A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csuvasok чăвашсем | |||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||
kb. 2 millió | |||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||
csuvas | |||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||
keleti ortodox | |||||||||||||||||||
Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||
tatárok,volgai bolgárok | |||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuvasok чăвашсем témájú médiaállományokat. |
A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek. Legtöbbjük az Ural-hegységtől nyugatra található Csuvas Köztársaságban él, de a volt Szovjetunió területén szinte mindenhol megtalálhatók kisebb-nagyobb csuvas közösségek.
Származásuk
A csuvas név eredete
A csuvasok elnevezésének eredetére nincsen teljes mértékben elfogadott magyarázat, de két elmélet is próbálja magyarázni.
Suvar
Az egyik elmélet szerint a csuvas név a török nyelvek csuvasos (ogur) ágábából származó suvar szó megfelelője a többi török nyelvben. A suvar szó a csuvasok elődjének számító népcsoport neve volt régen. A suvar szó összevethető a középgörögből szavírként olvasott szabir nép nevével is, amelyről az a korabeli információ maradt fenn, hogy a magyar törzseket nevezték korábban szabirnak.
Jăvaš
A másik elmélet szerint az elnevezés a török nyelvben használt jăvaš szóból származik, amelynek jelentése "békés, barátságos", ellentétben a şarmăs szóval, amelynek jelentése "harcias" és a cseremiszek nevét adta.
Őseik
A csuvasok származásával kapcsolatban sincs teljes mértékben elfogadott magyarázat. Az egyik elmélet szerint a volgai bolgárok szuár és szabir törzsei, illetve a helyben élő mari (külső elnevezésük a cseremisz) törzsek összeolvadásából származnak. A másik elmélet alapján a csuvasok a Volga-vidék őslakosainak leszármazottai, akik magukba olvasztották a szkítákat, a volgai bolgárokat és marikat.
Alcsoportjaik
A csuvasok magukat két nagy csoportra osztják fel: Virjal vagy Turi ('вирьял", "тури", jelentése "felső") és Anatri ("анатри", jelentése "alsó"). Az utóbbi csoportnak saját alcsoportjai vannak: Anat jenci ("анат енчи", "alsó-közép") és Hirti ("хирти", "sztyeppe").
A csuvasok száma Oroszország közigazgatási egységein belül:
Régió | A csuvasok száma 2002-ben | A csuvasok száma 2010-ben | A csuvasok aránya 2010-ben |
---|---|---|---|
Csuvasföld | 889 268 | 814 750 | 67,7% |
Tatárföld | 126 532 | 116 252 | 3,1% |
Baskírföld | 117 317 | 107 450 | 2,6% |
Uljanovszki terület | 111 316 | 94 970 | 7,4% |
Szamarai terület | 101 358 | 84 105 | 2,7% |
Moszkva | 16 011 | 14 313 | 0,1% |
Hanti- és Manysiföld | 15 261 | 13 596 | 0,9% |
Orenburgi terület | 17 211 | 12 492 | 0,6% |
Moszkvai terület | 12 530 | 12 466 | 0,2% |
Szaratovi terület | 15 956 | 12 261 | 0,5% |
Krasznojarszki határterület | 16 859 | 11 036 | 0,4% |
Nyizsnyij Novgorod-i terület | 11 364 | 9 765 | 0,3% |
Kemerovói terület | 15 480 | 9 301 | 0,3% |
Tyumenyi terület | 11 214 | 8 623 | 0,6% |
Történetük
A csuvasok őseinek számító türk népcsoport feltehetően Szibériában élt a Tien-san és az Altaj közötti medencében a Kr. előtti 3. évezredtől.[9] A Kr. u. 1. században nyugatra kezdtek vándorolni, a mai Kazahsztán területén keresztül, majd a 2.-3. században elérték a Kaukázus északi részét, ahol számos államot hoztak létre és e térségben kerültek kapcsolatba különféle iráni néppel. A csuvasok őseinek egyik államát Ó-Bulgáriának hívták, amely elképzelhető, hogy azonos Nagy-Bulgáriával, a másik a Suvar Hercegség volt.
A 7. század második felében a kazárok támadásainak következtében Ó-Bulgária felbomlott, lakosainak egy része észak felé, a Volga-Káma térségébe menekült. A Suvar Hercegség is elvesztette önállóságát és a Kazár Birodalom vazallusa lett, majd a kazárok oldalán harcoltak a 732-737 között vívott kazár-arab háborúkban.
Kultúra
Csuvas nyelv
A csuvasok a csuvas nyelvet beszélik, amely a török nyelvek csuvasos (ogur) ágának egyetlen képviselője, amelyik még nem halt ki.
Vallás
A csuvasok többsége a keleti ortodox egyházhoz tartozik, bár népszokásaikban megőriztek egyes elemeket a kereszténység felvétele előtti időkből.
Híres csuvasok
- Andrijan Nyikolajev, szovjet űrhajós
- Nyikita Bicsurin, pap, szerzetes, sinológus
- Iván Jakovlev, tanító, a csuvas nyelv első ábécéjének megalkotója
- Nyikolaj Vasziljevics Nyikolszki, orosz történész, néprajzkutató, a csuvas nép kutatója
- Konsztantin Vasziljevics Ivanov, csuvas költő
- Şeşpĕl Mišši, csuvas költő
- Gennagyij Nyikolajevics Ajgi, csuvas-orosz költő
Jegyzetek
- ↑ 2002-es népszámlálási adat (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Kazah SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ 2001-es ukrán népszámlálás[halott link] (oroszul)
- ↑ Üzbegisztán nemzeti kisebbségei[halott link] (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Türkmén SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ 1999-es népszámlálás (oroszul)
- ↑ 1989-es népszámlálás a Moldáv SZSZK-ban (oroszul)
- ↑ Archiválva 2012. július 7-i dátummal az Archive.is-en (lettül)
- ↑ History of Chuvash people Archiválva 2010. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
További információk
- Andreas Kappeler: Die Tschuwaschen – Ein Volk im Schatten der Geschichte, Böhlau Köln, 2016, ISBN 978-3412505646, (272 oldal), (németül)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.