A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat. Jellemző vonása az, hogy a kiindulásnak tekintett anyagnak számos fizikai tulajdonsága megváltozik a fázisátalakulás során. Számos fázisátalakulást használnak föl a mérnöki gyakorlatban a különféle gépi folyamatokban. A legismertebb fázisátalakulás a víz fagyása, vagy a jég olvadása, a víz elpárolgása, vagy a gőz lecsapódása.
A fizikában
A termodinamika területén a fázisátalakulás egy termodinamikai rendszer átalakulása egyik fázisból a másikba. A fázisátalakulás alatt a rendszer fizikai tulajdonságai hirtelen megváltozhatnak. Például a két fázis térfogata jelentősen eltérhet egymástól (ilyen következik be a víz megfagyásakor, amikor a víz térfogata megnő a jég állapotba alakulva).
A fázisátalakulás kifejezést leggyakrabban a szilárd, a folyadék és a gáz állapot, átalakulásainál használjuk, ritkábban a plazma állapot esetében.
Fázisátalakulások típusai
- Fázisátalakulás egyetlen anyagkomponensnek a szilárd, a folyadék és a gáz fázisai között a hőmérséklet és/vagy a nyomás változásának a hatására:
- Az eutektikus átalakulás, melyben egy két komponensű egyetlen, folyadék fázis hűl le és alakul át két szilárd fázissá. Ugyanez végbemehet szilárd kezdőfázis esetén is. Ezt eutektoid transzformációnak nevezik.
- A peritektikus fázisátalakulás, melyben egy két komponensű egyetlen fázisú szilárd anyag, fölmelegítés hatására átalakul egy szilárd és egy folyadék fázissá.
- A spinodiális dekompozíció, melyben egyetlen fázisú anyagot hűtenek le, amely a lehűlés során szétválik ugyanennek az anyagnak két, különböző összetételű fázisává.
- A ferromágneses és a paramágneses fázisok közötti átalakulás a mágneses anyagokban, a Curie-hőmérsékleten.
- A martenzites átalakulás, amely az acélok edzésekor következik be.
- Változások a kristálytani szerkezetben, például a vas ferrites és az ausztenites szerkezete között.
- A rendezett- rendezetlen szerkezet átalakulása, mint például az alfa-titán-alumínium fémötvözetek esetén.
- A szupravezetés kialakulása bizonyos fémekben, a kritikus hőmérséklet alá hűtéskor.
- Átalakulás az ásványok allotrop módosulatai között. Például egy anyag amorf és kristályszerkezetű változata között.
Ide sorolható még az a szimmetriasértő átalakulás is, ami az anyagfejlődés-történet korai szakaszában játszódott le.
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971)
- Krieger, Martin H. (1966): Constitutions of matter : mathematically modelling the most everyday of physical phenomena, University of Chicago Press, 1996
- Landau, L.D. and Lifshitz, E.M., Statistical Physics Part 1, vol. 5 of Course of Theoretical Physics, Pergamon, 3rd Ed. (1994).
- Schroeder, Manfred R., Fractals, chaos, power laws : minutes from an infinite paradise, New York: W.H. Freeman, 1991.
- Yeomans J. M., "Statistical Mechanics of Phase Transitions", Oxford University Press, 1992.
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.