A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a szuperszimmetriát is tartalmazó változatát gyakran szuperhúrelméletnek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák, és elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak. Az M-elméletben nemcsak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná vagy cáfolná.
A húrelmélet elnevezést mind a 26 dimenziós bozonikus húrelméletekre, mind a szuperszimmetria felfedezése után annak hozzáadásával nyert szuperhúrelméletre szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az 1990-es években Edward Witten és mások meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy M-elméletnek nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr-forradalom. (Az M-elméletnek még a fekete lyukak termodinamikájában is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek a korábbi számításokkal összhangban vannak.)
A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus térelméleteket, amelyek a részecskéket pontszerűnek tekintő standard modellnek lehetséges kiterjesztései.
Extra dimenziók
A húrelmélet egyik furcsa tulajdonsága, hogy feltételezi, hogy az univerzumnak sok dimenziója van, és megjósolja a számukat. Sem Maxwell elmélete az elektromágnességről, sem Einstein relativitáselmélete nem adja meg a dimenziószámot. A jól ismert 3 tér és egy idődimenziót "kézzel" helyezzük bele ezekbe az elméletekbe. Ezzel szemben a húrelméletben megjósolható a téridő dimenziószáma alapvető elvekből. (Adott dimenziószám szükséges ahhoz, hogy az elmélet Lorentz-invariáns legyen.) Az egyetlen probléma, hogy ha kiszámoljuk a szükséges dimenziószámot, akkor nem négyet (3 tér + 1 idő), hanem 26-ot, 10-et, illetve 11-et kapunk a bozonikus húrelméletben, a szuperhúrelméletben, illetve az M-elméletben.
Ezek a tények komolyan ellentmondanak a megfigyelt eseményeknek. A fizikusok a következő két lehetőség egyikével oldják meg a problémát. Az első módszer, ha összezsugorítjuk a hiányzó dimenziókat. Ez azt jelenti, hogy a 6 vagy 7 dimenzió olyan kicsi, hogy nem észlelhető a kísérleteinkben. A 6 dimenziós esetben ezt a Calabi–Yau-terekkel oldják meg. 7 dimenzióban úgynevezett G2 manifoldokkal. Lényegében a hiányzó dimenziókat úgy teszik kicsivé, hogy azok magukba hurkolódnak. A szokásos hasonlat erre a locsolócső. Távolról nézve egydimenziós alakzatnak, vonalnak látszik, de ha közelebb megyünk, láthatóvá válik a második kiterjedése, amely kör keresztmetszetű. Ehhez hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a hiányzó dimenziók csak közelről nézve láthatóak.
(Természetesen a locsolócső 3 dimenziós, de mi csak a felületén mozgunk. Ekkor a helyünket két számmal adhatjuk meg. Az egyik kitüntetett végétől való távolsággal és kerületén például a felső ponttól egyik kitüntetett körüljárási irányban mért távolsággal. Mivel a hely megadásához két adat kell és elegendő, ezért mondjuk, hogy a locsolócső felszíne kétdimenziós. A földfelszín is kétdimenziós, hiszen a földrajzi szélesség és hosszúság (két adat) ismeretében a hely adott.)
A másik lehetőség az, hogy mi a világegyetemnek egy 3+1 dimenziós alterében élünk, ahol a +1 emlékeztet arra, hogy az idő egy másfajta dimenzió, mint a tér. Mivel ez a látásmód D-brán nevű matematikai objektumokkal írja le elméletét, ezért ezt bránvilág elméletnek nevezzük. Egy érdekes mellékterméke, hogy eszerint elképzelhető, hogy a kvantumgravitációs jelenségeket akár a CERN 2008-ban elindult gyorsítógyűrűjében, a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) megfigyeljünk. Bár ez érdekes dolog, ebben a lehetőségben azért nem sokan hisznek.
A relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítése
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A húrelmélet 3 dolgot tud magyarázni: alapvető kölcsönhatások, a gravitáció gyengesége, a részecskék tulajdonságai.
