A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Vepszék | |
Teljes lélekszám | |
6 000[1] | |
Nyelvek | |
Vepsze | |
Vallások | |
Orosz ortodox vallás | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vepszék témájú médiaállományokat. |
A vepszék a finnek közeli rokonságába tartozó nép, akik az uráli nyelvcsalád finn ágának egy tagját alkotják. Saját meghatározásuk alapján számos dialektust beszélnek, mint például a vepslaine, bepslaane, és az Onyega-tó délnyugati részén beszélt északi nyelvjárást, a lüdiniket és a lüdilainet. A 2002-es népszámlálás alapján 8240 vepsze ember élt Oroszországban. Az Ukrajnában élő 281 fős vepsze népességből mindössze 11 beszélte a vepsze nyelvet a 2001-es ukrán népszámlálás eredményei alapján. Finnországban a vepsze nyelv egyik legnagyobb kutatója az amerikai Eugene Holman. A nyugati-vepszék megőrizték nyelvüket és kultúrájukat. Manapság majdnem minden vepsze beszéli folyékonyan az orosz nyelvet és a fiatalabb generációk közül egyre kevesebben képesek használni nyelvi örökségüket.
Földrajzi elhelyezkedésük
Napjainkban a vepszék a Ladoga-tó, az Onyega-tó és a Beloje-tó közti részeken élnek, az orosz Karélia tagköztársaságban.
Történelem
A történelem előtti kor
A régészeti és nyelvészeti feltárások kimutatták, hogy vepszék éltek a Sekszna folyó a Szuda folyó és a Syas (Säsjoki) folyó mentén és ők alkották a korai vepsze Kargopol-kultúrát az Onyega-tó keleti részén. Feltehetően Kelet-Karéliában és az Onyega-tó északi partvidékén is voltak szállásterületeik. Legkorábbi írásos említésük a hatodik századból maradt ránk, amikor is Iordanes Vasina broncas néven említi őket, amely a vepszékre tett első utalás lehet. A vikingek keleti hódításai során több alkalommal is keresztülvágtak e területeken és írásos forrásaikban megemlítették a bjarm népcsoportot, akik a Fehér-tenger környékén éltek, ami talán a vepszékre történő hivatkozás lehet a részükről. A későbbi idők során a vepszék benépesítették az Onyega-tó partvidékét teljes egészében.
Írott történelem
A korai orosz krónikák már említik a vepszéket „Весь” (Ves’) névvel, illetőleg léteznek arab források is, melyek Wisunak nevezik őket. Feltételezhető, hogy a bjarmi népcsoport is részben vepsze származású. A 12. századtól kezdve a vepszék történelme szorosan összefonódik a Novgorodi Köztársaság történelmével, majd a Moszkvai Nagyfejedelemségével. Az orosz betelepülés a 14–15. század során érte el az onyegai vepszék vidékét. A keleti vepszék nyelvileg teljesen beolvadtak már a 20. század előtt az oroszok közé. 1897-ben még 25 607 vepsze élt. Ebből 7300-an Kelet-Karéliában. A 20. században valamiféle nemzeti öntudat szikrái kezdtek lángra lobbanni a vepsze nép köreiben. Ezt a korai szovjet nemzetiségi politika is segítette, mivel különálló területi egységeket hoztak létre a különböző népcsoportok számára. A vepszék ekkortájt alakították ki írott nyelvüket és ábécéjüket. Tanárok kezdték el tanítani a vepsze nyelvet az általános iskolákban. A szovjet hatóságok ezen nemzeti törekvéseket törték le 1937 után. Minden nemzetiségi törekvést elnyomtak és a különálló nemzetiségi alapokon létrejött közigazgatási egységeket megszüntették. Amikor Finnország megtámadta Kelet-Karéliát a folytatólagos háború idején, néhány vepsze csatlakozott a finn hadsereg úgynevezett törzsi zászlóaljához (Heimopataljoona 3).
A háború utáni években a vepszék elkezdtek tradicionális falusi életmódjuk folytatása helyett a nagyobb városokba áramolni. Számtalan ember közülük az elkövetkező népszámlálásokon eltitkolta, letagadta vepsze származását és orosznak vallotta magát. Egy 1983-ban végzett részletes felmérés alapján kiderült, hogy közel 13 000 vepsze ember élt a Szovjetunióban, akik közül 5600-an Karéliában, 4000-en Szentpétervár környékén, illetve mintegy 1000 fő a Vologdai területen élt. Az új vepsze olvasókönyvet és további tankönyveket 1991-ben adták ki Petrozavodszkban. A vepsze nyelvű Kodima (Szülőföld) folyóiratot 1993 óta adják ki. 1994-ben az orosz hatóságok létrehozták ismét a Vepsze nemzetiségi területet, amelynek 8200 négyzetkilométeres területén 42%-os vepsze népesség élt. Az orosz hatóságok kezdeti engedékenysége azonban 2006-ban megszűnt, amikor is megszüntették a nemzetiségi területet. Napjainkban a legtöbb vepsze fiatal már nem igazán beszéli ősei nyelvét.
Jegyzetek
- ↑ Orosz Statisztikai Hivatal honlapja a 2002-es népszámlálásról. . (Hozzáférés: 2013. november 17.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vepsians című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.