A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Csuvas Чăвашла | |
Beszélik | Oroszország |
Terület | Csuvasföld |
Beszélők száma | 1.330.000[1] fő |
Nyelvcsalád | Török nyelvek Csuvas |
Írásrendszer | cirill ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Csuvasföld |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | cv |
ISO 639-2 | chv |
A Wikimédia Commons tartalmaz Чăвашла témájú médiaállományokat. |
A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21. század elején 1,8 millióan beszélik Oroszországban, főleg a Volga középső folyása mentén fekvő, az Orosz Föderációhoz tartozó Csuvas Köztársaságban, amelynek hivatalos nyelve.[2]
Története
A csuvas a török nyelvek legelkülönültebbje: a többi ilyen nyelv beszélője így még az általában kölcsönösen megérthető kifejezéseket sem érti. A felmenőjét a volgai bolgárok beszélték a középkor folyamán.
A csuvas nyelvnek két fő dialektusa ismert, a virjál és az anatri. A virjál az archaikusabb; az irodalmi nyelv az anatrin alapul.[2]
A csuvas a török nyelvek egyik nagy ágának, amit váltakozva bolgár-töröknek, csuvasos töröknek, ogur-töröknek, nyugati ótöröknek neveznek, az egyetlen élő nyelvi képviselője.[2] A többi török nyelvet köztöröknek szokás nevezni. A csuvas és a köztörök nyelvek között nagy a hangtani távolság, míg a szókincs – ahol a jelentős számú orosz jövevényszó nem szorította ki az eredetit – szinte kizárólag török párhuzamokat mutat.
Korábban sok kutató nem is török nyelvnek gondolta, hanem erősen eltörökösödött finnugor nyelvnek,[3] a 2016-ban kiadott iskolai történelmi atlasz ismét az uráli nyelvek közé helyezi.
A csuvasos török vagy a nyugati ótörök nyelv a magyar nyelv honfoglalás előtti több száz török jövevényszavának a legfontosabb forrása.[2]
A mai csuvas ábécé
Írása javarészt a cirill ábécén alapul: ábécéje tartalmazza az összes orosz betűt, kiegészítve négy sajáttal: Ăă, Ĕĕ, Ҫҫ és Ӳӳ.
А | Ă | Б | В | Г | Д | Е | Ё | Ĕ | Ж | З | И | Й | К | Л | М | Н | О | П | Р | С | Ҫ | Т | У | Ӳ | Ф | Х | Ц | Ч | Ш | Щ | Ъ | Ы | Ь | Э | Ю | Я |
а | ă | б | в | г | д | е | ё | ĕ | ж | з | и | й | к | л | м | н | о | п | р | с | ҫ | т | у | ӳ | ф | х | ц | ч | ш | щ | ъ | ы | ь | э | ю | я |
A csuvasok eredetéről
A csuvas nyelv egy ragozó, török eredetű nyelv, talán a török nyelvek közt a legegyedülállóbb. A nyelv rendszere olyan hangváltozásokat őriz, amelyek nem jellemzőek más köztörök nyelvekre, így azoknak nem is része a csuvas, illetve annak elődje a volgai bolgár nyelv sem. A törökségnek ezt a nyugati csoportját ogur töröknek nevezzük. Feltételezések szerint a köztörök és a nyugati ótörök nyelvek közt a szakadás valamikor az 5. század során következhetett be. A laza törzsszövetségben élő nyugati törökség (később bolgárok) a Don és Kubán folyók közt telepedtek meg, s megalapították Magna Bulgaria-t, azaz "régi Bulgáriát". Később pedig innen épülhetett ki Volgai Bulgária, melynek fővárosa Bolgar volt. A nép megnevezése 'bolgár' etimológiáját tekintve kérdéses. Németh Gyula turkológus szerint a egyfajta 'keveréket' jelenthetett.
A volgai bolgár nyelvről viszonylag kevés nyelvemlékünk maradt fenn. A fennmaradt nyelvemlékek a 12–13. századból származnak, jellemzően sírfeliratok, amelyeket már az iszlám felvétele után arab írásjelekkel írtak. Ezek a nyelvemlékek leginkább arab nyelvűek, azonban számos török eredetű személynevet, tisztségnevet tartalmaznak, valamint néhány bolgár nyelvi szókapcsolatot és legjellemzőbben számneveket. Ezen nyelvemlékekben már felfedezhetőek a nyugati ótörök nyelv jellegzetes hangváltozásai. Ennek kutatásában Róna-Tas András végzett úttörő munkát, valamint Kakuk Zsuzsa is foglalkozott a témával Örök kőbe vésve című művében.
