtország, Izrael, San Marino és Svédország, hatot Görögország, Izland, Oroszország és Portugália, ötöt Fehéroroszország és Finnország, négyet Hollandia és Moldova, hármat Dánia és Ukrajna, kettőt Spanyolország, egyet pedig Írország, Lettország és Svájc. Érdekesség, hogy a döntőben 12 pontot adó Montenegró volt az első elődöntőben az egyetlen olyan ország, aki egy pontot sem adott Kállay-Saunders András produkciójára. A részt vevő harminchét országból huszonöt adott legalább egy pontot a magyar produkciónak a döntőben. Ezzel Magyarország megszerezte története második legjobb eredményét, továbbá a legtöbb pontot ekkor sikerült összegyűjteni. 1994-ben Friderika 122 ponttal lett negyedik, míg Kállay-Saunders András 143 ponttal lett ötödik.
Magyarország szakmai zsűrijének tagjai Palásti Kovács Zoltán "Zoohacker", Kovács Kati, Náksi Attila, Dorozsmai Péter és Tóth Vera voltak.[46]
Első elődöntő
Az első elődöntőt május 6-án rendezték meg tizenhat ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül 
Dánia, 
Franciaország és 
Spanyolország is az első elődöntőben szavazott.
- 1.↑ a: A dal tartalmaz egy mondatot lett nyelven is.
Ponttáblázat
| Szavazók | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
 Örményország
|
121 | 6 | 5 | 8 | 3 | 5 | 12 | 12 | 3 | 10 | 10 | 4 | 12 | 10 | 8 | 5 | 12 | 6 | ||
 Lettország
|
33 | 6 | 1 | 6 | 7 | 5 | 2 | 3 | 2 | 1 | ||||||||||
 Észtország
|
36 | 5 | 10 | 5 | 5 | 5 | 4 | 2 | ||||||||||||
 Svédország
|
131 | 4 | 8 | 7 | 10 | 6 | 6 | 10 | 8 | 10 | 3 | 8 | 8 | 5 | 10 | 10 | 6 | 12 | ||
 Izland
|
61 | 5 | 2 | 7 | 3 | 4 | 7 | 1 | 7 | 6 | 8 | 8 | 3 | |||||||
 Albánia
|
22 | 2 | 5 | 1 | 12 | 2 | ||||||||||||||
 Oroszország
|
63 | 7 | 4 | 1 | 2 | 2 | 10 | 6 | 1 | 12 | 5 | 4 | 5 | 4 | ||||||
 Azerbajdzsán
|
57 | 2 | 4 | 1 | 7 | 10 | 5 | 6 | 6 | 2 | 4 | 7 | 1 | 2 | ||||||
 Ukrajna
|
118 | 12 | 7 | 10 | 6 | 7 | 3 | 7 | 12 | 7 | 8 | 4 | 7 | 5 | 8 | 3 | 7 | 5 | ||
 Belgium
|
28 | 6 | 4 | 4 | 7 | 1 | 3 | 2 | 1 | |||||||||||
 Moldova
|
13 | 4 | 1 | 2 | 6 | |||||||||||||||
 San Marino
|
40 | 2 | 1 | 3 | 4 | 8 | 3 | 6 | 4 | 1 | 7 | 1 | ||||||||
 Portugália
|
39 | 3 | 4 | 1 | 1 | 6 | 3 | 2 | 3 | 3 | 5 | 8 | ||||||||
 Hollandia
|
150 | 10 | 12 | 12 | 12 | 12 | 2 | 2 | 3 | 7 | 10 | 2 | 12 | 12 | 1 | 12 | 12 | 10 | 7 | |
 Montenegró
|
63 | 8 | 3 | 12 | 5 | 2 | 1 | 5 | 6 | 6 | 4 | 7 | 4 | |||||||
 Magyarország
|
127 | 1 | 3 | 8 | 10 | 8 | 10 | 8 | 8 | 8 | 12 | 4 | 8 | 10 | 10 | 6 | 3 | 10 | ||
A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök ábécésorrendben találhatók meg.
Zsűri és televoting szavazás külön
| Helyezés | Zsűri | Pontszám | Nézői szavazatok | Pontszám |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Hollandia
|
130 | Hollandia
|
130 |
| 2. | Svédország
|
125 | Magyarország
|
103 |
| 3. | Magyarország
|
122 | Svédország
|
98 |
| 4. | Örményország
|
102 | Örményország
|
96 |
| 5. | Azerbajdzsán
|
94 | Ukrajna
|
96 |
| 6. | Ukrajna
|
88 | Portugália
|
65 |
| 7. | Montenegró
|
74 | Oroszország
|
55 |
| 8. | Izland
|
68 | San Marino
|
49 |
| 9. | Albánia
|
64 | Izland
|
43 |
| 10. | Észtország
|
61 | Lettország
|
38 |
| 11. | Oroszország
|
57 | Belgium
|
31 |
| 12. | Lettország
|
27 | Montenegró
|
26 |
| 13. | San Marino
|
25 | Azerbajdzsán
|
17 |
| 14. | Belgium
|
24 | Észtország
|
13 |
| 15. | Moldova
|
24 | Albánia
|
6 |
| 16. | Portugália
|
17 | Moldova
|
4 |
12 pontos országok
Az alábbi országok kaptak 12 pontot az első elődöntőben:
.JPG&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.JPG&veda=3233){kind=link}
.jpg&veda=3233){kind=link}
.JPG&veda=3233){kind=link}
