A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság | |||
Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка 1920. július 31. – 1991. december 25. | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Minszk | ||
Terület | 207 600 km² | ||
Hivatalos nyelvek | belorusz, orosz | ||
Beszélt nyelvek | belorusz, orosz | ||
Pénznem | szovjet rubel | ||
Kormányzat | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat. |
A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Belorusz SZSZK vagy Belorusszia) a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, az uniót 1922-ben megalapító négy köztársaság egyike az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság mellett. Belorusszia (Ukrajnával és magával a Szovjetunióval együtt) az ENSZ alapító tagja volt 1945-ben.
A Belorusz Szovjet Szocialista köztársaságot 1919. január 1-jén kiáltották ki a mainál sokkal kisebb területen. Fehéroroszország egyike volt a náci Németország által a második világháború idején megszállt szovjetköztársaságoknak. Önálló állammá 1991-ben vált a Szovjetunió széthullásával.
Hivatalos nevei:
- belaruszul Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка Belaruszkaja Szaveckaja Szacijaliszticsnaja Reszpublika
- oroszul Белору́сская Сове́тская Социалисти́ческая Респу́блика Belorusszkaja Szovjetszkaja Szocialisztyicseszkaja Reszpublika
Története
Az első világháborúig az ország mai területe az Orosz Birodalom része volt. 1918. március 25-én kiáltották ki a Fehérorosz Népköztársaságot, mely azonban német megszállás alatt álló bábállam volt, és hamarosan meg is szűnt a német kivonulást követően. 1919. január 1-jén megalakították a Beloruszok Szovjet Szocialista Köztársaságát. Nem sokkal ezt követően feloszlatták, területét beolvasztották az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területébe, majd később a Litván–Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ez is rövid életűnek bizonyult, ennek a lengyel–szovjet háború vetett véget, mikor is a lengyelek elfoglalták. A háború 1921-es befejeződését követően a fehérorosz területeket felosztották Lengyelország, Oroszország és az újjá alakított Fehéroroszok Szovjet Szocialista Köztársasága között. Utóbbi a Szovjetunió egyik alapító tagja lett.
Az ország területén belül 1932 és 1935 között létezett a Lengyel Autonóm Körzet, Dzierzynszczyzna.
1939-ben a Szovjetunió az 1939-es lengyelországi támadás idején annektálta a lengyel irányítás alatt álló Nyugat-Belorussziát, és beolvasztotta az akkori Fehéroroszországba. Ennek egy részét később átadták a Litván SzSzK-nak.
A II. világháború befejezését követően Belorusszia képviseltethette magát az ENSZ Általános Bizottságában, s ezzel az ENSZ egyik alapító tagja lett.
Az 1991-es szovjet puccskísérletet követően a Legfelsőbb Belarusz Szovjet Tanács 1991. augusztus 25-én kikiáltotta a terület függetlenségét. A köztársaság nevét szeptember 29-én Belarusz Köztársaságra változtatták. 1991. december 8-án Oroszországgal és Ukrajnával közösen aláírta a belavezhai szerződést, melynek következtében a Szovjetuniót felváltotta a Független Államok Közössége.
Népessége
Az 1959-es szovjet népszámlálás eredményei szerint a következőképp alakult a köztársaság lakosságának összetétele:
Nemzetiségek (1959):
- fehéroroszok - 81%
- lengyelek - 16%
- ukránok - nagyjából 1%
- oroszok - <1%
Egyéb népcsoportok (1959):
- zsidók - nagyjából 1%
Legnagyobb városai:
Jegyzetek
További információk
Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.