Ami a kölcsönhatásokat illeti az erős kölcsönhatást, a gyenge kölcsönhatást és az elektromágneses kölcsönhatást nyitott húrok közvetítik amelyek csak a három dimenziós térben képesek mozogni ámde a gravitációt ha úgy fogjuk fel mint Einstein tehát a tér görbületeként akkor meggörbíti a tömeg a többi irányban is a teret és ezért észleljük gyengének a többi kölcsönhatáshoz képest ha részecskeként képzeljük el akkor a gravitonok képesek a többi dimenzióban is mozogni mert ezeket zárt húrok alkotják és valamivel kisebb mint a többi részecske mert valamiért a graviton húrjai sokkal kisebbre vannak formálva és de ez lehetőséget ad neki mozogni a többi irányba, egyébként a sötét energia is valahogy így működik hogy az összes dimenzióban hat és több dimenzió azt is magyarázza hogy mért viselkednek az alapvető részecskék olyan furán valamint a sötét anyagot úgy magyarázná hogy annak nincs kiterjedése a 3 dimenziós térben ezért csak a gravitációs hatását észleljük.
Problémák a húrelmélettel
A húrelméletnek három komolyabb problémája van. Az első, hogy senki sem képes megoldani a húrok mezőelméletét, vagy hogy bármilyen más nemperturbatív eredményt hozzon ki a húrelméletből. A feladat kristálytiszta, de a sors iróniája, hogy a megoldása olyan technikákat igényel, amelyek túlmutatnak a fizikusok jelenlegi képességein. Érdekes tény, hogy miközben a huszonegyedik század fizikája véletlenül belepottyant a huszadik századba, a huszonegyedik század matematikája még nem született meg; s már csak ezért is él ez a probléma, hogy a jelenben e húrok mezőelméletét nem tudjuk megoldani.
A második, hogy a 10−35 méter átmérőjű húrokat jelenlegi technikánkkal képtelenek vagyunk megfigyelni.
A harmadik probléma az, hogy a kvantumtérelmélethez hasonlóan csak perturbatívan kezelhető (közelítések sorozatával pontos megoldás helyett). Bár komoly előrelépések történtek a nemperturbatív módszerek felé, a teljes elmélet nem írható le ily módon.
A húrelmélet típusai
Öt különböző típusú húrelmélet létezik. Ezek a következőek: I típus, IIA típus, IIB típus, heterotikus-O és heterotikus-E. Ezekről sokáig azt hitték, hogy különbözőek, de a közelmúltban kiderült, hogy a húrelméletek között van összefüggés. Mert ha figyelembe vesszük a dualitást, akkor a csatolási állandók változtatása az egyik típustól elvisz a másik típusig. Így az I típusú duális a heterotikus-O-val, a heterotikus-E a IIA típusúval egyesül az M-elméleten belül, a IIB típusú pedig önmagával duális. Valamint ha figyelembe vesszük a téridő geometria dualitását is, akkor a heterotikus-O duális a heterotikus-E-vel, valamint a IIA típusú a IIB típusúval.
I típus <---> heterotikus-O
IIA típus <---> heterotikus-E
IIB típus <---> IIB típus
heterotikus-O <...> heterotikus-E
IIA típus <...> IIB típus[1]
Források
- Csaba, Zoltán (2005). „Szuperhúrok és a mindenség eredete”. Új Galaxis. Tudományos-fantasztikus antológia, Pécs 5, 116–148. o, Kiadó: Kódex Kiadó.
- Jéki, László: Szuper szuperhúrok. . (Hozzáférés: 2005. március 10.)
- The Official String Theory Web Site (angol nyelven)
Jegyzetek
- ↑ Greene, Brian. Az elegáns univerzum (magyar nyelven)
További információk
- Györfi András: Kalandos fizika. Egy viking portya története a húrelmélet és kozmológia felségvizein; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2010
- Lee Smolin: Mi a gubanc a fizikával? A húrelmélet problémái és a lehetséges kiutak; ford. Koronczay Dávid; Akkord, Bp., 2011 (Talentum tudományos könyvtár)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.