A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Karjalaiak | |||||||||||||
Karjalai zászló | |||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||
| |||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||
karjalai | |||||||||||||
Vallások | |||||||||||||
| |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karjalaiak témájú médiaállományokat. |
A karjalaiak (vagy karélok, orosz karélok és keleti karélok) Finnország déli-délkeleti területein, Oroszországban délen a Ladoga- és az Onyega-tó, északon pedig a Fehér-tenger által határolt Karjalai Köztársaságban, valamint a Tveri és Novgorodi területeken élő balti-finn nép. Finnország területén ma is megtalálható az Észak-Karjala névre hallgató tartomány, de az itt élők mára teljesen beolvadtak a finnek közé. A mai Karjalai Köztársaság a történelmi Kelet-Karjalának felel meg.
Földrajzi, gazdasági és nyelvi alapon a karélokat három csoportra szokás osztani. Az északi/arhangelszki vagy karjalai csoport az egykori arhangelszki kormányzóság területén él, a legfontosabb nyelvjárási-települési központok közé tartozik például Kiestinki, Uhtua, Vuokkiniemi, Repola. Az aunusi karélok az Olonyeci járás és Petroskoi területén, a Ladoga-tó keleti-északkeleti oldalán élnek, nyelvi szempontból közéjük sorolhatók a finnországi Salmi és Impilahti területeken élő karélok is. A déli, vagy tveri és novgorodi karjalai csoport a Tveri (Veszjogonszk, Bezseck, Kasin, Visnyij Volocsok) és a Novgorodi (Tyihvin, Borovicsi, Valdai, Gyemjanszk) területeken él.
Történelem
A karjalaiak őseiről először a 9. századból a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításának idejéből találhatunk említést. Az ortodox vallás térhódításával a 11. század folyamán Dél-Karélia, majd 1250-re a Karjalai Köztársaság és a tőle még északabbra elterülő területek is novgorodi fennhatóság alá kerültek. A svéd irányból érkező katolikus és a novgorodi ortodox hódítás a 13. században összeütközésbe került ezen a területen, majd a háborúskodásnak az 1323-ban megkötött nöteborgi békeszerződés vetett véget, ami azonban Karjala kettészakadásával is járt. Ettől kezdve Karélia a két hatalmi övezet között kialakult feszültség alatt volt kénytelen működni.
1703-ban megalapították Petrozavodszkot (karjalai nyelven Petroskoi), a Karjalai Köztársaság későbbi fővárosát, ami híressé vált ágyúöntödéiről és vasműveiről, és hadianyaggal látta el Szentpétervárt.
1917-ben Kelet-Karélia kinyilvánította függetlenségét, azonban a szovjet csapatok 1918-ban visszavették a hatalmat. 1920-ban ugyan formálisan létrehozták a Karél Autonóm Területet, ám az önrendelkezés nem valósult meg, ami a rá következő két év folyamán újabb sikertelen felkelésekhez vezetett. Ekkor következett be egy nagyobb áttelepülési hullám Finnország irányába.
1923-ban Kelet-Karélia hivatalosan is autonóm köztársasággá lett nyilvánítva. Területét kibővítették ugyan oroszok lakta területekkel, így felhígítva társadalmi összetételét, a kulturális autonómia mégis rohamos fejlődésnek indult.
Mostanra a karélok jó része beolvadt az oroszok közé.[2]
Antropológia
Antropológiailag a karélok az europid rassz fehér-tengeri-balti típusához tartoznak. Egyes csoportjaiknál mongolid vonások is felfedezhetőek.[3]
Nyelv
A karjalaiak nyelve a balti finn nyelvek közé tartozó karjalai. Ma az oroszországi karélok körülbelül 50%-a beszéli. A karél nyelv a finnhez áll legközelebb, olyannyira, hogy egyes nyelvészek csupán mint a finn egyik nyelvjárását tartják számon.
A karél nyelvjárások közül a délkeleti lűd és a déli aunuszi (olonyeci) nyelvjárások mutatnak erős vepsze hatásokat, míg az északi nyelvjárásban a finn hatás domináns.
Kultúra
A karjalaiak első írásos nyelvemléke egy, a 13. századból származó, nyírfakéregre írt villámcsapás elleni varázsige. Az első cirill betűs karél könyv (Néhány imádság és egy rövidített katekizmus fordítása) 1804-ben került kinyomtatásra.[3]
A 19. században több finn néprajzkutató, köztük Elias Lönnrot is, érdeklődést mutatott a Karéliában gyűjthető népdalok iránt. Az itt gyűjtött runók tették ki az 1835-ben kiadott finn eposz, a Kalevala jelentős részét. Így a karjalai kultúra és nyelv lett a fennomán mozgalom egyik alapja.
Vallás
Az oroszországi karélok ortodox keresztény vallásúak. A finnországi karélok legnagyobb része lutheránus.
Jegyzetek
- ↑ Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года
- ↑ Taagepera, Rein: A finnugor népek az orosz államban. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. ISBN 963-379-789-6 .
- ↑ a b Kerezsi Ágnes: Az uráli népek néprajza. Piliscsaba, PPKE BTK Finnugor Tanszék, 2009. ISBN 978-963-9206-74-8
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Karelians című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.