A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Vallonok | |
Nyelvek | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vallonok témájú médiaállományokat. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A vallonok vagy vallónok (franciául: Wallons, vallonul: Walons, angolul: Walloons) általános szóhasználatban a Belgium déli részén, Vallóniában élő, francia anyanyelvű lakosok megnevezése. A vallonok alkotják Belgium három etnikai csoportja közül az egyiket, a másik kettő a flamand és a német.
A Magyarországra betelepült vallonokat gyakran olaszoknak nevezték. (Lásd: Olaszfalu)
Vallónia
A vallonok általánosságban Vallónia területén élnek, de mint minden nyelvi-etnikai alapon meghatározott egység, így Vallónia kiterjedése is jelentős mértékben változott az idők során. A történelem során Flandria alacsonyan fekvő, tengerparti területei és a mellette elterülő Ardennek hegyes-völgyes részei számos birodalomhoz tartoztak. Ennek következtében a politikai, nyelvi és kulturális határok jelentős változásokon mentek keresztül. A vallon nyelv a francia nyelv egy változata, amelyet a második világháborúig széles körben használtak, de egyre inkább kiszorul a mindennapi életből a lakosság mobilitása és a média befolyása miatt. Ehhez járul, hogy a belga és a francia állam a francia nyelv használatát támogatja, a vallont ma már nem használják az oktatásban sem.
A helyzetet tovább komplikálja a napjainkra kialakult szövetségi struktúra Belgiumban, amely nyelvi alapon három közösségre osztotta fel az országot: a francia nyelvű, a flamand nyelvű és a német nyelvű közösségre. A francia közösség nem teljesen azonos Vallóniával, mert nem foglalja magába a Vallónia területén élő német nyelvű közösséget, viszont hozzá tartoznak Brüsszel francia nyelvű lakói.
Brüsszel
A belga szövetségi államon belül Brüsszel önálló régió, melynek lakói a francia vagy a flamand nyelvű közösség tagjai. Belgium történelme során Brüsszel lakosainak nagy része flamandot (iiletve annak helyi dialektusát, a brüsszelit) beszélte, de a gazdasági-kulturális népességmozgások miatt a lakosság nagy része mindkét közösségben rendelkezik ősökkel. Mára Brüsszel lakosságának mintegy fele francia anyanyelvű, de így is többszörösen meghaladják a flamand anyanyelvűek számát, mivel a fővárosi régió lakóinak közel fele külföldi származású, akiknek valamely harmadik nyelv az anyanyelve.
A helyi nyelvjárás, a brabantiből kialakult "Brusselaar" a város flamand örökségét jelképezi, bár ma már szinte teljesen kihalt.
A vallon identitás
A vallon régió és kultúra központja a Meuse folyó völgye, Dinant, Namur, Huy és Liège városa. A vallon kultúra egyik lényeges eleme a vallon nyelv, amely a francia egyik dialektusa. Vallónia nem minden lakosa beszéli vagy beszélte a vallont, hiszen a régió nem elhanyagolható részén más nyelvjárások voltak elterjedtek: nyugaton Tournai és Mons környékén, illetve az ország déli részén (Arlon körül) a pikardiai, luxemburgi és lotaringiai nyelvjárások voltak használatban.
Napjainkra a vallon és a fent említett más nyelvjárásokat már szinte csak az öregek beszélik, és a mindennapi életben ők is a "hivatalos" franciát használják. A fiatalok rendszerint csak néhány szót vagy kifejezést értenek meg őseik nyelvén.
Másrészt a francia Ardennek számos falujában, illetve Luxemburgban a vallon nyelvet a mai napig használják.
A Vallónia régió hivatalosan magába foglalja a német nyelvi közösséget, amely Eupen város körül mintegy 60.000 főt számlál. A területet az első világháborút követően csatolták Belgiumhoz, és a lakosok túlnyomó része máig nem azonosul a vallonokkal, illetve a vallon kultúrával. A régió vezetőjével, Karl-Heinz Lambertz-el együtt a lakosság nagy része a Vallóniától való elszakadást és a régió önállóságát követeli.
Az 1620-as évektől kezdődően jelentős számú vallon bányász és vasipari munkás, valamint családjaik telepedtek le Svédországban, ahol a kiváló minőségű svéd vasérc feldolgozásával foglalkoztak (emléküket őrzi a vallon kohó is). A kivándorlást Louis De Geer vállalkozó vezette, aki számos kohót és acélművet alapított a svéd Uppland és Östergötland régiókban. A kivándorlás egészen a 18. századig folytatódott és bár a vallonok végül beolvadtak a svéd társadalomba, de máig rájuk emlékeztetnek a vallón családnevek. A bányászok leszármazottait a Sällskapet Vallonättlingar (Vallon Származásúak Klubja) fogja össze.
A név eredete
A vallon megnevezés a "walhaz"-ból származik, amelyet a germán törzsek használtak a terület kelta őslakosainak megnevezésére. Ebből a germán szóból eredeztethetők még a Welsh, a Wallis és a Wallachia kifejezések is. Népszerű, de sajnos téves magyarázat, miszerint a "Vallónia" szó a régió hegyes-völgyes voltára utal (vagyis a "wal-"t a francia "vallée"-val hozza összefüggésbe). A kifejezést a régió turisztikai minisztériuma használja előszeretettel a főbb utak mentén elhelyezett tájékoztató táblákon, főleg francia változatában ("pays des vallées", vagyis a völgyek földje). Való igaz, hogy a Meuse folyótól délre és keletre elterülő hegyes-völgyes rész éles kontrasztban áll Flandria lapos síkságaival.
Napjainkban a genetikai kutatások kimutatták, hogy Vallónia lakosai közeli rokonságba állnak más, kelta eredetű népekkel
Híres vallonok
- IX. Konstantinápolyi Balduin, Flandria és Hainaut grófja, illetve Konstantinápoly elfoglalása után latin császár.
- Bouillon Gottfried v. Godefroy de Bouillon, az első keresztes hadjára vezetője és Jeruzsálem királya.
- Jesse deForest, az Új-Hollandia gyarmat első telepese, ami később New York városa lett. Szobra a Battery Parkban, Manhattan alsó részén található.
- Pierre Minuit, kormányzó, aki a helyi indián törzsektől megvásárolta Manhattan szigetét.
- Adolphe Sax, a szaxofon feltalálója.
- Ernest Solvay, a Solvay-eljárás feltalálója és a Solvay Business School megalapítója.
- Zénobe Gramme, a dinamó feltalálója.
- Georges Simenon, író, a Maigret regények szerzője.
- Jean-Michel Saive, asztalitenisz-bajnok.
- Justine Henin, teniszező.
- Hercule Poirot, Agatha Christie híres, belga származású karaktere.
- Louis De Geer, kereskedő és iparos, a svédországi vallon kivándorlás megindítója.
- Georges Lemaître, csillagász, a Big Bang elmélet megalkotója.
- René Magritte, szürrealista művész
Jegyzetek
Trefort Ágoston családja vallon származású
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.