Mihail Boriszovics Golant (orosz: Михаил Борисович Голант; 1923. február 3. – 2001. február 7.) szovjet és orosz tudós és mérnök. Legismertebb szovjet vezető tervezője a záró-hullámú oszcillátornak, más néven carcinotronnak, amely egy széles elektronikus tartományban hangolható oszcillátor, vákuumcső. Elnyerte a Lenin-díjat, a Szovjetunió Állami Díját, valamint az Oroszországi Föderációért Állami Díjat. Dolgozott Nyikolaj Gyevjatkovval az EHF-terápiával kapcsolatos kutatásaiban.^[1]

Élete és munkássága

Záró-hullámú oszcillátor a Stockholmi Egyetemen terahertz hullámok előállításához.

Záró-hullámú oszcillátor vákuumcső, 1956-ból, gyártó Varian Industries.

EHF terápiás eszköz, amelyt Golant kutatásai és mások munkája alapján az 1980-as években dolgoztak ki a Yav-1. vagy 2.

Reflex klisztron

Mihail Golant értelmiségi gyermekeként született Moszkvában, apja, Borisz Golant, élelmiszervegyész; anyja orvos. Testvérei és unokatestvérei is tudományos fokozattal rendelkeznek. Mihail Golant 1940-ben kezdte tanulmányait a Moszkvai Energetikai Intézetben (MEI). Tanulmányait félbeszakította a német invázió miatt 1941-ben, tizennyolc éves korában a katonai behívót követően. Részt vett a Vörös Hadsereg utász katonájaként a náci Németország és a Japán Birodalom elleni harcban 1941–1945 között, ahol három alkalommal is megsebesült.

1946 áprilisában Golant visszatért a Moszkvai Energetikai Intézetbe a leszerelést követően, kitüntetéssel 1951-ben diplomázott.^[2] A diploma megszerzése utáni első években Mihail Golant az "Isztok" nevű „tudományos-termelési egyesülés”-nél tevékenykedett és részt vett Nyikolaj Gyevjatkovval a reflex klisztron tervezésében.^[3] Elkötelezett tervei között szerepelt a mikrohullámú elektronikai eszközök tervezése, különös tekintettel a záró hullámokra, amelyek lehetővé tették első alkalommal azt, hogy teljesen elzárják a milliméteres és szubmilliméteres koherens sugárforrásokat MW-os szintet.^[4]

Golant kutatócsoportja újszerű megközelítéssel alakította ki a záró-hullámú oszcillátort a késő 1950-es és a korai 1960-as években. Bár a félvezetők fejlődése következtében a Golant által tervezett megoldások elavultak, eszközei miatt mégis lehetővé váltak különböző kísérletek és kutatások, melyek a milliméteres és szubmilliméteres hullámokat használták. Golant jól ismert, mint az EHF-terápiás készülékek elméleti alapjainak kifejlesztője.^[5]

Elismerések és díjak

Katonai

• A Vörös Csillag rend (kétszer)
• Leningrád megvédése érdemérem
• Győzelem Németországban a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945
• Győzelem Japán fölött érdemérem

Polgári

• Lenin-díj
• Szovjetunió Állami Díja
• Állami Díj Az Oroszországi Föderációért (2000)

Jegyzetek

Források

• Amerikai szabadalom MB Golant et. al: lassú hullámú struktúrája alkotó csövek Halom Metal lemezek tengelyével párhuzamosan a Electron Beam (United States Patent No. 3436690)
• Балыко А. К. Качество исследователя — идти своим путем…^{[halott link]}. Газета «Ключъ». 30 июля 2008 г.
• Алексеенко А., Mякиньков В., Балыко А. и другие. Все силы – служению науке. Газета «Ключъ». 11 февраля 2011 г.

További információk

• Ramo S., Whinnery J. R., Van Duzer T. - Fields and Waves in Communication Electronics (3rd ed.1994) John Wiley & Sons
• Kantorowicz G., Palluel P. - Backward Wave Oscillators, in Infrared and Millimeter Waves, Vol 1, Chap. 4, K. Button ed., Academic Press 1979
• de Graauw Th., Anderegg M., Fitton B., Bonnefoy R., Gustincic J. J. - 3rd Int. Conf. Submm. Waves, Guilford University of Surrey (1978)
• Convert G., Yeou T., in Millimeter and Submillimeter Waves, Chap. 4, (1964) Illife Books, London

Kapcsolódó szócikkek

• A milliméteres hullám biológiai hatásai