A csuvasok valószínűleg a volgai bolgárok egy csoportját alkották, s nyelvüket megőrizve északra vonultak, mikor a Kazár Birodalom miatt dél felé vándoroltak a bolgárok Aszparuh vezetésével, majd pedig megalapították a mai Bulgária elődjét.
A Kazanyi Tatár Kánság lett az örököse későbbiekben a régi bolgár területeknek, ahol ekkorra már a csuvasok elődei, tatárok és baskírok éltek nagy számban. Ekkortól kezdve lett Kazany is a térség legjelentősebb kereskedelmi és kulturális központja is, nem csupán a főváros. A baskírok nyelvileg elkipcsakosodtak, azonban a periférián élő csuvasokra sokkal kevesebb hatással voltak a tatárok, illetve más kipcsak-török népek, sőt vélhetően az iszlámot is csak a vezetői réteg vette fel. A régi volgai bolgár síremlékek igazolják, hogy a régi nyugati ótörököt őrizték meg nyelvükben a mai csuvasok is, azonban bizonyos hangváltozások természetesen végbementek, illetve számos új jövevényszavuk is lett, főleg a szláv nyelvekből.
Nyelvi változások
A köztörök nyelvekhez képest a csuvas nyelv jelentős eltéréseket mutat, amik árulkodóak a magyarság eredetével kapcsolatban is. A szókincsünket tekintve rengeteg török szavunk van a honfoglalás előttről, amelyek hangtanilag egyértelműen olyan változásokat mutatnak más köztörök nyelvekhez képest, amelyek kizárólagosan bolgár eredetre utalnak. Az egyik, talán legjelentősebb eltérés más török nyelvekhez képest, a szó végi 'z' hang 'r' hangra változik, ezt hívjuk rotacizmusnak. Például a magyar 'iker' szavunk csuvasul 'ikir' lesz, amiből jól visszafejthető a köztörök szó, az 'ikiz'. Hasonló a 'văkăr' csuvas szó, melynek jelentése 'ökör'. A köztörök nyelvekben ez 'öküz' v. 'ögüz'. A másik ilyen nyelvi jellegzetesség a lambdacizmus. A csuvasban sok esetben 'l' hangra változik a szó végi 'š' hang. A magyar nyelvben több olyan szó is van, ami ezt az ősi hangváltozást őrzi, egy jó példa erre a dél szavunk, amely a köztörök nyelvekben 'tüš'. A szókezdő 'š' hang pedig egyfajta csuvas nyelvi jellegzetesség. Nagyon jó példa erre a magyarban a gyümölcs szavunk, amely egyértelműen nem a köztörök 'yemiš' szó eredeti, hanem csuvasos, 'śiměś' szóból eredeztethető. Gyakran figyelhető meg, hogy a 'ĵ' hang a magyar nyelvbe átvett szavakban lágyul, így egy 'gy' hang lesz belőle.[4]
Jegyzetek
- ↑ A 2002-es oroszországi népszámlálás önmagukat csuvas anyanyelvűnek tartó válaszadóinak száma.
- ↑ a b c d Zimonyi
- ↑ Encyclopædia Britannica (1997)
- ↑ Ligeti Lajos, A magyar nyelv torok kapcsolatai. Budapest, 1986.
Források
- ↑ Zimonyi: Zimonyi István: Sudár Balázs (szerk.): Magyarok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2015. 73. o. = Magyar őstörténet, 2. ISBN 978-963-227-592-5
- Róna-Tas András: A csuvas nyelv vázlatos nyelvtana. Budapest: Tankönyvkiadó. 1987.
- Róna-Tas András – Fodor Sándor: Epigraphica Bulgarica: A volgai bolgár-török feliratok. Szeged: JATE. 1973.
További információk
- Csuvas–orosz szótár
- A csuvas emberek oldala, csuvasul, angolul, eszperantóul és oroszul
- E. Čaušević: Tschuwaschisch. in: M. Okuka (Hg.): Lexikon der Sprachen des europäischen Ostens. Klagenfurt (= Wieser Enzyklopädie des europäischen Ostens 10) 2002. S. 811.
- Эктор Алос-и-Фонт. Оценка языковой политики в Чувашии
- Пикет в защиту чувашского языка в Чебоксарах
- Általános szókincs csuvas és német nyelven
- Эктор Алос-и-Фонт, «Преподавание чувашского языка и проблема языкового поведения родителей», Чувашский государственный институт гуманитарных наук, 2015, Шупашкар.
- Скоро чувашский язык останется «какой-то культурной традицией»
- Ligeti Lajos, A magyar nyelv torok kapcsolatai. Budapest, 1986.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.