A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Morvák | |||||||
Morvák népviseletben | |||||||
Teljes lélekszám | |||||||
1 000 000 (becslés) | |||||||
Régiók | |||||||
Morvák aránya Morvaország-Sziléziában a 2011-es csehországi népszámláláskor | |||||||
Lélekszám régiónként | |||||||
| |||||||
Nyelvek | |||||||
cseh (úgynevezett írott cseh) és morva nyelv | |||||||
Vallások | |||||||
római katolikus | |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvák témájú médiaállományokat. |
A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport. Csehországban jól behatárolhatóan körülbelül 22 300 km² területen alkotnak többséget. A 2001-es népszámláláskor még csak 380 474 fő vallotta magát hivatalosan morvának, 2011-ben viszont már 522 474 személyt regisztráltak. A kulturális kötöttséget is figyelembe véve egymillió fő körül lehet számuk, fő városuk Brno. A morva nyelvet tartják a cseh nyelv egyik nyelvjárásának is, illetve külön nyelvnek is.
Nyelvük
Nyelvüket a csehek (néha a morvák egy része is) és nyelvészek a cseh egyik nyelvjárásának sorolják be, ezzel szemben más morvák és szakértők szerint a morva nyelv igenis létezik. Természetesen a morva külön nyelvvé való nyilvánítását csak a politika dönthetné el, viszont történeti dokumentumokból is látható, hogy megkülönböztették a morvákat a csehektől, illetve külön morva nyelvről is beszéltek. Példának okáért a szlovák és a cseh nyelv között is nagy a kölcsönös érthetőség és nem élesek a különbségek, ugyanez a helyzet áll fenn a morva és a cseh nyelv viszonyában is.
A cseh közvélemény és maguk a morvák is megosztottak identitásukat illetően, hiszen könnyen zavarba jöhetnek, ha rangsorolniuk kellene a ma élő morváknak, hogy elsősorban csehnek vagy morvának vallják magukat.
Történetük
Morvaország jelenlegi területén, a Morva (am. mocsaras víz) folyó mentén az 5. századig a germán kvádok éltek többségben, akiket a betelepülő szláv törzsek váltottak fel fokozatosan a 6. századtól kezdve, amelyeket azután a folyóról neveztek el, s részei lehettek a 7. században Szamo fejedelemségének. A 7. század végétől az Avar Birodalom fennhatósága alatt éltek, egy avar helytartó, a tudun irányítása alatt. A frankok és avarok között a 8. század végén kitört háborúban a frankokat támogatták.[1]
Morva fejedelemségek
A frankok 796-os avarok feletti győzelmét követően a Frank Birodalom hűbéresei lettek. Először 822-ben vettek részt a morva követek (legationes Marvanorum) a frankfurti birodalmi gyűlésen. Első név szerint ismert fejedelmük I. Mojmír volt 833 körül, aki a szomszédos Nyitrai Fejedelemség éléről elűzte Pribinát és helyette unokaöccsét emelte ott a hatalomba.[1]
A frank befolyás ellensúlyozására bizánci térítőket hívtak be. Cirill és Metód tevékenysége nyomán önálló szláv nyelvű egyház jött létre, külön a morvák nyelvéhez igazodó írással. Morvaország fénykorát Szvatopluk (870-894) fejedelem alatt élte, aki országával együtt a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Hatalmát kiterjesztette a környező szláv területekre: a Cseh-medencére és a Kárpát-medence északnyugati részére. Szvatopluk halálát követően fiai között harc indult a hatalomért és a magyarok, frankok együttes támadása elsöpörte államukat.[1]
Önálló államiságuk ezzel megszűnt és történelmük a Cseh Koronához kötötte őket, bár tartományi státuszuk, mint Morva Őrgrófság továbbra is fenn maradhatott. A Habsburg Birodalomban Morvaország egészen 1918-ig saját tartománygyűléssel és autonómiával rendelkezett.[2] Utoljára náci német megszállás mellett jött létre morva államszervezet, az 1939-45 közötti Cseh-Morva Protektorátus.
Neves morvák
Számos híres „cseh” volt morva származású, például Comenius, František Palacký, Tomáš Garrigue Masaryk, Milan Kundera, Leoš Janáček, de a morvák magukénak gondolnak olyan „németül beszélő morvákat” is, mint például Sigmund Freud, Oskar Schindler, Gregor Mendel vagy Klapka György.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b c szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Morvák, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9
- ↑ Zahorán Csaba: Újra mozgolódnak a morvák. Közép Európai Szemle, 2006. február 20. . (Hozzáférés: 2009. november 4.)
Források
- Magyar Larousse : Enciklopédikus szótár II. (H–M). Főszerk. Ruzsiczky Éva, Szávai János. Budapest: Akadémiai. 1992. ISBN 963-05-6421-1
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.