A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Belaruszok Беларусы | |||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||
10 582 247 | |||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||
belarusz, orosz | |||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||
orosz ortodox, római katolikus, görög ortodox | |||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belaruszok Беларусы témájú médiaállományokat. |
A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe. (A Magyarországon a rendszerváltás előtt használt belorusz, illetve Belorusszia névváltozat közvetlenül az orosz nyelvből ered.) Kisebb csoportjai élnek még a szomszédos Lengyelország, Litvánia, Ukrajna, Oroszország területén. Jelentős számban vándoroltak ki a 20. század elején az Egyesült Államokba, Brazíliába és Kanadába. Ma körülbelül 8 millió ember vallja magát belarusz nemzetiségűnek világszerte.
A Szovjetunió szétesése után megalakult első önálló államában a belarusz nép nemzeti identitása újra erősödésnek indult.
Nyelvük a belarusz nyelv, de többségük oroszul is beszél, főleg a nagyvárosokban, sokan pedig a traszjanka elnevezésű belarusz–orosz keveréknyelvet használják a mindennapokban.
A nép nevének etimológiája
A bela előtag fehéret jelent, ezért sok nyugati nyelvben és a magyarban is, a középkor óta a fehérorosz elnevezés volt használatos. (Természetesen nem keverendő össze az oroszországi polgárháborúban a bolsevikok, a vörösök ellen harcoló fehérek, fehér-oroszok politikai jellegű megkülönböztetésével). A fehér elnevezés eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik. Az egyik szerint a fehér fényeset, ragyogót, tisztát, eredetit is jelentett, és a nép önértékelését tükrözte. A másik szerint az idáig is eljutó tatárok nevezték el őket így, megkülönböztetésül, ahogy a tatár források például fehér és fekete magyarokat is említenek (máig nem tudjuk, kiket különböztettek meg így a magyarságon belül). A fehérorosz azokat az oroszokat (keleti szlávokat) jelölte, akik nem voltak tatár uralom alatt. A színnel való jelölés egyébként sem egyedi ebben a régióban. Nyugat-Ukrajnában egy történelmi régiót Vörösoroszországnak neveztek, lakóit vörösoroszoknak. Ehhez hasonlóan a törökök elől Nyugat-Magyarországra és Alsó-Ausztriába menekült horvátokat is nevezték fehérhorvátoknak.
A rusz utótag egyértelműen a Kijevi Ruszból ered. A latin Ruténia forma is ezzel van összefüggésben.
A független Belarusz politikai elitje tiltakozik a fehérorosz elnevezés ellen, mivel ez az oroszokkal hozza kapcsolatba a belaruszokat, mintegy az orosz nép egyik alcsoportjaként. A belaruszok közvetlenül a kora középkori Kijevi Rusz államra vezetik vissza eredetüket, ahonnan egyébként az oroszok is származnak.
Magyar nyelvi használata
A terület uralkodójára, melyet lakói Belarusz néven neveznek, először magyar források a „rex Ruthenorum Alborum” megnevezéssel hivatkoztak,[12] szent Kinga lengyel királyné életírásában, 1320 környékén.
A „fehérorosz” kifejezést magyar nyelven 1572-től 1945-ig kizárólagosan használták.
1945-től kezdve a hivatalos „Belorusz”, „Belorusszia” (az eredeti orosz elnevezés alapján: белорус, белорусский, Белоруссия) forma használata került előtérbe a sajtóban, tankönyvekben és a térképeken is, de a magyar nyelvtudomány (Kniezsa István, TESz.) fenntartotta a fehérorosz elnevezést is.
1990-től ismét visszatért a köznyelvi használatba a „fehérorosz” forma: ez került a sajtó, a tankönyvek és a térképek szövegébe is, ezzel párhuzamosan a diplomáciai használatban egyre inkább elterjed a „Belarusz” alak (az ország saját elnevezése: беларус, беларускі, Беларусь alapján).
1992. február 24-én a földrajzinév-bizottság döntése alapján a hivatalos formák:
- Fehéroroszország,
- Fehérorosz Köztársaság.
Történetük
A belarusz nép kultúráját a Kijevi Rusz mellett a Polacki Fejedelemségre, valamint a Litván Nagyfejedelemségre vezetik vissza. Népileg őseik a keleti szláv törzsek közül a dregovicsiek, a krivicsiek és a radomicsiek voltak. Keveredtek a helyi balti népcsoportokkal is. A középkorban ruszinoknak, illetve a latin nyelven keresztül kialakult változatban ruténeknek is nevezték őket. Mivel a Litván Nagyfejedelemség hivatalos nyelve a mai belarusz nyelv elődje, a rutén nyelv volt, egyes belarusz történészek ezt az államalakulatot tulajdonképpen belarusz nemzeti államnak tekintik.
Az első világháború után alakult ki a belarusz nemzeti állam, különböző fokú függetlenségben - először a rövid életű Belarusz Nemzeti Köztársaság német megszállás alatt, majd a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (1919–1991) a Szovjetunió részeként, amely formálisan az ENSZ önálló tagállama is volt.
További információk
- Ethnographic Map (New York, 1953)
- CIA World Fact Book 2005 Archiválva 2020. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ 1999-es népszámlálás
- ↑ 2002-es népszámlálás. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- ↑ a b c d e f g Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- ↑ 2001-es népszámlálás. . (Hozzáférés: 2006. december 16.)
- ↑ 1999-es népszámlálás. . (Hozzáférés: 2003. április 16.)
- ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
- ↑ Multiculturalcanada.ca. . (Hozzáférés: 2007. július 29.)
- ↑ a b 2002 census. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- ↑ 2001 census. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- ↑ 2000 census
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
- ↑ „Rex autem Colomanus regis Bele germanus fuit rex Ruthenorum Alborum.”: Vita Sanctae Kingae (1317–1329)
Források
- Földrajzinév-bizottsági döntés, 1992. február 24.
- Larisza Sztankevics – Katkits Zsuzsa: 20 találkozás Fehéroroszországgal, Fehérorosz nyelvkönyv kezdők számára
- NatGeo: a népnév eredete
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.