A hossz vagy hosszúság a távolsággal rokon kifejezés, hosszról inkább egy objektum lineáris méretével kapcsolatban, azaz annak két pontja közötti távolságként szoktunk beszélni, míg távolságról különböző objektumok közötti távolságként. A hossz emellett általában a két lehetséges vízszintes méret közül a hosszabbat jelenti, míg a rövidebbik a szélesség, a függőleges méret pedig a magasság.

A köznyelvben a hossz gyakran időtartamot is jelent, például egy előadás hosszát, vagy például az utazás hosszát is órákban és nem kilométerben mérjük inkább.

Hosszmértékek

A hosszúságot nagyon sokféle hosszmérték mérheti, ezek közül az SI-egységeket kell előnyben részesíteni, néhány kivétellel.

SI hosszmértékek

Az SI-mértékegységrendszer hosszmértéke a méter, amiből származtatható pl.:

• milliméter (a méter 1/1000-e)
• centiméter (a méter 1/100-a)
• deciméter (a méter 1/10-e)
• kilométer (1000 méter)

Régi és angolszász hosszmértékek

• hüvelyk
• láb
• yard
• mérföld

Csillagászati hosszmértékek

A csillagászat a megszokott hétköznapi egységeknél sokkal nagyobb egységeket használ:

• Csillagászati egység
• Fényév
• Parszek

Mikroszkopikus hosszmértékek

Számos alkalmazásban nagyon kis egységeket használnak:

• Mikron
• Ångström
• Fermi

Nyomdászati hosszmértékek

A nyomdászatban használják:

• Tipográfiai pont
• Cicero (12 tipográfiai pont)

Források

• Makkai László (szerk.): Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Budapest: (kiadó nélkül). 1959.  

További információk

• Babák György: Méréstechnika. 2011.  

Kapcsolódó szócikkek

• Planck-hossz
• metrikus tér